2021. 12. 18

Bejelentették, RTX 2050 és két MX mobil VGA is jön

A szûkszavú bejelentést már benchmark eredmények és az Nvidia kommentárja is kiegészítikHárom mobil GeForce is érkezik jövõ tavasszal.

Éppen csak a hét elején szivárgott ki, hogy az Nvidia frissíteni készül a laptopokba szánt videokártya-kínálatát, a vállalat rövidre is zárta a pletykákat és hivatalosan is megnevezte, hogy az MX550 mellett egy MX570, sõt, egy RTX 2050 is készül a háttérben. Az eredeti bejelentésben sajnos elég kevés részletet osztottak meg a közönséggel, de szerencsére nemrég befutott pár korai teszteredmény is, melyet pár szóval az Nvidia is kiegészített, mely segít körvonalazni, hogy valójában mire is számíthatunk.


A három önálló mobil-GPU legerõsebb és legváratlanabb darabja természetesen a GeForce RTX 2050. Ez továbbra is egy belépõ szintû modell, amely a ComputerBase szerint a sugárkövetésre és DLSS képjavításra képes Ampere GA107 GPU-n alapul. Az RTX 2050 2048 CUDA magot tartalmaz, tehát többet, mint az RTX 2060, ami meglepõnek tûnhet, azonban ezt jelentõsen ellensúlyozza, hogy erõsen korlátozott memória-sávszélességgel rendelkezik, mely 112 GB/s-os sebességet kínál. Ez a szerény, 64 bites memóriabusznak és a 4 GB GDDR6 memóriakapacitásnak köszönhetõ. Ennek az önálló modellnek mindezekkel együtt 30 és 45 W között várható a fogyasztása (TGP-je).


A teszteredmények a Zhihu platformról érkeztek, ahol korai, gyártás elõtti mintákon alapuló elõzetes eredményeket közöltek. A tegnap bejelentett három kártya közül a kiszivárgott adatok csak kettõre, az RTX 2050-re és az MX550-re vonatkoznak. Feltételezhetõ, hogy az RTX 2050 és az MX570 hasonló szinten teljesíthet, legalábbis a 3DMark tesztben. Meg kell jegyezni, hogy az NVIDIA meg is erõsítette a ComputerBase-nek, hogy a két termék az alapját tekintve megegyezik (a 2048 CUDA maggal rendelkezõ Ampere GA107 GPU-ra épül), ami azt jelenti, hogy támogatják a ray tracing hardveres gyorsítást, és a Tensor magokon keresztül a DLSS-t is. Az RT magok azonban bizonyos mértékig korlátozottak, amire egyelõre nem kaptunk részletes magyarázatot. Továbbá az RTX 2050 4GB memóriával rendelkezik, míg az MX570 2GB memóriával van felszerelve. Mindenesetre ez nem befolyásolhatja a TimeSpy benchmark eredményét.


A specifikációk megerõsítik, hogy mindkét MX500 változat 64 bites memóriabuszra és 12 Gbps sávszélességre korlátozódik. Az órajel az MX570 esetében 1155 MHz, az MX550 esetében pedig 1320 MHz. Az MX550 lényegében egy Turing TU117 GPU-ra épülõ, lecsökkentett GeForce GTX 1650, ami ugyan megtartotta az 1024 CUDA magot, de a memóriabuszt a felére, 64 bitesre csökkentették, a memóriatechnológiát viszont a GDDR5-rõl GDDR6-os szabványra frissítették. A teszteredmények egyelõre nem túl meggyõzõek, legalábbis, ha a 128 bites memóriabuszra támaszkodó RTX 3050 laptop GPU-hoz viszonyítjuk, mely 4800 pont körül teljesít a TimeSpy Graphics tesztjében. Igaz, ezek csak az MX500-as eredmények és a gyártás elõtti mintákon alapulnak.


Valószínûleg a következõ generációs mobil CPU-kkal (például Alder Lake-M) párosítják õket, amelyek ebben az állapotban nem biztos, hogy a végleges teljesítményüket teljesítik. Az Nvidia tehát a szivárgásokat igazolta, és bõvítette is, az RTX2050 és az MX500 GPU-k viszont hivatalosan csak 2022 tavaszán kerülnek forgalomba, bõvebb bemutatkozást pedig a CES 2022 eseményen várhatunk.

2021. 12. 18

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.