2018. 01. 08
Intel Core i5-7600K VS AMD Ryzen 5 1600X GTX1050Ti mellett
Egy igazi konkurencia harc következik, a felsõ-közép ligából. A kék sarokban az Intel egyik legerõsebb középkategóriás procija a 7. generációs 7600K, míg a vörös sarokban a sokat dícsért AMD Ryzen 1600X. Mindkét processzor rendelkezik némi tuningpotenciállal, bár most ezt nem vizsgáltuk és mindkét proci a 60-70 ezres ársávban mozog. Ami viszont még érdekesebb, hogy ez alkalommal nem az Intel proci a a tesztben szereplõ drágább alkatrész, hanem az AMD prociért kell pár ezressel többet leszurkolni. Persze ebben az árszegmensben alig 3 ezer Ft nem tétel, AMD oldalról bizakodásra ad okot, hogy a közvetlen konkurenst az Intel fölé merték árazni. Lássuk, hogy vajon a túlzott önbizalom volt az oka, vagy a Ryzen 1600X tényleg jobb, mint a jól bevált i5-7600K?
Az Intel tesztkonfig alapját adó PCX I5 N2212 7600K/GTX1050Ti számítógép összetevõ alkatrészei:
Intel Core i5-7600K BX80677I57600K processzor
Corsair 8GB DDR4 2400MHz Vengeance LPX BLACK CMK8GX4M1A2400C14 memória
Asus GTX1050 Ti 4GB GDDR5 EX-GTX1050TI-4G videokártya
AMD Radeon R3 120GB R3SL120G SSD meghajtó
Seagate 2TB 64MB SATA3 ST2000DM006 merevlemez
Cooler Master 500W RS500-PCAPI3-BU tápegység
Cooler Master MasterBox 5 MCY-B5S1-KKNN-01 számítógép ház
Az AMD tesztösszeállítás PCX Ryzen N480 1600X/GTX1050Ti számítógép összetevõ alkatrészei:
Gigabyte GA-AB350M-Gaming 3 alaplap
AMD Ryzen 5 1600X YD160XBCAEWOF processzor
Corsair 8GB DDR4 2400MHz Vengeance LPX BLACK CMK8GX4M1A2400C14 memória
MSI GTX1050 TI GAMING X 4G videokártya
Kingston 120GB SUV400S37/120G SSD meghajtó
Zalman Z3 Plus fekete számítógép ház
Cooler Master Hyper TX3 EVO RR-TX3E-22PK-R1 processzor hûtõ
MSI GTX1050 TI GAMING X 4G videokártya
4096 MB-os NVIDIA GTX1050 Ti, 7008 MHz-es, 128 bites GDDR 5-ös memóriával, 1354 MHz-es GPU órajellel, 75 W maximális fogyasztással, 6 pines tápcsatlakozóval, 1 DisplayPort, 1 DVI-D és 1 HDMI kimenettel, Open GL 4,5 és DirectX 12-es támogatással.
Asus GTX1050 Ti 4GB GDDR5 EX-GTX1050TI-4G videokártya
PCX Ryzen N480 1600X/GTX1050Ti számítógép és PCX I5 N2212 7600K/GTX1050Ti számítógép
Kingston 120GB SUV400S37/120G SSD meghajtó
120 GB-os SATA III-AS UV400 SSD meghajtó, 350/550 MB/s-os adatírási és olvasási sebességgel.
Összehasonlított processzorok és videokártyák
A PCX I5 N2212 7600K/GTX1050Ti számítógép és a PCX Ryzen N480 1600X/GTX1050Ti számítógépet a szokásos tesztprogramok és játékok alatt teszteltük, közepes beállítások és Full HD felbontás mellett.
Az elért eredmények diagramon ábrázolva:
.png)
A játékok alatti videokártya most "csak" egy GTX1050Ti" volt, mert a videokártya árak horrorisztikus megemelkedésével ez a kártya lett a "Best Buy" és vette át a jelentõsen megdrágult GTX1060 szerepét a népszerûségi lista élén. Azzal azért a legtöbben tisztában vannak, hogy ez a két összeállítás ezzel a két prominens processzorral, ennél bõven erõsebb, akár felsõ kategóriás videokártyákat is kiszolgál, ezért ha most csak egy GTX1050Ti kártyára futja, késõbb még gond nélkül bõvíthetõ a rendszer egy jóval erõsebb videokártyával is.
Na de nézzük a teszteredményeket.
Még ha nem is okoz gondot egyik procinak sem a videokártyát meghajtani, az azért jól látszik, hogy többnyire a Ryzen összeállítás jobb egy hajszállal, ami akár betudható annak is, hogy nem azonos a két konfigban szereplõ GTX1050Ti. Ennek ellenére ez az eltérés olyan minimális, hogy lényegében észrevehetetlen a játékok alatt. Ha tehát a legfõbb szempont a játékok alatti teljesítmény, nagyjából mindegy, hogy melyik procit vagy GTX1050Ti kártyát választjuk a tesztben szereplõek közül.
Na de a proci erejét demonstráló tesztek már egészen más képet mutatnak. A 3D Mark fizikai számításait közel 50%-kal hatékonyabban hajtja végre a Ryzen, míg a processzorokra kihegyezett Cinebench alatt nagyjából 80-90% a teljesítménytöbblete az AMD-nek, ami nem, hogy nem kevés, de bõdületesen sok.
Amit tudtunk már korábban, itt is bebizonyosodott, az AMD Ryzenek már a középmezõnybe is brutál erõsek az Intel 7. generációjához képest és gyakorlatilag lemossák az Intel azonos ársávban mozgó processzorait és ezért hatalmas teljesítménykülönbségért, nem pénz az a pár ezer forint .
Más kérdésmó, hogy ha elsõsorban játékra kell a teljesítmény, hiába a nyers proci erõ, egy 6. vagy 7. generációs Intel is bõven elég akár erõsebb kártyákhoz is, ezt már számtalan korábbi tesztünkben sikerült bizonyítani.
Ha már van otthon egy 6. vagy 7. generációs Intel gépünk és nem futtatunk nagy számítási igényû alkalmazásokat, hanem elsõsorban játékra használjuk, nem feltétlenül éri meg lecserélni a gépet, hiszen számottevõ különbséget csak a VGA cseréjével tudunk elérni.
Ha viszont most szereténk új számítógépet összerakni, erõsen megfontolandó egy AMD Ryzen rendszer, mert szinte azonos áron kínál lényegesen nagyobb processzor teljesítményt, ami késõbb még jól jöhet.
Persze megjelentek már a 8. generációs Intel procik is, amik teljesítményben és mag számban már jobban megközelítik az AMD Ryzeneket, de ott még az ár az, ami nem az igazi, mert közel 30.000 forinttal kell többet leszurkolni a kasszánál egy hasonló teljesítményû 8600K-ért, ami mégsem 3 ezer Ft, mint a jelen tesztben szereplõ procik elhanyagolható árkülönbözete.
Egy szónak is, ha új gépet veszel nézz szét az AM4 foglalatos procik és alaplapok között is, mert nem véletlenül dícsérik az új AMD szériát (a régi FX sorozatra már nem érdemes beruházni), tényleg jól sikerültek a Ryzenek és az áruk is egészen baráti a teljesítményükhöz képest.
A PCX I5 N2212 7600K/GTX1050Ti számítógép és a PCX Ryzen N480 1600X/GTX1050Ti számítógépet megtalálod a PCX számítógépek között és a “Konfigurálom” gombra kattintva tetszés szerint át is alakíthatod.
2018. 01. 08
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések