Élet 144Hz-en
Az IPS technológia elterjedésével, a hétköznapi felhasználásra és a komolyabb grafikai munkák elvégzésére szánt monitorok palettája is rendesen átalakult. Könnyedén választhatunk kellemes színhûséget és kontrasztos megjelenítést nyújtó kijelzõt, nagy betekintési szög mellett. Mindezt akár a belépõ szinten, egy vagyon rááldozása nélkül is megtehetjük, amennyiben nincsenek különleges elvárásaink.
Ám a TN paneleket alkalmazó modellek mégsem tûntek el teljesen a piacról, ugyanis ha játékra szánt eszközre van szükségünk, bizonyos igények teljesítésében az IPS modellek hátrányba kerülnek. A két fõ szempont amit egy játékos számításba vesz, az a képfrissítés és a válaszidõ. Jelenleg sem az LG által fejlesztett IPS, sem a többi gyártó azonos tulajdonságokkal bíró megoldása nem tudja egyidejûleg kínálni a TN és az IPS elõnyeit. Ez persze mostanra már nem teljesen igaz, az AHVA névre hallgató fejlesztés megoldani látszik a kérdést, de még nem elég elterjedt ahhoz, hogy akár az alacsonyabb büdzsével rendelkezõ vásárlóknak is egyértelmû választás legyen.
Bemutatónkban két, játékra szánt monitor felhasználói élményét vizsgáljuk meg. Vajon a GABA terméke valóban képes arra, amit a leírás ígér? Egyáltalán mit nyújt a nagyjából 60.000. Ft-ért és milyen az összhatás egy felsõ kategóriás termékhez viszonyítva?
GABA GL-2701FHD
A GABA GL-2701FHD csak nem régen jelent meg a webshopok kínálatában, de máris hiánycikké vált. Ennek oka, hogy bár a márka nem éppen a híres vagy elismert, az eddigi legkedvezõbb áron kínál, gamerek számára fontos funkciókat nyújtó monitort. Ugyanakkor az érdeklõdõk nem sok információt találhatnak arról, hogy mire is számíthatnak a meglepõen kedvezõ árú eszköztõl, nagyrészt ez hívta életre a bemutatónkat. A gyártó tévesen kommunikálta a panel típusát, ezért fordulhat elõ, hogy rákeresve szinte minden terméklapon IPS megjelölést láthatunk. Ez egyelõre jóformán nem csak lehetetlen, de gyanúsan olcsó is lenne.
A 27”-os méretéhez 1920x1080-as felbontás társul. Ez ekkora képarány mellett talán nem ideális, de megfelelõ távolságból nézve a képe alapvetõen jó, játékra legalábbis mindenképpen. Szövegszerkesztéskor viszont szívesen feljebb vettem volna a felbontást és gyakran játszottam a beállításokkal is, mert ami játékhoz jó, az munkához nem feltétlenül. Elölrõl vizsgálva meglepõen ízléses az összkép. A panelt keretbe foglaló mûanyag diszkréten a háttérbe vonul, alul látható csak a márkajelzést hordozó mûanyag csík, más nem is töri meg a visszafogott dizájnt.
A gombokat keresve elég érdekes megoldással találkozunk. Az LG-nél látott joystickhoz hasonló, négy irányba billenthetõ gombocska szolgál a menüben történõ navigálásra, ráadásul az állapotjelzõ led is ide költözött. Azon túl, hogy a hátra rakott lámpa némileg értelmét veszti, sajnos a gomb elhelyezkedése sem túl átgondolt. Ha a káva alján, középen rejtõzködne, egy kényelmes mozdulattal elérhetõ lenne. Annak viszont, aki a falig tolja a monitort és valamivel hátrébb ül az asztalhoz képest, egy kis nyújtózkodásra lesz szüksége, de ez talán megbocsájtható. A menü kezelése elsõre kissé logikátlan, de hamar megszokható.
A monitor amúgy meglepõen karcsú hatást kelt, a nagyjából 1 cm vastag panelt vékony, matt felületû mûanyag fedi. A csatlakozókat és elektronikát rejtõ takaróelemnél megvastagodik, de az egésznek ez kevesebb mint a felét teszi ki, plusz ide rögzül majd a talp is. A kis tartóállvány masszív fém, aminek súlya indokolt egy ekkora méretû panel stabil megtartásához. A hátlaphoz két csavarral rögzíthetjük, de elõtte egy kis mûanyag takaróelemet kell leoperálnunk. Sokan panaszkodtak, hogy "lehetetlen" leszedni és volt aki saját bevallása szerint már itt elakadt. A megoldás valójában nem bonyolult, mindössze kicsit alá kell nyúlnunk egy lapos fejû csavarhúzóval, vagy körömmel és kis nyomást gyakorolva rá könnyedén kivehetõ. Nem éppen elegáns megoldás, de valószínûleg elég lesz egyszer megcsinálni.
Az olcsóbb modelleknél megszokott módon magassága fix, viszont enyhén dönthetõ. Ütközés esetén enyhe billegés elõfordul, viszont kellemesen csalódtunk az anyaghasználatban. Nagyon püfölni és hajlítgatni nyilván nem érdemes, de üzembe helyezéskor recsegés vagy ropogás alig volt halható. Ez mindenképpen piros pont!
Hátulról vizsgálva is marad a minimalizmus. Egy Display Port 1.2, egy HDMI és a kissé különc D-SUB lóg ki a takarólemezke mögül. A tápcsatlakozón kívül két, 3,5-ös jack csatlakozót is találunk, ezeket vizsgálva tûnt csak fel, hogy a fejhallgató kimeneten túl még aktív hangforrás is beépítésre került. A kétszer 2 watt nem ejt majd zavarba semmilyen külsõ hangfalpárt, esetleg egy irodába, vagy eseti felhasználásra megteszi. Utóbbi extrákat szerintem lehagyhatták volna egy DVI-D portért cserébe, de ne legyünk telhetetlenek. A dobozban a talphoz szükséges 3 csavart, a külsõ tápot és egy HDMI kábelt találunk.
Vegyük figyelembe, hogy egy tipikus belépõ szintû termékrõl van szó, a leírt apróságok vállalható kompromisszumok. Ha nem akarunk a dizájnért, prémium funkciókért és anyaghasználatért komoly felárat fizetni, jó vásárt csinálhatunk.
Adott tehát egy 144hz-es képfrissítési frekvenciát nyújtó Full HD kijelzõ, 1 ezredmásodperces válaszidõvel. Ezek nem átlagos paraméterek, ráadásul a menüben kóborolva a FreeSync feliratra lehetünk figyelmesek!
A szabadalom a hagyományos VSyncet hivatott leváltani, ami többynire rontja a teljesítményt és ezáltal a játékélményt. Bekapcsolva, kijelzõnk képfrissítését szinkronizálja a megjelenítendõ képkockák számával. Ennek hiányában csíkozódást tapasztalunk, a töredezõ kép komolyabb esetben elég frusztráló tud lenni. A különbözõ megoldások közül végül az AMD ötlete bizonyult a legjobbnak. Ez nem igényli a monitorgyártók részérõl plusz hardver beépítését, sem a licencdíj megfizetését, ahogy az Nvidia G-Sync esetében. A szoftveresen kínált megoldás nem ró többlet terhelést videokártyánkra és a kijelzõk árát sem drágítja. A megfelelõ grafikus eszköz persze elengedhetetlen, de egy játékra szánt konfiguráció esetén ez nem jelenthet problémát, és úgy néz ki az Nvidia is átvenni kényszerül a konkurencia által fejlesztett szabványt. Itt térnék ki az ajándék HDMI kábelre. A funkció bekapcsolásához jelenleg szinte minden esetben Display Port csatlakozót kell használnunk, mely az 1.2-es verziószámtól már a szabvány része és gond nélkül képes erre, tehát a megfelelõ kábel nélkülözhetetlen.
Az AOC márkanév elsõ hallásra sokaknak ismeretlenül csenghet, hiszen LG és Samsung termékektõl roskadoznak az üzletek polcai, de az Asus és Acer szintén rengeteg kijelzõt versenyeztet a gamer kategóriában is. Ám ha kicsit utána járunk láthatjuk, gyanúnk alaptalannak bizonyul. Elég annyit tudnunk, hogy a céget 1934-ben alapították az Egyesült Államokban, és az elsõk között kezdtek színes televíziók gyártásába.
Az AGON brand az Acer Predator és az Asus ROG szériákkal egy ligában indul és komoly kihívást intéz feléjük, ezzel delegálva az AOC-t a valódi felsõ kategóriába. A vizsgált monitor 27 inches méretben már 2560x1440-es WQHD felbontásra képes, szintén 144hz-es maximális képfrissítés és 1 milliszekundumos válaszidõ mellett. Ezek a paraméterek a játékon túl ideális választássá teszik grafikai munkák elvégzésére is, természetesen a megfelelõ kalibráció mellett.
A dobozt felnyitva nem sok kétségünk marad, hogy az AOC komolyan gondolta a prémium ligát. A monitor minden ízében elsõ osztályú hatást kelt. A panelt matt fekete mûanyag keret övezi, alul piros AGON felirattal. Ami a talpat illeti, két elembõl álló, robusztus kialakítású fémállványt kapunk. Ha a GABA-féle talp egy veréb lábára emlékezet, az AGON inkább egy méretes ragadozó madár páncélozott verziója. Teleszkópos kialakításával a kijelzõt könnyedén szemünkkel egy vonalba emelhetjük, sõt függõleges állapotba is forgathatjuk, ami tovább növeli hasznosságát, ha munkához is használnánk.
Bár a mobilitás ma már egyre kevésbé fontos szempont, az összeszerelés után valamivel több mint hat és fél kilóval kell számolnunk. A stabilitás tehát nem lesz kérdéses, nagyjából fél méter szélességen fekszik asztalunkon. Az itt látható V forma a hátlapon is visszaköszön, a fedlapon a népszerû vörös dominál, fekete alapon.
A csatlakozási lehetõségek terén már-már a bõség zavarát érezhetjük. Van itt 1db DVI-D, 1db HDMI 1.4 és 1db HDMI 2.0, 1db Display Port 1.2 és egy D-SUB port is, fejhallgató és mikrofon csatlakozó, továbbá egy mini USB is idefért még, amire még késõbb visszatérünk. Az ellentétes oldalon a táp csatlakozója mellé USB 3.0 portokat helyeztek. Ha még nem untuk meg, jobb szélen szintén megkapjuk a hang és mikrofont kivezetéseket, két másik USB port társaságában. A legfelsõ, sárga színû USB alkalmas nagyobb igényû eszközök, pl. mobiltelefon töltésére is! A kábelek tekintetében is minden féle jut, viszont a kép átviteléhez itt is csak HDMI-t kapunk.
Sõt, ezek felett kihajtható fém karocska rejtõzik, mely fejhallgatónk számára szolgál nyugvópontként. Kedves gesztus és nem csak erõsíti az impozáns dizájnt, de tényleg hasznosnak is bizonyult. Fejhallgatónk nem az asztalon karcolódik majd, a kábele nem akad majd be semmibe, és mindig bevetésre készen vár minket. A kis antenna tökéletesen illeszkedik a monitorra, nem érezzük erõltetettnek a jelenlétét. Szépen belesimul a háttérbe és a rögzítése is stabil, nem nyikorog és nem leng ki. Egyszerû és mûködik.
Ami a menüt illeti több opciót is biztosítottak számunkra a kényelmes navigáláshoz. A monitor jobb alsó részén elhelyezkedõ, tulajdonképpen hagyományos gombsor mellé, kapunk egy kis vezetékes távirányítót is, erre szolgált a mini USB a hátlapon. Nem egy szokványos megoldás, de kellemes meglepetés és jó látni, hogy kényelmünk továbbra is legalább olyan fontos szempont, mint a minõségi összeszerelés. A menübe lépve már sejthetõ, hogy szinte minden lényeges elem testre szabható lesz, a megfelelõ képminõség eléréséhez.
Hogyan teljesít játék közben?
A legfontosabb különbség elsõre a felbontást nézve tûnik fel. Ahogy említettem, a Full HD egy 24 colos panellel talán jobb lenne, de játék közben nem tapasztalni ennek a hátrányát, a GABA 27 colján játszani így is nagyszerû élmény.
Ezen a méreten a WQHD ideálisnak tûnik. Bár manapság mindenhonnan a 4K felirat köszön vissza, és ez otthoni mozizás esetén már jogos elvárás, a játékok nagy része még nincs megfelelõen felkészítve erre, kompetitív játékok esetében pedig egyenesen felesleges. Nem beszélve arról, hogy milyen költséges gépet igényel ekkora felbontás kiszolgálása, magas grafikai beállítások mellett.
Szinkronba hozva õket, játék alatt kénytelenek voltunk 1920x1080-as felbontást alkalmazni. Igazság szerint az AGON elõnye még itt is látszott a képminséget illetõen, külön-külön indítva õket persze egyértelmû a nagyobb felbontás elõnye.
A 144hz és 1ms értékeket mindkét eszköz stabilan teljesíti. Játék közben nem tapasztaltam lényegi különbséget a sebesség tekintetében, a legkülönfélébb FPS értékek esetében sem. Ugyanolyan jól alkalmazkodtak a népszerû PlayerUnknown’s Battlegrounds ingadozó teljesítményéhez, mint az új Assassin’s Creed Odyssey még hatalmasabb területén zajló barangoláshoz. Ez pedig komoly dicséret a GABA felé.
További különbség a színhûségben és a kontrasztarányban mutatkozik. A GL-2701FHD képe túlzottan kékes, amit bár a menüben redukálhatunk és jóval melegebb árnyalatot érhetünk el, egymás mellé helyezve a két eszközt, már az alap beállításaikkal is láthatjuk a különbséget. Az elõre meghatározott profilok között ugrálva persze találhatunk a szemünknek kedvesebb beállításokat, a megfelelõ végeredményhez nem árthat manuálisan beállítgatni a fényerõt és a kontrasztarányt.
A színek terén az AOC panelje elvárható módon teltebb árnyalatok megjelenítésére képes, a fényerõ viszont mindkét esetben több lesz mint elegendõ, bár alapbeállítások mellett a GABA sötétebb és kevésbé kontrasztos képet mutat. Az olcsóbb modell képének testreszabásakor is próbálgassunk fényárban úszó jelenetekben gazdag játékokat, hogy az esetleges kiégést finomhangolhassuk. A képek ugyan nem adják vissza reálisan a megjelenített színeket vagy képminõséget, de némi viszonyítási alapot szolgáltatnak.
A GABA felületén tükrözõdést vélhetünk felfedezni, ez van akinek zavaró lehet. Az összehasonlítást egy neonfényes szobában végeztük, de aki kompetitív játékokkal játszik, valószínûleg amúgy is igyekszik ehhez ideális fényviszonyokat teremteni. A TN panelek sajátosságaihoz tartoznak a tökéletlen betekintési szögek, ami talán nem meglepõ információ. A nagy képátlót is figyelembe véve jó a felhasználói élmény, de továbbra is érdemes teljesen szemközt elhelyezkedni velük. Furcsa, de a GABA bbetekintési szögei mintha jobbak lennének. Az AGON oldalról tekintve látványosan veszít élességébõl, míg a GABA által megjelenítet jelenetek valamivel élesebbnek tûntek. Ilyen szögbõl persze senki nem fog játszani vagy filmet nézni, mindenesetre ez egy váratlan tapasztalat.
Összességében elmondható, hogy a tetemes árkülönbséghez képest egyáltalán nem nyújt rossz képet a GABA monitorja az AOC prémium megjelenítõjéhez mérve, és esetünket leszámítva, valószínûleg elég ritkán fordul elõ, hogy egymás mellé kerüljenek.
Aki egy régóta a piacon lévõ márka, funkciókban gazdag prémium termékét keresi és szimpatikus számára a nagyobb felbontás, annak érdemes megvizsgálnia az AOC AGON AG271QX gamer kijelzõt.
Aki viszont hosszú ideje keres megfizethetõ, játékra optimalizált monitort, mely impozáns képfrissítési értékkel bír és támogatja a FreeSnc technológiát is, az bátran tehet egy próbát a GABA GL-2701FHD-vel, mely nagyjából 60.000.Ft-os áron mozog. Utóbbi népszerûsége okán pillanatnyilag nehezen beszerezhetõ, de érdemes lehet várni egy új szállítmányra vagy egy frissített modellre, melynek érkezése a siker tükrében igen valószínû.
KD - PCX