2022. 04. 09

Újratelepítést kér a Windows 11 új biztonsági frissítése

A Smart App Control biztonsági eljárás kizárólag tiszta telepítés esetén elérhetõ, és a kikapcsolással is vigyázni kellA nagyobb biztonság olykor kényelmetlenséggel jár. (Eredeti kép: Microsoft)

Ahogy azt a Windows 11 reklámkampánya alatt minden felhasználó az eszébe véshette, az új rendszert leginkább a fokozott biztonság hívta életre, melyet valamiért nem lehetett egy combosabb frissítõcsomag formájában a Windows 10-re ereszteni. A Microsoft láthatóan rendkívül komolyan gondolja a dolgot, ám ez a frissítés dolog néhány esetben valahogy nem bizonyult megfelelõ megoldásnak, a legújabb biztonságnövelõ funkcióhoz ugyanis nem csak legfrissebb rendszerverzióra van szükség, de azt ismét csak egy teljesen új telepítéssel érhetjük el.

A


A Microsoft a TPM megkövetelése után ismételten egy új biztonsági funkciót vezet be, mely a Smart App Control nevet kapta, és olyan, mint a Windows Defender SmartScreen, melyet kigyúrtak egy digitális edzõteremben. Az új funkció célja nem más, mint az, hogy megakadályozza az óvatlan felhasználókat a különféle rosszindulatú alkalmazásokat telepíttelepítésében. Bár ez kétségtelenül nemes cél, egy említésre érdemes probléma azért akad vele: a futtatásához a Windows tiszta telepítésére van szükség. Bár egy idõben sokan büszkélkedtek vele, hogy a zökkenõmentes felhasználói élmény érdemében rendszeresen újratelepítik a rendszert, ez a tendencia egy ideje megfordulni látszik. Manapság inkább abban zajlik a verseny, hogy ki tudja tovább megõrizni a feltelepített rendszerét, mely annak ismeretében teljesen érthetõ, hogy milyen fájdalmas az összes olyan alkalmazás és program újratelepítése, amelyeket hónapok és évek alatt formáltunk az igényeinkre. Arról nem is beszélve, hogy még a rendszeres biztonsági mentések esetén is körülményes lehet visszaállítani az utolsó stabil állapotot, az SSD-kkel pedig általában sokkal tovább érezzük fürgének a rendszert.

Biztonság mindenekelõtt, még a kényelem elõtt is. (Kép: Click This Blog)


Az új biztonsági funkció a Windows 11 egyik friss Windows Insider buildjében jelent meg, melyet a vállalat egy friss blogbejegyzésben ismertetett. A Microsoft szerint "a Smart App Control túlmutat a korábbi beépített böngészõvédelmen, és folyamatszinten, közvetlenül az operációs rendszer magjába ágyazták be. Az új Smart App Control kódaláírást és mesterséges intelligenciát használva csak olyan folyamatok futtatását engedélyezi, amelyek vagy kódtanúsítványok, vagy a Microsoft felhõben lévõ alkalmazások megbízhatóságára ráuszított mesterséges intelligencia modell alapján biztonságosnak vannak megjósolva". A vállalat szerint a felhõjük 24 óránként hihetetlenül sok, mintegy 24 trillió "biztonsági jel" feldolgozását végzi el, mely adatokat arra használ majd, hogy megjósolja, mely alkalmazások lehetnek potenciálisan rosszindulatúak. A bökkenõ csak az, hogy ha egy olyan rendszeren engedélyezzük, amelyen elõtelepített alkalmazások vannak, akkor nem lesz képes megvizsgálni azokat még a telepítésük elõtt. A Microsoft sajnos nem közölte, hogy miért nem tudja megvizsgálni a már telepített alkalmazásokat, ahogy azt például egy víruskeresõ teszi, és csak annyit közöl, hogy "a Smart App Control az új eszközökön a Windows 11 telepítésével válik elérhetõvé.

Felhõalapú vizsgálat ellenõrzi a telepítés elõtt álló appokat. (Kép: Microsoft)


Tehát a Windows 11 korábbi verzióit futtató eszközöket vissza kell állítani, és tiszta Windows 11 telepítést kell végrehajtani rajtuk, hogy "kihasználhassák a funkció elõnyeit". A Ghacks.net összefoglalója szerint a tiszta telepítés után engedélyezhetõ, de úgynevezett "értékelõ üzemmódban" fut majd, ahol megvizsgálja a számítógép használatát, hogy eldöntse, szükség van-e az engedélyezésére. Ebben az üzemmódban még nem blokkol semmit, mivel csak vizsgálódik, a próbaidõszak lejárta után pedig a szoftver vagy bekapcsolja magát, vagy inaktív állapotban a háttérbe vonul. Alternatívaként a rendszergazdák maguk dönthetnek arról, hogy szeretnék-e bekapcsolni, ha viszont így tesz, majd késõbb mégis letiltja, akkor újra el kell végeznie a Windows tiszta telepítését. A Linuxos és Windows-os viccelõdést most szándékosan megtartjuk magunknak, mindenesetre rég láttunk már ennyire rugalmatlan húzást a Microsoft részérõl, és ez azért nagy szó. A Smart App Control amúgy három kritérium alapján jelöli meg és blokkolja az alkalmazásokat: ismert rosszindulatú alkalmazások, nem megbízható alkalmazások és potenciálisan rossz szoftverek. Annak megállapításához, hogy egy alkalmazás megbízható-e vagy sem, a Microsoft az aláírt szoftverekre és a használatra támaszkodik. Amit aláírás hiányában a felhõs ellenõr nem ismer fel, azok blokkolva lesznek. Ez problémát jelenthet, mivel egy alkalmazás tûnhet megbízhatatlannak, miközben mégis biztonságos. Elõfordulhat például, hogy van egy 10 éve futó, ismeretlen alkalmazásod, amelyet a Microsoft nem fog szeretni, így ezeknek a telepítését blokkolni fogja, és nincs mód arra, hogy felvegye õket egy "fehér listára", ez pedig sokak számára komoly gondot jelenthet.

A Microsoft részérõl ez a húzás erõsen átgondolatlannak tûnhet, hiszen sok esetben amúgy is küzdenünk kell olyan alkalmazásokért, melyeket évek óta nagy biztonsággal használunk, de Windows mégis mindent megtesz azért, hogy tiltással vagy törléssel, de megóvjon minket saját döntésünktõl. A frissen felhúzott rendszer megkövetelése pedig duplán körülményes, hiszen telepítésenként a Smart App Control csak egyszer bekapcsolható. Mentségükre szóljon, hogy a bejegyzésük szerint a dolog még korai fázisban van, soraikat pedig ezzel zárják: "További részletek errõl a funkcióról a jövõben kerülnek megosztásra".

2022. 04. 09

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.