Nem ajánlják és nem támogatják, inkább az eljárásból fakadó károkra figyelmeztetnek, mely garanciavesztést okozhat
Múlt héten izgalmas hír érkezett az Intel Alder Lake CPU-szériájáról, mely adott esetben új horizontokat nyithat meg az alacsonyabb kategóriás asztali processzorok vásárlóinak. A videó kapcsán a sajtó kellõképpen megutaztatta a témát, miszerint az Intel egyik K jelöléstõl mentes asztali processzora is tuningolható, méghozzá meglepõen kedvezõ eredménnyel. A vállalat azonban nemrég megszólalt az ügyben, és nem meglepõ módon mindenkit eltanácsolt attól, hogy a videóban bemutatott eljárással próbálkozzon.
Köszönhetõen a túlhajtásban jártas der8auer nevû videósnak, nemrég kiderült, hogy sok év után ismét alternatív lehetõségez juthatnak azok, akik az Intel egyik szorzózáras processzorát szeretnék a gyártó által meghatározottnál magasabb frekvenciákon futtatni. A bemutatóban konkrétan a "nem K" verziós Core i5-12400-tól láthattuk a látványos, extra 33%-ot nyújtó teljesítményt, de valamivel gyengébb eredmény reményében a Core i5-12600-at is be lehet vonni a kísérletbe, hiszen a 16%-os emelkedés szintén nem hangzik rosszul. A bemutató persze nem maradt következmények nélkül, egy azt követõ próba során például kiderült, hogy az alsó kategóriás Celeron G6900 akár 57%-os túlhajtási potenciállal is bírhat, a gyári hûtésével ugyanis kihozták belõle az 5338 Mhz-et. Hasonlóan jól reagált a Core i3-12100 is, melyet egészen 5611 MHz-ig hajszoltak el. Bár a dolognak megvannak a feltételei, az alap órajel, illetve buszórajel növelése rég nem látott vendég az Intelnél, hiszen a BCLK buszsebesség módosítása nagyjából hat éve volt utoljára elérhetõ. Ám akkor csak erõs kompromisszumok árán, ráadásul elég rövid ideig, mivel a Skylake architektúrás CPU-k esetében ezt a kiskaput az Intel igyekezett gyorsan lelakatolni, arra késztetve az érintett alaplapgyártókat, hogy friss BIOS kiadásával írják felül az opciót megnyitó UEFI firmwareket.
Az aktuális helyzet kísértetiesen emlékeztet a 2016-os hercehurcára, az Intel ugyanis kifejezetten ellenzi az újfent felfedezett módszer használatát. Ezzel kapcsolatban a Tom's Hardware megkeresésére reagáltak elsõként, ahol határozottan állást foglaltak az ügyben: "Az Intel 12. generációs nem-K processzorait nem túlhajtásra tervezték. Az Intel nem vállal garanciát a processzorok specifikációkon túli mûködésére. Az órajelfrekvencia vagy a feszültség megváltoztatása károsíthatja vagy csökkentheti a processzor és más rendszerelemek hasznos élettartamát, valamint csökkentheti a rendszer stabilitását és teljesítményét". A nyilatkozat alapján elég egyértelmûnek tûnik, hogy egy nem tervezett hibáról lehet szó, ami a felhasználók szemében nyilvánvaló módon erényként tûnik fel, míg a gyártó olvasatában valahol homok kerülhetett a gépezetbe. A pletykák szerint a mikrokód megalkotásánál csúszott félre valami, ami a K-betûvel eltorlaszolt lehetõséget a vásárlók kezébe adhatja.
Azt azonban továbbra is fontos hozzátenni, hogy a "BCLK OC" az alaplapok tekintetében továbbra is erõsen limitálja a vásárlók mozgásterét. Igaz, hogy az elsõ próbálkozások óta már nem csak az Asus néhány méregdrága Z690 lapjával, de a valamivel olcsóbb Asus Strix B660G, Asus B660F és ASRock B660 Steel Legend termékekkel is sikerrel próbálkoztak. Ezek BIOS-ában tehát szintén megtalálható a szükséges beállítás, viszont még ezeket sem nevezhetjük kifejezetten pénztárcakímélõ daraboknak, az olcsóbb Celeron processzorok vásárlói pedig aligha választanak költséges, DDR5-ös memóriára korlátozott alaplapokat. A "BCLK tuning" jövõje és sikere tehát azon múlik, hogy az Intel az Alder Lake platform esetében is a sarkára áll-e, hiszen a riogatással viszonylag kevés érdeklõdõt tudnának eltántorítani. Az órajelek tartós emelése hosszú távon nem igazán okoz akkora károkat, hogy a processzor ne bírná ki vígan, míg elérkezik az idõszerû csere pillanata.
Ez most egy versenyfutás az idõvel, mivel egyfelõl már hallani a megfizethetõbb, DDR4-es, "BCLK OC" lehetõséget nyújtó lapok érkezésérõl, másrészt az Intel bármikor dönthet úgy, hogy közbelép, mielõtt túl sok olyan BIOS kerülne forgalomba, mely lehetõvé tenné a spórolást, vagyis az olcsóbb processzorok túlhajtását.