Változnak a böngészési szokások, így kivezetik a célzott reklámokhoz bevetett böngészõs sütiket
Különös bejelentést tett a Google szerdán, melyben új adatvédelmi és adatkezelési változásokról tájékoztatta a felhasználókat. A keresõóriás hivatalos blogján megjelenõ írás tulajdonképpen váratlannak is nevezhetõ, hiszen azt fejtegeti, hogy felhagynak az internetezõk követésével. Legalábbis az eddig alkalmazott módszernek véget vetnek, így a tevékenységünket nem figyelik már olyan szorosan, mint korábban, és a reklámokat sem az alapján kapjuk majd.
Sokáig a célzott hirdetések az egyik legjobb üzletnek számítottak, hiszen a hirdetõknek módjában állt növelni az eladások számát azzal, hogy a felhasználók netezési szokásai, vagy legalábbis a keresései alapján kaptak hirdetéseket. Ehhez úgynevezett harmadik féltõl származó sütiket vetettek be, melyek mindenkihez egyedi azonosítót társítottak. Ha meglátogattunk egy olyan oldalt, ahol a hirdetõk korábban beágyazták a saját kódjukat, azt elhagyva már gyûjtötték is a további lépéseinket, de a késõbbi mozgásainkat is a már meglévõ kartonunkhoz csatolták. Ez a profilozási módszer mára általánossá vált, a legtöbb közösségi oldal és technológiai vállalkozás hosszú évek óta kínál ilyen adatbázisokat üzletfeleinek. A változás szele egy ideje már fújdogál, azonban egy Google-hoz mérhetõ ipari szereplõ lépése precedenst is teremthet, õk ugyanis végleg felhagynak a harmadik féltõl származó sütik használatával.
Furcsa megélni, ahogy a Google tájékoztat minket arról, hogy a tömeges adatgyûjtés általános bizalmatlansághoz vezetett, mindenesetre jól látható, hogy már õk is biztosak benne, hogy az eddig járt út sokáig már nem folytatható. Az emberek 72%-a érzi úgy, hogy a hirdetõk, technológiai cégek és más vállalat minden online végzett tevékenységérõl tudnak, és már 81% gondolja, hogy az adatgyûjtésbõl származó kockázatok felülmúlják az abból származó elõnyöket – írja a Google a Pew Research Center méréseire hivatkozva. Bár az kissé ambivalens, hogy az egyik leghatalmasabb média- és techbirodalom színlel aggodalmat a nyílt és szabad web jövõje miatt, azt mindenesetre belátták, hogy olyan változásra van szükség, amivel felhasználók millióinak kedvezhetnek. Persze az is lehet, hogy megunták a küzdelmet a végtelen mennyiségû adathalászatot blokkoló szolgáltatással, melyekhez már bárki egy kattintással hozzáférhet. Egy széleskörû ipari együttmûködés keretében pedig már készül is az úgynevezett Privacy Sandbox, melyet az anonimitás megõrzését szolgáló új módszernek szánnak.
A lényeg, hogy a hirdetõk reklámjai úgy is célba találjanak, hogy a felhasználók konkrét azonosítását szolgáló adatok begyûjtése szükségtelen legyen, bár valószínûleg a legfõbb mozgatórugó a reklámblokkolók és más kellemetlenkedõ bõvítmények megkerülése. Míg ez elkészül, a Google megígérte, hogy nem csak az említett sütis követési módszerrel hagynak fel, de más megoldásokat sem vetnek be helyette: “nem építünk be alternatív azonosítókat a weben böngészõ egyének nyomon követésére, és nem használunk ilyeneket a termékeinkben sem” – fogadkozott David Temkin, a Google termékmenedzsment-igazgatója. A tervek szerint úgy õriznék meg a célzott hirdetések hatékonyságát, hogy konkrét egyének helyett érdeklõdés alapján meghatározott csoportokat hoznak létre, így az ide beáramló hirdetések valószínûleg továbbra is elérik a várt hatást. A böngészõbe tûzhetõ biztonsági szûrõk és az általános bizalmatlanság mellett, szóba kerül a folyamatosan változó szabályozási rendszer is.
Az egyre újabb korlátozások miatt lassan tényleg elkerülhetetlenné válik egy olyan változtatás, mely úgy juttatja értékes reklámnyereséghez a partnereiket, hogy eközben a felhasználók jogai sem sérülnek. Mert bár a felhasználók közérzetének megóvása szépen hangzik, mint üzleti vállalkozás, a bevételek zavartalan áramlása talán valamivel nagyobb elõnyt élvez, fõleg úgy, hogy egy ilyen átállás együtt járhat némi kieséssel. Az még nem egészen tisztázott, hogy más böngészõk mennyire követik az eseményeket, mindenesetre a Chrome fokozatosan alakítja át szolgáltatásait, így a felhasználók valamivel nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Legalábbis egyelõre, ugyanis a bevezetésre váró alternatív megoldást máris sok kritika éri, miszerint a felhasználók védelme helyett a szabályozások megkerülését szolgálják.
Források: adscholars.com, marketingland.com, hipwallpaper.com,