2019. 11. 20
Munkára fel - AMD Radeon Pro W5700 videokártya
Az AMD komoly teljesítmény préselt ki a Zen architektúrából, ha munkáról van szó, Ryzen, illetve Threadripper processzoraik híresen erõsek. De mi a helyzet a videokártyákkal? A Radeon Pro W5700 az új generációs alapokra épít, és a játékosoktól a professzionális felhasználók felé fordul.
A kártya az Nvidia Quadro RTX 4000 vetélytársa, házon belül pedig a WX 7100 helyére léphet. Már a nevével is jelzi, hogy a lelkét az RX sorozatból ismerõs, 7nm-es NAVI 10 GPU adja, vagyis az új RDNA architektúrát alkalmazza. A 251mm-es lapkában 10.3milliárd tranzisztor, 36 számítási-, 64 blending, és 144 textúrázó egység, továbbá 2304 shader/stream processzor rejtõzik. Alap órajele 1183Mhz, 8GB GDDR6 fedélzeti memória társaságában. Hardver tekintetében tehát nem beszélhetünk komoly eltérésekrõl, a fogyasztási limitet azonban megemelkedett, hiszen ebben a kategóriában a teljesítmény az elsõdleges.
A legtöbb esetben maximum 188 wattra számíthatunk, azonban ha a Type-C csatlakozó is teljes kapacitással dolgozik, elérhetjük a 205 wattot is. Újdonságot fõleg a csatlakozókínálat, és a bõvebb szoftveres lehetõségek nyújtanak. Kimenetekbõl kizárólag mini DisplayPort 1.4 és egy USB Type-C került a kártyára, ráadásul utóbbi támogatja a DisplayPort Alternative Mode-ot, vagyis ezzel együtt 6 egyforma teljesítményû csatlaozót kapunk. A kiosztás nem véletlen, ugyanis teljes támogatást kaptak az akár hat kijelzõs rendszerek is, ráadásul minden csatlakozó önmagában képes, egy 8K-s kijelzõ meghajtására, legfeljebb 60Hz-es képfrissítés mellett. Érdemes megemlíteni a továbbfejlesztett VR támogatást és a szoftveres Image Boost opciót. Elõbbi a vezeték nélküli VR eszközök támogatását hozza el a ReLive segítségével, megfelelõ sebesség mellett. Utóbbi egy hatékony képjavító technológia, mely magas virtuális felbontást nyújt kisebb felbontású monitorok számára, így látványosan élesebb képet kaphatunk alacsonyabb pixelsûrûségû megjelenítõnkön is, és tartalomágyártás mellett, azok fogyasztását is élvezhetõbbé teszi.
A kártya izgalmas képessége, hogy mostantól komoly CPU terhelés mellett a GPU sokkal több szabad kapacitással rendelkezik, vagyis processzorigényes feladatok esetén a kártyánkra hagyatkozó folyamatok sokkal gyorsabban futnak. Ez akár 89%-os elérhetõ teljesítmény jelent, míg a Quadro kártyák egyelõre nem bírnak hasonló optimalizációval, és leterhelt CPU mellett sajnos nem túl hatékonyak. Ezúttal a szoftveres optimalizációra sem lehet panaszunk, a Radeon Media Engine jól bánik a H.264 és H.265 kódolási technikákkal, és támogatást kaptak a 3DS Max, Maya, Blender, Cinema4D, ProRender ileltve további alkotó, tervezõ programok is.
A W5700 jó ár-érték arányt kínáló megoldás munkaállomásokhoz, így azon vásárlók számára lehet érdekes, akik 1-2 éves kártyájuk helyett hatékonyabb megoldást keresnek, esetleg igénylik azokat az újdonságokat, melyeket az Nvidia Quadro RTX 4000 nem biztosít. Ebben az árkategóriában az AMD hasonló, bizonyos esetekben pedig még jobb teljesítményt is nyújt, igaz gépi tanulásra építkezõ folyamatok elvégzésére aligha alkalmas. Az ára 799$-ról, vagyis 240 000 Ft-ról indul, ez pedig nagyjából 20-30 000 Ft-os árkülönbséget mutat majd, az Nvidia RTX 4000-rel szemben, mely nálunk jelenleg 332 000 Ft-tól elérhetõ.
2019. 11. 20
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések