2022. 06. 26

Új VGA-összehasonlító oldal az AMD-tõl

Ha kíváncsiak vagyunk az Nvidia és az AMD kártyák erejére, az AMD segít összemérni õketNEm tökéletes, de kezdetnek nem rossz az AMM új segédoldala. (Kép: technewsinc.com)

Az AMD hiába adja többnyire olcsóbban a kártyáit, melyek sok esetben még jobban is teljesítenek a valamivel drágább Nvidia-s ellenfeleiknél, a közönség mintha továbbra is az zöld emblémás cég termékeibe fektetne nagyobb bizalmat. Az eladási mutatók ismeretében ezzel nyilván az AMD is tisztában van, így részben ez is motiválhatta õket a GPU Comparison Tool kiadására, mely nekünk felhasználóknak segít kideríteni, hogy melyik kártya teljesítene jobban különbözõ grafikai beállítások mellett.


Az AMD jóvoltából online elérhetõ GPU-összehasonlító eszköz sokkal kevésbé kevésbé elfogult a gyártó iránt, mint azt elsõre gondolnánk. Talán nem kell bemutatni a hardvergyártók önfényezõ megmozdulásait, amikor a saját termékeikre szabott mérésekbõl valahogy mindig õk kerülnek ki gyõztesként a konkurenciával szemben. Természetesen az összeshasonlító oldalt ezúttal sem mulasztották el AMD-re optimalizált játékokkal megpakolni, viszont a kiegyensúlyozottság jegyében ugyanígy akadnak Nvidia-n jobban teljesítõ címek is, a Radeon RX 6000 kártyákat pedig a GeForce RTX 3000 széria összes tagjával összemérhetjük.


Az oldalon négy legördíthetõ menüt láthatunk, ebbõl az elsõ – egyelõre szûkös – lista a játékok címeit sorakoztatja fel, a következõben választhatunk a három legelterjedtebb képernyõfelbontásból, ezután az adott játékban elérhetõ grafikai beállítási sémákból tallózhatunk egyet, sõt, végül még a grafikus API is kiválasztható, igaz, utóbbi két esetben többnyire csak egyetlen opció áll rendelkezésre. Amint sikerült megtalálni a számunkra érdekes összeállítást, a menüsor alatt megjelenõ grafikon valós idõben frissül az AMD saját benchmark-adataival. Itt kedvünk szerint kapcsolgathatunk az "FPS" és az "FPS/$" összehasonlítások között, tehát vagy az elérhetõ képkockák számát láthatjuk, vagy azt, hogy a várható teljesítményét tekintve melyik kártya rendelkezik a jobb ár/érték aránnyal.


"Minden teljesítményszámot az AMD belsõ laboratóriumaiban végzett teszteléssel hoztunk létre és ellenõriztünk" – magyarázza az AMD. Az összehasonlításhoz egyelõre 11 viszonylag népszerû játék áll rendelkezésre. Ezek közül most több az olyan alkotás, amit bátran nevezhetünk "AMD-barátnak", hiszen a Deathloop például rendszeresen felbukkan az AMD-s prezentációkban, az új FSR 2.0 képességei is ott voltak elõször tesztelhetõk, de az Assassin's Creed Valhalla, a Resident Evil Village és a Forza Horizon 5 is inkább az új Radeonokkal produkál valamivel több fps-t. Ezek mellett viszont olyan széles körben ismert és kedvelt játékok is szerepelnek, mint a The Witcher 3, a Hitman 3, vagy a Fortnite és a Valorant. Tehát lehet azt állítani, hogy valóban van némi elfogultság a játékválasztásban, de a megadott benchmarkok nem mindig az AMD-t részesítik elõnyben az NVIDIA-val szemben, ami ad némi extra hitelességet a vállalat házilag összeállított segédszolgáltatásának.


Például a Resident Evil Village grafikonja 3840x2160, Max beállítások és DX12 mellett kapott benchmarkokkal azt mutatja, hogy a GeForce RTX 3090 Ti legyõzi a Radeon RX 6900 XT-t. Hasonlóképpen azt is mutatja, hogy a GeForce RTX 3080 Ti legyõzi a Radeon RX 6800 XT-t, és a GeForce RTX 3080 megelõzi a Radeon RX 6800-at. Van azonban néhány furcsaság is. Több benchmarkban az AMD adatai szerint a GeForce RTX 3090 kikap a GeForce RTX 3080 Ti-tól, de ezt fellelhetõ tesztek aligha igazolják. Érdemes megjegyezni, hogy az apró betûs részben az AMD azt írja, hogy az adatok "technikai pontatlanságokat, kihagyásokat és tipográfiai hibákat tartalmazhatnak, és az AMD nem köteles frissíteni vagy más módon javítani az információkat". Mondjuk azért reméljük, hogyha már elõálltak a dologgal, akkor nem csak a játékok és az eredmények körét bõvítik majd, de odafigyelnek a pontatlanságok javítására is.


Azt például fontos megjegyezni, hogy más területen is akadna javítani való, egyes felbontások például önkényesen kizárnak bizonyos videokártyákat. Emiatt lehet, hogy nem fogjuk megtudni, az AMD mérései szerint hogyan teljesít 1440p felbontáson egy RTX 3060 egy RX 6600-assal szemben, mert ezek a GPU-k csak akkor jelennek meg a listában, ha a menüben elõbb lejjebb váltunk 1080p felbontásra. Emellett nincs semmiféle értékelés a ray tracing teljesítményérõl sem, ami általában az NVIDIA GPU-inak kedvez, vagy az olyan felskálázó technológiákról, mint a DLSS és az FSR. Azt is megfigyelhetjük, hogy a legmagasabb grafikai beállításoknál gyengébb opciókat szintén nem találunk. A felhasználók így nem kapnak teljes képet a teljesítményrõl vagy az ár/érték arányról, inkább csak egy közelítõ eredményt kapnak. Ez ebben a formában még nem biztos, hogy mindenkinek nagy segítség lesz a döntésben és a többség inkább keres egy egyszerû YouTube-os összehasonlítást, melybõl rengeteg készül.

 

Az eszköz bár nem helyettesíti a független, szélesebb körû elemzést tartalmazó értékeléseket, az AMD némi dicséretet megérdemel, amiért nem maga felé billentette a mérleget és nem titkolja el, ha valahol az Nvidia jobban teljesít.

2022. 06. 26

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.