2021. 03. 04

A Google leáll a netezõk követésével 

Változnak a böngészési szokások, így kivezetik a célzott reklámokhoz bevetett böngészõs sütiketJelenlegi formájában leállnak a követéssel.

Különös bejelentést tett a Google szerdán, melyben új adatvédelmi és adatkezelési változásokról tájékoztatta a felhasználókat. A keresõóriás hivatalos blogján megjelenõ írás tulajdonképpen váratlannak is nevezhetõ, hiszen azt fejtegeti, hogy felhagynak az internetezõk követésével. Legalábbis az eddig alkalmazott módszernek véget vetnek, így a tevékenységünket nem figyelik már olyan szorosan, mint korábban, és a reklámokat sem az alapján kapjuk majd.

Újabb fordulat áll be az iparban.

Sokáig a célzott hirdetések az egyik legjobb üzletnek számítottak, hiszen a hirdetõknek módjában állt növelni az eladások számát azzal, hogy a felhasználók netezési szokásai, vagy legalábbis a keresései alapján kaptak hirdetéseket. Ehhez úgynevezett harmadik féltõl származó sütiket vetettek be, melyek mindenkihez egyedi azonosítót társítottak. Ha meglátogattunk egy olyan oldalt, ahol a hirdetõk korábban beágyazták a saját kódjukat, azt elhagyva már gyûjtötték is a további lépéseinket, de a késõbbi mozgásainkat is a már meglévõ kartonunkhoz csatolták. Ez a profilozási módszer mára általánossá vált, a legtöbb közösségi oldal és technológiai vállalkozás hosszú évek óta kínál ilyen adatbázisokat üzletfeleinek. A változás szele egy ideje már fújdogál, azonban egy Google-hoz mérhetõ ipari szereplõ lépése precedenst is teremthet, õk ugyanis végleg felhagynak a harmadik féltõl származó sütik használatával.

A harmadik féltõl származó sütik számûzésre kerülnek.


Furcsa megélni, ahogy a Google tájékoztat minket arról, hogy a tömeges adatgyûjtés általános bizalmatlansághoz vezetett, mindenesetre jól látható, hogy már õk is biztosak benne, hogy az eddig járt út sokáig már nem folytatható. Az emberek 72%-a érzi úgy, hogy a hirdetõk, technológiai cégek és más vállalat minden online végzett tevékenységérõl tudnak, és már 81% gondolja, hogy az adatgyûjtésbõl származó kockázatok felülmúlják az abból származó elõnyöket – írja a Google a Pew Research Center méréseire hivatkozva. Bár az kissé ambivalens, hogy az egyik leghatalmasabb média- és techbirodalom színlel aggodalmat a nyílt és szabad web jövõje miatt, azt mindenesetre belátták, hogy olyan változásra van szükség, amivel felhasználók millióinak kedvezhetnek. Persze az is lehet, hogy megunták a küzdelmet a végtelen mennyiségû adathalászatot blokkoló szolgáltatással, melyekhez már bárki egy kattintással hozzáférhet. Egy széleskörû ipari együttmûködés keretében pedig már készül is az úgynevezett Privacy Sandbox, melyet az anonimitás megõrzését szolgáló új módszernek szánnak.

Vajon az új megoldás tényleg korrektebb lesz?


A lényeg, hogy a hirdetõk reklámjai úgy is célba találjanak, hogy a felhasználók konkrét azonosítását szolgáló adatok begyûjtése szükségtelen legyen, bár valószínûleg a legfõbb mozgatórugó a reklámblokkolók és más kellemetlenkedõ bõvítmények megkerülése. Míg ez elkészül, a Google megígérte, hogy nem csak az említett sütis követési módszerrel hagynak fel, de más megoldásokat sem vetnek be helyette: “nem építünk be alternatív azonosítókat a weben böngészõ egyének nyomon követésére, és nem használunk ilyeneket a termékeinkben sem” – fogadkozott David Temkin, a Google termékmenedzsment-igazgatója.  A tervek szerint úgy õriznék meg a célzott hirdetések hatékonyságát, hogy konkrét egyének helyett érdeklõdés alapján meghatározott csoportokat hoznak létre, így az ide beáramló hirdetések valószínûleg továbbra is elérik a várt hatást. A böngészõbe tûzhetõ biztonsági szûrõk és az általános bizalmatlanság mellett, szóba kerül a folyamatosan változó szabályozási rendszer is.

A cél továbbra is a hirdetõk elégedettsége.


Az egyre újabb korlátozások miatt lassan tényleg elkerülhetetlenné válik egy olyan változtatás, mely úgy juttatja értékes reklámnyereséghez a partnereiket, hogy eközben a felhasználók jogai sem sérülnek. Mert bár a felhasználók közérzetének megóvása szépen hangzik, mint üzleti vállalkozás, a bevételek zavartalan áramlása talán valamivel nagyobb elõnyt élvez, fõleg úgy, hogy egy ilyen átállás együtt járhat némi kieséssel. Az még nem egészen tisztázott, hogy más böngészõk mennyire követik az eseményeket, mindenesetre a Chrome fokozatosan alakítja át szolgáltatásait, így a felhasználók valamivel nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Legalábbis egyelõre, ugyanis a bevezetésre váró alternatív megoldást máris sok kritika éri, miszerint a felhasználók védelme helyett a szabályozások megkerülését szolgálják.

Források: adscholars.com, marketingland.com, hipwallpaper.com

2021. 03. 04

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.