2019. 05. 16

Minden amit a RAM-ról tudni érdemes 2. rész

Az elkövetkezõ sorokban jobban beleássuk magunkat a ma ismert memóriák összességébe. Megismerjük hogyan is kell kiszámolni egy memória sebességét, milyen összefüggésben áll a memória az AMD és Intel processzorokkal, és milyen darabok találhatóak meg kínálatunkban.




Kezdjük is talán a legfontosabb kérdéssel, azaz hogyan számolható ki az általunk kiválasztott memória sebessége? Erre egy elsõ ránézésre talán nehézkesnek tûnõ képlet lesz a segítségünkre, amit a példa megfejtése után szerintem már mindenki érteni fog. A képlet a következõ:

1000 / (a memória órajele / 2) = „X”,

„X” * „a memória idõzítése” = „Y”

„Y” = A memória sebessége nanoszekundumban, jelzése „ns”.

 

Vegyünk példának egy 3000 Mhz-s órajelû memóriát CL16-s idõzítéssel:


1000 / (3000 /2) = 0,66

0,66 * 16 = 10,66 ns


Mit is jelent ez számunkra? Ez a memória 10,66 nanoszekundum alatt képes válaszolni a processzor által kiadott parancsokra.
Persze jobban belegondolva ez a szám iszonyatosan kicsinek tûnik, azonban az adatok kezelésénél rengeteget jelenthet akár 1-2 tizednyi nanoszekundum eltérés is.





Milyen processzornál fontosabb odafigyelni a memória kiválasztásánál?

Egyértelmû hogy az AMD processzorok (ZEN architektúra, Ryzen termékcsalád) Infinity Fabric-ra épülõ darabjainál a legfontosabb kiválasztani a megfelelõ memóriákat. Az Infinity Fabric összefoglalva a processzorban található magok közti kommunikációt szolgálja, és minél nagyobb órajelen dolgozik, annál gyorsabban tudja végrehajtani a feladatokat. Az Infinity Fabric órajele megegyezik az alaplapra helyezett memóriájával. Tehát például ha egy 2666 Mhz-s RAM-ot használunk egy Ryzen 5 2600 mellé, akkor a processzorunk Infinity Fabric-ja is 2666 Mhz-en fogja továbbítani az adatokat.

 


Ez azt jelenti, hogy az Intel processzoroknál nem számít a memória kapacitása, órajele és idõzítése?

Természetesen nem, azonban az AMD-s oldalon jóval nagyobb teljesítménybéli különbségek tapasztalhatók a megfelelõ memória kiválasztásával. Intel processzoroknál ez a teljesítmény béli különbség kevésbé észrevehetõ, azonban nagyobb órajellel, és jobb idõzítéssel itt is érhetünk el szemmel látható javulást.





Hallottál már a B-die-ról és társairól? Nem? Akkor most megismerkedhetsz velük is.

Bár a RAM-ok gyártóiból egyre több jelenik meg a világban, azonban a hozzájuk szükséges chipek gyártóiból összesen 3 db van a világon. Ez a három a Samsung, az SK Hynix, és a Micron. Nem szeretnék nagyon belemenni a gyártók sajátosságaiba, csak egy két dolgot kiemelni. Aki AMD-s processzorral rendelkezik, vagy a jövõben azt szeretne vásárolni, annak javaslom (aki pedig szeretné „tuningolni” azoknak fõleg), hogy azokat a memóriákat keresse, amik Samsung B-Die chipekkel lettek szerelve. Ezek a chipek a legjobb minõségûek jelenleg, ezért ezeknek az ára is a legmagasabb. Ezeket a https://benzhaomin.github.io/bdiefinder/ weboldalon lehet talán a legkönnyebben megtalálni. Itt kiválasztva a gyártót, az órajelet, idõzítést, és kapacitást, elég egyszerûen leszûkíthetjük a keresést. A gyártói számra rákeresve pedig már válogathatunk is az áruházak között. Sokszor a gyártói szám vége más betûkkel végzõdik, azonban ez nem mindig jelenti azt, hogy nem a jó memóriát találtunk meg, ugyanis a gyártók a színbeli eltéréseket jelölik különbözõ betûk kombinációjával. Fel kell készülni arra, hogy ezek a RAM-ok hamarosan elfogynak a piacról, ugyanis a Samsung hivatalosan bejelentette a B-die chipek gyártásának leállítását. A helyére érkezõ A-die névre hallgató chipekrõl még nem igazán tudni érdemi információt.

Persze ez nem azt jelenti, hogy ha nem B-die chipekkel szerelt memóriát veszünk, akkor az már nem fog mûködni, azonban elõfordulhat, hogy nem a rájuk írt sebességet fogják produkálni, esetleg csak akkor fogják hozni azt, ha manuálisan állítjuk be õket, ami nem kis feladatnak számít.

 

A másik információ az SK Hynix gyártó oldalához tartozik, akik bejelentették, hogy még 2019 második felében piacra dobják a DDR5-s memória moduljaikat. Az új RAM-ok majdnem kétszeres adatátviteli sebességet ígérnek elõdjeikhez képest. A gyártó véleménye szerint 2020-ban nagyjából a piac 25%-t fogja lefedni az új generációs memória, míg 2021-ben már a 44%-át.





Mi az elõnye, ha a memóriákat párban vásároljuk?

Sok esetben láthatjuk, hogy a memóriákat párban úgynevezett „Kit”-ben vásárolhatjuk meg. Nagyon fontos, hogyha már rendelkezünk egy memóriával, próbáljuk meg azonos gyártói számmal rendelkezõ memóriát vásárolni, ugyanis ha másik memóriát választunk mellé sok gondot okozhatunk saját magunknak. Ha mégis úgy döntünk, ((vagy már esetleg nem kapunk)) hogy másik RAM-ot vásárolunk, erõsen ajánlott azonos kapacitású, órajelû, idõzítésû, és feszültségû modult választani. Ugyanis például ha egy 2666 MHz-s memória mellé beteszünk egy 3200 MHz-eset, akkor az alaplapunk automatikusan lehúzza a nagyobb órajelû memóriát a kisebbel megegyezõre. Elõfordulhat az is, hogy a két memória modul nem igazán „kedveli” egymást, és akár „kék halált”, és egyéb hibákat produkál.

 


Miért ne vegyek egy 16 GB-s kapacitású memóriát két 8Gb-s helyett?

A válasz egyszerû. Ha az egy modulos memóriát választod, máris kidobtad a memóriád sávszélességének felét.





Mi a szerepe az alaplapnak a memóriáknál?

A számítógépünk kiválasztása elõtt érdemes jól átnézni az alaplapunk adta lehetõségeket, ugyanis vannak olyan alaplapok, amik szabályozzák a memóriánk maximális órajelét, amit csak manuálisan lehet feloldani. Vannak olyan alaplapok, amik támogatják az Intel XMP profillal ellátott memóriákat, ami röviden annyit tesz, hogy egy gombnyomással a BIOS-ban az alaplap beállítja a memória által megadott óra jelet és idõzítéséket. Megtalálhatóak olyan alaplapok is, amik ugyanezt a profilt támogatják AMD processzorok esetében is, vagy az AMD-s megfelelõjét, az AMP-t. Ezek hiányában, ha maximálisan szeretnénk kihasználni a memóriánkat, lehetséges, hogy kézzel kell beállítanunk azt. Itt megjegyezném, hogy érdemes megnézni a RAM magasságát is, ugyanis vannak olyan esetek, amikor egy memória nem fér el a processzor hûtõjétõl.




Nézzük hát, milyen memóriák szerepelnek a kínálatunkban, amik megfelelnek a fenti sorok követelményeinek:



  • G.Skill Trident Z 2x8GB DDR4 3000 MHz F4-3000C14D-16GTZ Memória





    Habár a hûtõborda nem biztos, hogy elnyeri mindenki tetszését, ez a memória a kis idõzítéssel, és a 3000 MHz-s órajelével igencsak megállja a helyét jelenleg a piacon. A tesztek alatt megbízható mûködést biztosított akár nagyobb feszültség, megnövelt órajel és szûkebb idõzítéseknél is, persze ezek növelését mindenkinek csak saját felelõsségre ajánljuk. Ez a memória rendelkezik az Intel XMP profillal.



  • Corsair 2x8GB DDR4 3600 MHz Vengeance RGB CMR16GX4M2C3600C18 és CMR16GX4M2C3600C18W Memória



    Ha valakinek üvegfalú számítógépháza van, legyen az fekete vagy fehér színû, ez a memória biztos, hogy jól mutat benne. Elsõre talán robusztusnak tûnhet, azonban az RGB-s világítással már kellemes látványt biztosít. Bár az idõzítése kicsit magas, az órajel nagysága kompenzálja azt, és természetesen ez is rendelkezik XMP profillal, a gyors és egyszerû használathoz.



  • Kingston HyperX Predator 2x8GB DDR4 3600 MHz HX436C17PB3K2/16 Memória





    Ez a HyperX Predator hûtõbordával ellátott modul egy fokkal egyszerûbb, de egymás mellett elhelyezve mégis modern látványt nyújt. A magasabb órajel mellé itt is magasabb idõzítés társul, azonban ennél a memóriánál is rendelkezésünkre áll az XMP profil, hogy a legegyszerûbben beállíthassuk a memóriáinkat.



  • G.Skill 2x8GB DDR4 3200MHz F4-3200C16D-16GTZR Trident Z RGB memória






    Ha azon találod magad, hogy ez a memória nincs rajta a „B-die”-os memóriák listáján, akkor helyes úton jársz. Ez a memória azért foglal itt helyet, mert egyedi és jól kinézõ külseje mellett, megbízhatóan és egyszerûen teljesíti a leírt teljesítményt az XMP profillal, jó ár/érték aránnyal együtt. Természetesen ennél a memóriánál már kevésbé ajánlott bármiféle „tuning” próbálkozás, azonban az alap teljesítménye teljesen megfelel a mai elvárásoknak.


  • Corsair 2x8GB DDR4 3000MHz Vengeance LPX Black CMK16GX4M2B3000C15

    Az elõzõ memóriához hasonlóan, ez sem „B-die” chipekkel szerelt, azonban kedvezõ ára és mégis jó teljesítménye miatt került ide. Hûtõbordája letisztult, kiváló hûtést biztosító, jól kinézõ darab. XMP Profillal hozza a megfelelõ értékeket.

 

Remélem sok hasznos információval lettél gazdagabb a cikkek által, és könnyebben megtalálod a számodra megfelelõ memóriát.

DM-PCX

2019. 05. 16

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.