A Mozilla különös felfedezést tesz, a vállalat szerint ugyanis hiába fejezzük ki nemtetszésünket, a YouTube azt aligha veszi figyelembe

A YouTube-alkotók gyakran kérik nézõiket, hogy "nyomják le a Tetszik gombot", mivel úgy vélik, hogy a visszajelzés létfontosságú a jövõbeli sikerükhöz az algoritmusvezérelt platformon. Míg a nézõkkel ellentétben feltöltõk továbbra is látják a negatív reakcióinkat, és valószínûleg mi is többet láthatunk az általunk kedvelt kategóriákból, a negatív visszajelzésekkel komolyabb gondok is lehetnek annál, hogy a számukat elrejtik elõlünk. a A Mozilla Alapítvány új tanulmánya azonban azt sugallja, hogy azok a felhasználók, akik a "nem tetszik" gombot nyomogatják a videók alatt a nem kívánt tartalmak kiszûrésére, csak az idejüket vesztegetik.

A tanulmány 22 722 olyan felhasználó adatait használta fel, akik telepítették a Mozilla RegretsReporter böngészõbõvítményét, és akiket 2021 decembere és 2022 júniusa között követtek nyomon. A kutatók több mint félmilliárd YouTube-ajánlást elemeztek, amelyek azután születtek, hogy a felhasználók rákattintottak a YouTube valamelyik negatív visszajelzõ eszközére, például a Dislike vagy a "Don't Recommend Channel", vagyis a "Ne javasold ezt a csatornát" gombra. "Ezeket az eszközöket a YouTube felkínálja az embereknek, hogy szabályozzák az ajánlásokat, de hogyan hat ez valójában az ajánlott videókra?" – kérdezi Becca Ricks, a Mozilla vezetõ kutatója, rámutatva a YouTube saját támogatási oldalára, ahol az "ajánlások és keresési eredmények kezelésérõl" olvashatunk.

A különbözõ gombnyomogatások eltérõ hatással voltak arra, hogy milyen valószínûséggel ajánlanak hasonló tartalmakat a továbbiakban. A "Ne javasold ezt a csatornát" megnyomása a Mozilla szerint csak a nem kívánt videóajánlások 43 százalékát állította le, míg a Dislike gomb a felhasználóknak nem tetszõ ajánlásoknak csak 12 százalékát állította le. "Azt találtuk, hogy a YouTube ellenõrzési mechanizmusai nem igazán tûnnek megfelelõnek a nem kívánt ajánlások megakadályozására" – mondja Ricks. A Mozilla vizsgálatát az váltotta ki, hogy a YouTube az elmúlt években egyre több nyilvános megjegyzést tett az ajánlórendszerével kapcsolatban. "Sokat beszéltek olyan mérõszámokról, mint a jól eltöltött idõ vagy a felhasználói elégedettség, szemben a nézési idõvel" - mondja Ricks. A Mozilla leginkább arra volt kíváncsi, hogy az algoritmus milyen mértékben használja fel és kezeli jól ezeket az egyértelmû visszajelzéseket. Különösen azért, mert korábban számos olyan visszajelzést kaptak a felhasználóktól, hogy nem érzik úgy, hogy valóban lenne hatásuk az ajánlásokra, és hogy az ajánlórendszer nem igazán veszi figyelembe a reakcióikat.

"Nem igazán vagyok meglepve" – mondja Guillaume Chaslot, a YouTube egykori alkalmazottja és az AlgoTransparency, a YouTube algoritmusára rávilágító oldal alapítója. "Úgy érzem, nagy vonalakban meg kellene tudnod választani és meg kellene adnod az algoritmusnak, hogy mit szeretnél, és a YouTube ezt abszolút nem engedi meg" – teszi hozzá. Azonban a YouTube szerint a rendszerei úgy mûködnek, ahogyan kell. "A Mozilla jelentése nem veszi figyelembe, hogyan mûködnek valójában a rendszereink, ezért nehéz számunkra sok tanulságot levonni" – mondta Elena Hernandez, a YouTube szóvivõje, aki hozzátette, hogy a nézõk irányíthatják az ajánlásokat. Ez magában foglalja "azt a lehetõséget, hogy letiltsák, hogy egy videót vagy csatornát a jövõben ajánljanak nekik". A Mozilla szerint egyelõre éles szakadék húzódik a felhasználók reakciói és igényei, illetve a YouTube algoritmusának valós teljesítménye között.

A Mozilla a kutatásában azt ajánlja, hogy a YouTube több lehetõséget adjon a felhasználóknak arra, hogy saját élményeiket külön kérés nélkül, automatikusan a reakcióikon keresztül alakíthassák, és hogy a vállalat jobban elmagyarázza az ajánlórendszereinek mûködését.