2016. 08. 01
GTX950 SLI teszt
Geforce GTX950 kártyád van SLI-s alaplapban és ez idáig egész tûrhetõen teljesített, de jönnek az új játékok és kezd kifogyni a szuszból. Az új GTX kártyák meglehetõsen drágák, ha eladod a 950-es kártyát, azon is veszteni fogsz. Kézenfekvõnek tûnik a megoldás, hogy a meglévõ GTX950 mellé egy másikat pakolj a gépbe, így még pár évig kitold a VGA cserét. Ha hasonló cipõben jársz, ez a teszt Neked készült.
A tesztelt PCX I5 N608 számítógép összetevõi:
Asus Z170 PRO GAMING alaplap
Intel Core i5-6600K processzor
Kingston 2x4GB DDR4 2400MHz HyperX Fury Black HX424C15FBK2/8 memória
Gigabyte GTX950 2GB DDR5 GV-N950WF2OC-2GD videokártya
Kingston 240GB Hyperx Fury SHFS37A/240G SSD meghajtó
Western Digital 1TB 64MB WD10EZEX merevlemez
EVGA 650W 120-G1-0650-XR tápegység
Zalman Z9 NEO fekete számítógép ház
Cooler Master Hyper 212 EVO RR-212E-16PK-R1 processzor hûtõ
LG GH24NSD1 SATA fekete OEM DVD író
Az SLI-ben összekapcsolt videokártyák:
Gigabyte GTX950 2GB DDR5 GV-N950WF2OC-2GD videokártya
Asus GTX950 2GB DDR5 STRIX-GTX950-DC2OC-2GD5-GAMING videokártya
Gigabyte GTX950 2GB DDR5 GV-N950WF2OC-2GD videokártya
Asus GTX950 2GB DDR5 STRIX-GTX950-DC2OC-2GD5-GAMING videokártya
A tesztkonfiguráció képekben:
Zalman Z9 NEO fekete számítógép ház
Gigabyte GTX950 2GB DDR5 GV-N950WF2OC-2GD videokártya és Asus GTX950 2GB DDR5 STRIX-GTX950-DC2OC-2GD5-GAMING videokártya
Kingston 2x4GB DDR4 2400MHz HyperX Fury Black HX424C15FBK2/8 memória
Kingston 240GB Hyperx Fury SHFS37A/240G SSD meghajtó
Gigabyte GTX950 2GB DDR5 GV-N950WF2OC-2GD videokártya és Asus GTX950 2GB DDR5 STRIX-GTX950-DC2OC-2GD5-GAMING videokártya
Cooler Master Hyper 212 EVO RR-212E-16PK-R1 processzor hûtõ
A teszteket maximális beállításokkal futattuk.
3DMark Fire strike (Extreme preset: 1920X1080, volumetric illumination sample 1, texture filtering mode triliner, AF X2): 9132 Pont
Grafikus teszt: 12655 Pont
Fizikai teszt: 7839 Pont
Kombinált teszt: 3215 Pont
3DMark Time Spy (Extreme preset: 1920X1080, volumetric illumination sample 1, texture filtering mode triliner, AF X2): 3635 Pont
Grafikus teszt: 3614 Pont
Fizikai teszt: 3761 Pont
3DMark Sky Diver (Extreme preset: 1920X1080, volumetric illumination sample 1, texture filtering mode triliner, AF X2): 23260 Pont
Grafikus teszt: 41397 Pont
Fizikai teszt: 7881 Pont
Kombinált teszt: 17121 Pont
3DMark11 (Extreme Preset: 1920X1080, MSAAX1): 5265 Pont
Grafikus teszt: 5036Pont
Fizikai teszt: 7246 Pont
Kombinált teszt: 5794 Pont
Dirt rally (Maximum beállítások: 1920X1080, MSAA X8, night lighting ultra, shadows ultra, water ultra, texture filtring ultra):
Minimum: 22 FPS
Maximum: 48 FPS
Átlag: 29 FPS
DOOM (Maximum beállítások: 1920X1080, TSAA X8, AFX16, motion bluer quality ultra, field of view 120, HDR bloom ON, lens flare ON):
Minimun: 33 FPS
Maximum: 90 FPS
Atlag: 54 FPS
Hitman (Maximum beállítások: 1920X1080, DirectX12, Super Sampling 2, Level Of Detail Ultra, AA SMAA ON, SSAO ON Texture Quality High, Texture Filtering X16, Shadow Map Ultra, Shadow reflections High):
Minimum: 8 FPS
Maximum: 210 FPS
Átlag: 41 FPS
GTA V (Maximum beállítások: 1920X1080, FXAA ON, MSAA X8, texture quality very high, reflection MSAA X8, anisotrope filtering X16):
Átlag: 40 FPS
Thief (Maximum beállítások: 1920X1080, texture quality very high, texture filtering X16, shadow quality very high, SSAA high, FXAA ON, tessellation ON):
Minimum: 51 FPS
Maximum: 98 FPS
Átlag: 72 FPS
Tomb raider (Maximum beállítások: 1920X1080, texture quality normal, texture filtering X8, shadows normal, SSAO normal):
Minimum: 29 FPS
Maximum: 54 FPS
Átlag: 41 FPS
Witcher 3 (Maximum beállítások: 1920X1080, AA X8, texture quality ultra, shadow quality ultra, water quality ultra, terrain quality ultra, grass density ultra):
Minimum: 26 FPS
Maximum: 48 FPS
Átlag: 39 FPS
Az elért eredmények diagramon ábrázolva:
.png)
.png)
.png)
.png)
.png)
.png)
.png)
PCX I5 N608 számítógépet megtalálod a PCX számítógépek között és a “Konfigurálom” gombra kattintva tetszés szerint át is alakíthatod.
2016. 08. 01
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések