2019. 09. 16

Hogy szuperál? RTX 2070 vs 2070 SUPER/Ryzen 7 3700X teszt

Az AMD jóformán robbantott az új 7nm-es termékpalettájával, és ahogy az új Ryzen 3000 processzorok, úgy a Navi GPU széria is megállja a helyét a piacon. Azért az Nvidia sem alszik, és bár alig jelentek meg az RTX kártyák, egy gyors frissítéssel rálicitáltak az eddigi termékeikre, és válaszul az RX 5700-as sorozatra, megjelentették RTX SUPER-re keresztelt darabokat, melyek megpróbálják átvenni az elõdmodellek eddigi helyét. De vajon megéri az árkülönbség? Aktuális tesztünkben azt néztük meg, hogy egy AMD Ryzen 7 3700X processzor mellett hogy teljesít egy RTX 2070, és mennyivel tud többet az erõsebb RTX 2070 SUPER.

NZXT H700 CA-H700B-B1

Méltán az egyik legkedveltebb ház, pedig nem olcsó


A H700 a sokat méltatott NZXT egyik legnépszerûbb darabja, nem egy tesztünkben felbukkant már valamelyik típus, akár a kisebb H500-ra, vagy az extrákkal felvértezett H700i-re gondolunk. A termék tehát igazi prémiumkategóriás darab, az elegáns egyszerûség, és a kívül-belül masszív, teljes egészében acél kialakítás jellemzik. A nagyszerûen szerelhetõ ház EATX, ATX, Mini-ITX, és Micro-ATX lapalapokat is fogad, és szinte bármilyen hûtési megoldás kialakítására alkalmas. 360mm-es radiátornak fent és elöl is van hely, 120/140mm-es ventilátorokból pedig akár hét is beszerelhetõ. A látványos konfigok szerelmeseinek nem csak az edzett üveg oldallap hízeleg, ugyanis egy extra alkatrésszel videokártyánkat nem csak fektetve, de vertikálisan is beszerelhetjük, ezzel teljes rálátást nyerve a VGA-nkra. A házat számos pontján dicséret illeti, legyen szó a kiváló szellõzésrõl, a bõséges bõvítõhelyekrõl, az elvezetésre váró kábeleknek kialakított csatornákról és rögzítõkrõl, vagy akár a fém oldallapot visszatartó, illetve eleresztõ billentyûrõl. Processzorhûtõnk akár 185 mm magas is lehet, videokártyánk pedig 413 m hosszúságig szerelhetõ be. Aki nem akar mûanyag bóvlikkal vacakolni, és villogó LED-ek helyett az anyaghasználat és a csendesség az elsõ számú szempontok, az NZXT megszolgálja majd a ráköltött 46 000 Ft-ot, a H700 ugyanis ennyiért rendelhetõ.

AMD Ryzen 7 3700X

8 magos erõgép


A 7nm-es csíkszélességgel készült Zen2 architektúra képességeit már több ízben megvizsgáltuk, és a választott 8 magos 16 szálas processzor is bizonyította, hogy bõven van benne erõ. Alap órajele 3.6GHz, az X jelölés pedig jelzi számunkra, hogy ideális esetben automatikusan felskálázódik az elérhetõ maximum sávszélességre, egészen 4.4Ghz-re. Természetesen manuális tuningra is van lehetõségünk, ha fix értékekre lenne szükségünk, ehhez azonban jó hatásfokkal üzemelõ hûtõ beszerzését ajánljuk, ami esetünkben meg is történt. A Wraith Prism RGB LED-es hûtõ amúgy korrekt munkát végez, de egy kis ráköltéssel hatékonyabbak, és halkabbak lehetünk, pláne ha szeretnénk, hogy CPU-nk tartsa a kiszemelt magasabb órajeleket. A 65W TDP-s fogyasztás barátságos, ahogy a teljesítmény tükrében az ár is, a 8 magos Ryzen ugyanis  IDE kattintva 112 000 FT-tól elérhetõ.

Asus TUF X570-Plus Gaming

Már nem a legolcsóbb, de a felszereltsége nagyon rendben van


A választott alaplap egy darabig a legkedvezõbb X570-es ajánlat volt, ám most a webshopban böngészve talán csak az MSI-tõl nem találunk 70 000 Ft alatt, az AMD új lapkészletébõl. Az X570-es kategóriában tehát jóformán nem létezik olcsó, maximum olcsóbb, tehát aki a maximumot szeretné kihozni a Zen 2 architektúrából, esetleg a jövõben mindenképpen, PCI-Express 4.0-s eszközök használatát tervezi, nem sok választása marad. Bár a TUF nem kínál olyan extravagáns formákat mint a ROG széria, az ipari stílusú elemeivel így is egyedi megjelenést nyújt, ráadásul a felszereltségét tekintve sem kell szégyenkeznie. A hat blokkból álló SiC639 VRM például igen masszív passzív hûtést kapott, a 8+4 pines tápcsatlakozók pedig több mint elég erõforrást biztosítanak a stabil boost vagy a tuning alkalmazásához, a 3700X processzor mellé így tökéletes választás. Az összesen hat rendszerhûtõ csatlakozó mindegyike támogatja a 4 és a 3 tûs ventilátorokat is, és gamer kategóriás eszköz lévén RGB-t is kapunk, a három csatlakozóból az egyik címezhetõ. LED-ekbõl nem csak esztétikai célt szolgáló megoldást szereltek a lapra, ugyanis négy hibajelzõ fényt is kapunk, így ha VGA, VPU, DRAM vagy boot gond lenne, tudni fogjuk mivel van a baj. A japán audio kondenzátorokkal ellátott 7.1-es chipet elszeparálták a lap több elemétõl, és védelemmel is ellátták, így se elektromos, se fizikai hatás nem okozhat zajszennyezést, vagy jelvesztést.

Csak a drágább Wi-Fi változat antennacsatlakozói hiányoznak


A fõ GPU csatlakozó PCI-E 4.0 x16, melyet Asus Safeslot-ra keresztelt fém védelemmel is felvérteztek, alatta egy PCI-E 4.0 x4 csatlakozót találunk. M.2 slotból kettõ is van, melyek egyaránt támogatnak PCI-E 4,0 x4 NVMe ls SATA eszközöket is, a lap alján található port viszont hûtõbordát is kapott, így ha csak egy SSD-nk van, azt mindenképpen ide helyezzük, ha kettõ, akkor a gyorsabb eszközt, amely meghálája a hûtést. Csatlakozókból sincs hiány, még USB Type-C portot is használhatunk. DDR4 RAM-ból 128 GB lehet a maximum, amit 4400MHz-ig tuningolhatunk, amennyiben 3. generációs Ryzen-t használunk. Az X570 Plus nagyszerûen bírja a tuningot, és számos kellemes tulajdonsága van, cserébe a csatlakozópanel és a chipset mûanyag borítást kaptak, és sajnos elõre szerelt I/O shield sincs. Apróság, de talán ennyi még belefért volna, illetve érdemes megemlíteni, hogy akinek igény van rá, két ezer forint körüli többletköltséggel Wi-Fi-s változatot is vehetünk. A jól sikerült TUF kategóriás lap 78 000 Ft-tól rendelhetõ.

FSP 850W HYDRO G

Nincs kérdés, a Hydro G széria nagyszerû választás


Az FSP közismerten minõségi tápegységekkel szolgál, jelenleg legnépszerûbb szériájuk pedig a Hydro G, a választott 850 wattos darabnak pedig már a 2.7 kilós súlya is arról árulkodik, hogy a kifizetett összegért cserébe nem egy spórolós megoldást kaptunk. A 80 PLUS GOLD minõsítés manapság már elvártnak mondható, pláne egy ilyen kategóriájú összeállítás esetén, ahol szükség lesz a 90% körüli hatékonyságra. Az energiagazdálkodásra tehát nem lesz panaszunk, ahogy a zajszintre sem. A minõségi hûtést, úgynevezett folyadékdinamikus csapággyal szerelt 135 mm-es ventilátor segíti, ami 30%-os terheltség alatt meg sem fog mozdulni. Nem utolsó pont a szerelhetõség sem, a tápegység pedig teljesen moduláris kialakítású, így elfelejthetjük a felesleges kábelekkel való bajlódást. 150 x 170 x 86 mm-es méretei tökéletesen passzolnak a legtöbb házba, így minden adott a nyugodt munkára, és az intenzív játékkal töltött órák élvezetére. A minõségi FPS tápegység oldalunkról 41 800 Ft-tól rendelhetõ.

KINGSTON 2X8GB DDR4 3200MHZ HYPERX PREDATOR és Samsung 500GB 860 EVO SATA III

Megbízható HyperX memóriák


A memória szokásos választásnak mondható, hiszen a Kingston megbízható HyperX Predator moduljai már bizonyították, hogy a megfizethetõ kategóriában is vásárolhatunk minõségi termékeket. A kétszer nyolc gigabájtos kiszerelés CL16-os idõzítéssel bír és 3200 MHz-es órajelen üzemel, továbbá XMP profilt is kapott, mely CL16-18-18-as idõzítés és 1.35V feszültség mellett teszi elérhetõvé a névleges frekvenciát. A hûtõbordákkal védett 16GB-os csomag 33 000 Ft-tól elérhetõ.

Egy M.2 NVMe változat ütõsebb, de így sem fogunk megõszülni amíg a gép reakciójára várunk


A Samsung EVO sorozata szintén régi motorosnak számít már, hiszen az utóbbi években minden egyes szériája mutatott valami elõrelépést, miközben a korábbi típusok is megbízhatónak bizonyultak. Így van ez a 860 EVO-val, ami még a PRO változatnál is jobb írási sebességet kínál, az adatátvitel esetünkben 520 MB/másodperc, míg az olvasás maximum 550 MB/másodperc lehet. Az összeállítást figyelve kissé furcsa, hogy a vásárló megelégedett egy 2.5 colos, SATA III csatlakozós eszközzel, hiszen az alaplapon két nagy sebességû M.2 csatlakozó is biztosított, ami jelentõs sebességkülönbséget jelentene, ettõl függetlenül az 500GB-os Samsung nem rossz választás, áruházunkban pedig 24 000 Ft-ért elérhetõ.

VGA ZÓNA

PALIT RTX2070 8GB GDDR6 JETSTREAM

Semmi flanc, csak egy minõségi kártya


Jöjjön hát a két testvér, akik ezúttal egymás vetélytársaiként szerepelnek. A sort az összevetésben kisebbnek számító, RTX 2070-nel kezdjük, mely ezúttal a PALIT saját megoldása. A gyártó neve sokak számára ismeretlenül csenghet, esetleg bizalmatlanságot ébreszthet olyan közismert márkák mellett mint az MSI, vagy akár az ASUS. Aki hasonlóan van a kérdéssel, némi keresgélés után hamar rábukkanhat a meglepõ igazságra, miszerint a PALIT jelenleg az elsõszámú videokártyákat gyártó cég a világon, az ASUS-t konkrétan 2013-ban hagyta le. Nem csak gyárt, de fejleszt is, és számos brand van a birtokukban, a GainWard vagy az XpertVision talán ismerõsen csenghet. A tesztben szereplõ kártya fizikai 292 x 130 x 59.6 mm-es méreteitõl eltekintve megfelel a referencia típusnak, és teljesen a gyári értékekkel bír, de ha OC-ra vágynánk, arra természetesen van lehetõségünk. 

Több mint 30 éves tapasztalat? A hûtés is rendben van.


A 12 nm-es TU106-os GPU-val szerelt RTX 2070 már a kifutó darabok sorát erõsíti, ugyanis a SUPER változat idõvel teljesen leváltja a 2070 szériát, olyannyira, hogy a hivatalos PALIT terméklapot is csak nehezen leltük fel. Az alap órajel 1410, a Boost pedig 1620 MHz-es, a 8GB GDDR6 memória 1750 MHz-es (14 Gbps) és 256-bites adatsínnel dolgozik. A gyártó minimum 550 wattos tápegység használatát javasolja, az energiaigény pedig nagyjából 175W lesz, melyet egy 8 és egy 6 tûs PCI-E csatlakozón keresztül vesz fel. A PALIT dupla ventilátoros kiadása igazából mindent tud, amit elvárhatunk, a hátlaptól, a Dual BIOS-on át, az RGB megvilágításig és az USB Type-C csatlakozóig. A kimenetek aránya három DisplayPort 1.4 az egy HDMI 2.0b-hez, melyeket a VirtualLink képes Type-C kísér. A kártya jelenleg még elérhetõ, ára pedig 172 000 Ft-tól indul.

Gigabyte RTX2070 Super Gaming OC 8G

A Windforce 3X hûtés jól teljesít, és ebben a házban terhelés alatt is biztosan csendben lesz


Az Nvidia bevezette tehát a SUPER szériát, a belépõ RTX 2060 és a csúcs RTX 2080 Ti közötti két modellt pedig végleg ezek fogják helyettesíteni, amint a 2070 és 2080 készletek végleg kifogynak. A vásárló az erõsebb változatra voksolt, ami egy 2080 szintjét ugyan nem éri el, de a gyárilag felturbózott TU104-410-A1 GPU-nak hála azért közelebb kerül hozzá. Nyilván növelték a CUDA, a TENSOR és az RT magok számát, de emelkedett az órajel is, a Gigabyte kártyája ráadásul gyárilag tuningolt változat. Az alap frekvencia 1605 Mhz, de de itt 1770-rõl indulunk, továbbá elérhetõ az 1815 MHz Boost, melynek növeléséhez további tuningot is bevethetünk, a kártya ugyanis kifejezetten erre lett tervezve. A fogyasztás 215 wattra nõtt, az ajánlott tápegység immár 650 W. Nemcsak a kimenetek, de szükséges PCI-E csatlakozók is változatlanok, annyi különbséggel, hogy utóbbi esetében két hibajelzõ LED szól, ha gond van az energiaellátással. Apropó LED, természetesen ebben a kategóriában alap a milliónyi színárnyalat, a Gigabyte RGB Fusion 2.0 pedig szabadon testre szabható és kompatibilis az AORUS termékekkel is. A megnövekedett teljesítmény és fogyasztás nem elégszik meg visszafogott hûtési megoldással, szerencsére a gyártó bevált Windforce 3X rendszere hozza az elvártakat, a hátlap pedig masszív fémlapot kapott, ami a hõelvezetésben is segít. A 286.5 x 114.5 M x 50.2 mm-es dimenzióval ez sem számít aprónak, de a választott háznak meg sem kottyan majd. Ez a típus jelenleg nem elérhetõ, a készletek feltöltéséig az RTX SUPER kártyák ide kattintva elérhetõk.

Teszt

Nem észveszejtõ a különbség


A mérések 2560x1440-es felbontás, és természetesen most is Ultra beállítások mellett zajlottak. Egy kicsit csavartunk a dolgon, és az Assassin's Creed esetén benchmark és gameplay teszt is született, így megnézhetjük, hogy milyen amikor a maximális terhelés után inkább a véletlenre bízzuk, hogy épp milyen kihívást intéz felénk a játék.

Érdekes minimum érték


A képeken jól látszik, hogy milyen az amikor az Assassin's Creed Odyssey kapcsán felmerül az optimalizáció kérdése. Alap esetben ha rohangászunk a városban, lovaglunk az antik görög vidékeken, esetleg párbajt provokálunk, a terhelés nem nevezhetõ extrém mértékûnek, így magas beállítások mellett is teljesen játszható eredményt kapunk.

Az alap 2070 állja a sarat


Ez megváltozik, ha spártai származású harcosunkat pihenni küldjük, és beizzítjuk a játék beépített benchmark tesztjét. A számok jelentõsen megváltoznak, ráadásul valami furcsa véletlen folytán, a papíron értelemszerûen erõfölényt élvezõ SUPER, 7 FPS-sel rosszabb minimumot teljesít, és míg a maximumok esetén érezhetõen elõretör, az átlag mindössze 6 FPS-sel hagyja le a gyengébb testvért.

Ezért az elõnyért nem hiszem, hogy fizetnék 30 000 Ft-ot


Végül meglestük, mi történik ha a kultúrában gazdag múlt helyett, a kaotikus jövõbe utazunk, ahol a féktelen akción kívül nem sok másnak maradt már hely. A Rage 2 számai jóformán jelentéktelen eltérést mutatnak a két kártya között, és bár kicsi az esély, hogy egy vásárlónál pont ez a háték legyen a vízválasztó, a 3 FPS különbség a minimum és maximum esetén, illetve az átlag 5 FPS az RTX 2070 SUPER javára, nem nevezhetõ lenyûgözõnek.

Kell ez nekem?

Ez a tesz persze nem nevezhetõ tudományos igényûnek, de jól látható, hogy átlagos játék közben milyen elõnyünk származott, ebbõl a jó 30 000 Ft-tal drágább kártyából. A kapott számok eltérõ hardveres környezetben biztosan mutatnak némi különbséget, ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy a nagyjából 5-10 FPS, amihez az RTX 2070 SUPER hozzásegíthet minket, megéri-e a jelentõs felárat. 

KD - PCX

2019. 09. 16

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.