2019. 10. 30

GTX 1650 és 1660 SUPER - újra lecsapott az Nvidia

GTX SUPER – ismét frissül az NVIDIA kínálata

AZ EVGA jóvoltából már szemügyre is vehetjük az elsõ fecskét 

Az RTX sorozat felemás fogadtatása után, az NVIDIA gyorsan reagált a vásárlói igényekre, és piacra dobta az alacsonyabb árkategóriát megcélzó GTX kártyáit. A sugárkövetést lehetõvé tevõ RT magok elhagyásával, korrekt áron juthattunk megfelelõ teljesítményhez, miközben az AMD csak pár lépésre volt az ígéretes NAVI architektúrát használó, Radeon széria bemutatásától. Az új RX 5700, illetve 5700XT végül megérkezett, és a rémesen elavult gyári hûtés alatt, valóban nagyszerû teljesítményt rejtett. Míg a közönség a használhatóbb kiadásokra várt, a zöldek ismét megmozdultak, és bejelentették: frissítik a fiatal RTX termékcsaládot is. A SUPER széria minimális ráncfelvarrást, és az alap RTX kártyák árait ígérte, amit nagyjából teljesített is, így VGA fronton a verseny tovább erõsödött. Amire ekkor még senki nem számított, hogy a lejjebb pozícionált GTX 16 széria is SUPER változatot kaphat, azonban most ezt is megértük.

GDDR6 a fedélzeten


Ember legyen a talpán, aki követni tudja NVIDIA aktuális felhozatala mögött megbúvó logikát, azonban, ha a régóta pletykált olcsóbb Radeonok érkezésére gondolunk, máris átláthatóbbá válik a helyzet. A GTX 16-os sorozat, a friss Turing architektúra RT és Tensor magoktól megfosztott változata, és míg a GTX 1650 SUPER értékelhetõ fejlõdést mutat, a GTX 1660 SUPER csak minimális frissítést kapott az alapmodellhez képest. A két kártya továbbra is a 12nm-es TU116-os lapkára épül, a GTX 1660 SUPER esetén pedig nagyítóval kereshetjük az eltéréseket. A kártya szinte mindenben megegyezik elõdjével, vagyis 1408 CUDA mag, 88 textúrázó- (TMU), és 48 blending egység (ROP), 6GB memória, 192 bit-es memóriabusszal. A trükköt a fedélzeti memóriában kell keresnünk, a 8Gbps adatátviteli sebességû GDDR5-öt ugyanis 14Gbps-os GDDR6-ra cserélték, ezzel a 192 GB/s-os sávszélesség 336 GB/s-ra nõtt. Ez az érték magasabb, mint amit a GTX 1660Ti, vagy akár az RTX 2060 kínál. Hogy ez valójában mekkora hatással lesz a teljesítményre, azt majd kiderül.

Nem lesz egy dizájn bajnok, de a minõségre aligha lesz panasz 

A GTX 1650 már más tészta, ugyanis több ponton is látványosabb ráncfelvarrást kapott. Kezdésnek mindjárt GPU cserét láthatunk! A 4.7 milliárd tranzisztoros TU117 helyett, a nagyobb testvérnél alkalmazott, 6.6 milliárd tranzisztoros TU116 lapkát kapta meg. A 43%-os bõvítésnek köszönhetõen, a 896 CUDA mag 1280-ra növekedett, az 56 TMU helyett pedig 80-a varázsszám. Természetesen magasabbak az órajelek is, az alap 1485-rõl 1530MHz-re, a Boost pedig 1665-rõl 1725Mhz-re emelkedett. Ha ez nem lenne elég, változik a memória is, igaz a 4GB-os mennyiség nem módosult, azonban GDDR5 helyett már itt is GDDR6-ot találunk, mely az eredetihez képest 50%-os sávszélesség növekedést eredményez. Egy csipetnyit megnõtt a fogyasztás is, azonban a 75 helyetti 100 wattos igény nem nevezhetõ tragikusnak, ahogy a 300 helyett 350 wattos ajánlott tápegység sem tûnik teljesíthetetlennek. A 1650 SUPER, összességében hihetetlenül nagy ugrás elõdjéhez képest, hiszen a 3 teraFLOPS számítási kapacitás 4.4 teraFLOPS-ra nõtt, ez az arány pedig komolyabb különbség, mint amit a GTX 1660 és a Ti változat között találunk.

Talán nem a legvonzóbb dizájn, de megéri az árát 

A GTX 1650 SUPER tehát igazán ígéretes darabnak ígérkezik, hiszen modern köntösben, és kedvezõ áron kínálja majd azt, amit a korábbi generációban a GTX 1060 képviselt. Alacsony fogyasztás mellett elérhetõ 1080p-s játékélmény, mellyel a középkategóriában is rendesen kiélezõdik a verseny, hiszen egyre többet hallani az AMD RX 5500 és 5600 kártyákról is. Ezek alapján a SUPER elnevezést nem használták valami következetesen, hiszen 1660 csak minimális törõdést kapott, míg a 1650 SUPER-t látva, az eredetileg tervezett Ti jelzõ sem lenne irreális megnevezés..

Visszafogott stílus, kevés catlakozóval 

Az újdonságokról tudni érdemes, hogy az NVIDIA nem ad ki referencia modelleket, így a partnerek a gyártó ajánlásai alapján készíthetik el saját megoldásaikat. Ez többek között 100 és 125 watt közötti TDP-t, és egy 6 vagy 8 tûs tápcsatlakozót jelent. Amit minden kiadáson megtalálunk majd, az a DisplayPort 1.4 és a HDMI 2.0, elõbbibõl hármat, utóbbiból egyet ajánlanak, továbbá a DVI kimenet is opció lehet. Idõ közben a 1660 SUPER-t, egy külföldi teszt során már ki is próbálták. Az EVGA által kiadott GeForce GTX 1660 Super SC Ultra, enyhe gyári tuningot, és dupla ventilátoros, nyílt házas hûtést kapott. A referencia ajánlástól az 1830 MHz-es Boost órajelével tér el, a kimenetekbõl pedig egy-egy darab jutott, mint a három felsorolt típusból. A teszt legnagyobb érdekessége talán az, hogy képet kaphatunk a memóriák közti generációs különbségekrõl, esetünkben a GDDR6 nagyjából 7-17%-ig terjedõ elõnyt hozott, a GDDR5-tel szerelt GTX 1660-hoz képest. Röviden a SUPER nagyjából 10%-kal volt erõsebb az alapváltozatnál, 3%-kal marad el a 1660 Ti-tól, 17%-kal egy RTX 2060-tól, viszont jó 37%-ot ver egy 6GB-os GTX 1060-ra.

A backplate megléte mindenképp dícséretes 

A GTX 1660 SUPER forgalmazása már meg is kezdõdött, induló ára nagyjából 3000 Ft-tal lesz magasabb az alapváltozatnál, de ez nagyban függ az egyedi kiadásoktól, és a gyártók egyéni árszabásától is. A GTX 1650 SUPER, legkorábban novemberben 22-én kerülhet a boltok polcaira, az ára viszont még nem ismert.

2019. 10. 30

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.