2022. 06. 15
A Firefox totális védelme karanténba zárja a sütiket
A követésünket elõsegítõ sütiket mostantól alapból elzárja majd, így tevékenységünk rejtve marad
A Firefox többek között leginkább adatvédelmi fejlesztéseirõl híres. Ugyan manapság a Chrome népszerûség tekintetében mindenki elõtt jár, a Mozilla böngészõje tagadhatatlanul tud néhány trükköt, ami egyszerre teszi kényelmesebbé és biztonságosabbá a böngészés élményét. 2018-ban bevezették a továbbfejlesztett követési védelmet, a most keddenbejelentett új, cookie-kat korlátozó funkcióval pedig a netezés még privátabb tevékenységgá válik.
"Total Cookie Protection" - a karanténba zárt követõk
A "Total Cookie Protection" elnevezésû lépés célja, , hogy korlátozza a weboldalakat képességét a harmadik fél által létrehozott cookie-k elérésére, ezáltal fokozott védelmet nyújtva az online nyomkövetés ellen. A Mozilla blogbejegyzése szerint a hozzáférést bármely adott sütihez arra a weboldalra korlátozzák, amely elhelyezte azt a felhasználó böngészõjében, így a felhasználó által késõbb meglátogatott oldalak számára a korábbi sütik nem lesznek kiolvashatók. A Mozilla blogbejegyzése az új funkciót úgy írja le, hogy minden egyes weboldal számára külön "sütiedényt" hoz létre, ami megakadályozza, hogy a nyomkövetõk több weboldalon keresztül összekapcsolják a felhasználói viselkedést. A bejegyzés kifejti:
Minden alkalommal, amikor egy weboldal vagy egy weboldalba ágyazott harmadik féltõl származó tartalom cookie-t helyez el a böngészõben, az a cookie a kizárólag az adott weboldalhoz rendelt cookie-üvegbe kerül. Más webhelyek nem nyúlhatnak bele a nem hozzájuk tartozó cookie-üvegekbe, és nem tudják meg, hogy a többi webhely cookie-ja mit tud Önrõl ... Ez a megközelítés egyensúlyt teremt a harmadik féltõl származó cookie-k legrosszabb adatvédelmi tulajdonságainak – különösen az Ön nyomon követésére való képesség – kiküszöbölése és aközött, hogy ezek a cookie-k kevésbé invazív felhasználási módok (pl. pontos elemzések biztosítása) között.
A cookie-védelmi funkció része a Mozilla folyamatos, az adatvédelemre összpontosító fejlesztési stratégiájának, amelynek keretében a Firefox továbbra is támogatja a reklámblokkolás legfejlettebb formáit, szemben például a Google Chrome-mal, mely népszerûsége ellenére ezen a téren gyengébben teljesít öreg vetélytársánál. A sütikkel kapcsolatban a Google korábban 2020-ban bejelentette, hogy két éven belül fokozatosan kivezeti a harmadik féltõl származó sütiket, de késõbb a céldátumot 2023-ra tolta ki. A Mozilla a fokozott cookie-védelem szükségességét ismertetve számos példát említett a követéssel való visszaélésre, köztük a Facebook digitális nyomkövetését a diákhitel-igénylõkrõl és mindazok adatainak értékesítését, akik a Planned Parenthood oldalra látogattak.
A Mozilla biztonsági vezetõje, Marshall Erwin a The Verge-nek elmondta, hogy a szervezet szeretné a felhasználóknak a saját adataik feletti ellenõrzést biztosítani, és nagyobb védelmet nyújtani a visszaélésekkel szemben. "Az internetfelhasználók manapság egy ördögi körforgásban ragadtak, amelyben az adataikat a tudtuk nélkül gyûjtik, eladják és manipulációra használják" – fûzte hozzá. "A Total Cookie Protection megtöri ezt a ciklust, az embereket helyezi elõtérbe, védi a magánéletüket, választási lehetõséget biztosít számukra, és elvágja a Big Tech-et a mindennap felszívott adatoktól. A funkció a Firefox eddigi legerõsebb adatvédelmi védelmét kínálja, és az online nyomkövetés visszaszorításán végzett több éves munka csúcspontja." – foglalja össze fejlesztésének értékét a Mozilla szakembere. A nagyvállalatok ipari mértékû adatgyûjtése ezzel persze még aligha torpan meg, de a megoldás valóban elõnyös a felhasználók számára.
A totális védelem egyelõre az asztali böngészõben érhetõ el, Androidon viszont egyelõre csak a Firefox adatvédelemre specializált "Focus" kiadásban. Erwin szerint az iOS rendszer sajnos kimarad, mivel az App Store szabályzata az Apple böngészõmotorját részesíti elõnyben az alternatív megoldásokkal szemben. Utóbbi a WebKit böngészõmotor, így lényegében akármilyen emblémát is látunk egy App Store-ból származó böngészõn, az alapjaiban nem igen tér el a Safari-tól, cserébe az Apple megoldása alapvetõen erõs adatvédelmi megoldásokkal bír.
2022. 06. 15
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések