2022. 06. 08

FullHD játék integrált kártyával? Radeon 660M iGPU

A Radeon 660M iGPU több mint 30 FPS-t hozott a God of Warban 1080P-n, FSR 2.0-valA horizonton a már látható a megfizethetõ gaming?

Míg az asztali kategóriás grafikus hardverek frontján egészen elképesztõ, 4-600 wattos csúcsfogyasztásokról hallhatunk, az egykor csak netezésre használható integrált grafikus chipek szintén egy evolúciós határhoz közelednek. A TechEpiphany a YouTube-on nemrég tesztelte az AMD új Radeon 660M integrált grafikus chipjét God of Warban, miután a játék már megkapta az új FSR 2.0 frissítését. Az iGPU nyilván nem tartozik a legjobb videokártyák közé, ám ennek a kis 15W-os RDNA 2 chipnek sikerült 1080p felbontáson (1920 x 1080) meglepõen játszható képkockasebességet produkálnia anélkül, hogy a grafikai részletességet teljesen le kellett volna butítani. Ez nem csak bíztató, de egyenesen lenyûgözõ eredmény, figyelembe véve az AMD APU-ban dolgozó lapka ultraalacsony energiafelhasználást és a nem túl meggyõzõ specifikációit.


A TechEpiphany egy Ryzen 5 6600H-val végzett teszteket, melyek szerint a Radeon 660M egyáltalám nem egy szörnyû választás videojátékhoz, fõleg akkor, ha kéznél van egy olyan felbontás-növelõ felskálázó eljárás, mint az AMD FSR 2.0. Utóbbi sokak örömére már God of Warban is elérhetõ, így már nem csak a kiváltságos Nvidia-tulajok számára elérhetõ DLSS 2.0 segít növelni a teljesítményt. A mérés során 1080P-n, alacsony, közepes és magas beállítások kombinációjával, valamint az FSR 2.0 kiegyensúlyozott módban történõ használatával a Radeon 660M összességében tekintélyesnek nevezhetõ 30 FPS-t tudott kipréselni magából, a legmagasabb értékek pedig a 35 FPS tartományban voltak, mely részletkérdés, de azért érdemes megjegyezni. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a grafikai és az FSR üzemmódok beálíltásaitól függõen azért néhol be is eshetünk 30 alá. Van egy olyan selytésünk, hogy egy történésekkel és látványelemekkel telezsúfolt jelenetben ez elõ is forduk, itt viszont csak a játék bevezetõszakaszát láthatjuk, tehát biztosan kell egy kicsit sakkozni, ha a mozgalmasabb pillanatokat nem szeretnénk "szaggatott üzemmódban" átélni.


Sajnos a teljesítmény módban lévõ FSR 2.0 nem hozott sok fejlõdést, a képkockasebesség ugyanabban a jelenetben maradt a 30 FPS-es tartományban. Amikor azonban a jelenet a külsõ erdõbõl egy zárt, otthoni belsõ térre váltott, a képkocka sebesség 35-rõl 38 FPS-re javult. Nyilvánvaló, hogy a Radeon 660M messze elmarad a Radeon RX 5700-tõl, mint 1080P-s játékhoz ajánlott követelményétõl (FSR 2.0-val), ráadásul az FSR 2.0 az idõbeli skálázási algoritmus megnövekedett igényei miatt sokkal több számítási többletköltséget igényel a hardverünktõl, mint a gyengébb látványt eredményezõ FSR 1.0 valaha is igényelt. Mondhatjuk, hogy ez még az elõszoba, de ami azt illeti, öröm, hogy végre itt állhatunk és lerúghatjuk a cipõnket.


A Radeon 660M az AMD egyik elsõ RDNA 2 alapú integrált grafikus megoldása, melyek az AMD legújabb Ryzen 6000 (Rembrandt) mobil APU-iban kaptak helyet. A Radeon 660M és a Radeon 680M tehát jelenleg az egyetlen RDNA 2 alapú iGPU-k az AMD-tõl, kivéve persze a Valve Steam Deckjébe csomagolt egyedi Aerith SoC-t. A Radeon 660M a duó gyengébb darabja, mivel a Radeon 680M magspecifikációjának felével rendelkezik, beleértve a 384 magot és az 1900 MHz-es boost órajelet, míg a Radeon 680M 768 maggal és jóval magasabb, 2400 MHz-es boost órajelekkel rendelkezik. A másik oldalon azonban a Radeon 660M lényegesen alacsonyabb, mindössze 15 W-os TDP-vel rendelkezik, ami a könnyû ultrabookok és más mobil eszközök számára kedvezõ ajánlatot jelent. A Radeon 680M ezzel szemben 45 W-os maximális TDP-vel rendelkezik, cserébe jóval többet is elvárhatunk tõle, ami egészen elképesztõ fejlõdés és szép reményeket kelthet a felhasználókban.


A a Radeon 660M nyilván nem fog díjat nyerni, mint a valaha volt legjobb játék GPU, cserébe még a grafikailag legigényesebb játékokban is játszható játékélményt tud nyújtani, ami 15 W-os teljesítményköltségét tekintve fantasztikus. Ezt persze nagyban az FSR 2.0-nak köszönheti, mellyel már valóban elfogadható képkockasebességet látunk egy iGP-tõl, ám a modern darabokban egyre általánosabbá válnak ezek az eljárások, tehát az Integrált GPU-k végre tényleg nem csak a retro státuszba került klasszikusokhoz, de a friss megjelenéshez is használható társak lehetnek.

2022. 06. 08

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.