Idén két szép évfordulót, és még egy rekordot is köszöntött a Windows operációs rendszer

A Windows ma a legnépszerûbb, de legalábbis a leginkább elterjedt operációs rendszer, mely a világ minden országában PC-k sokaságán van jelen. Bár az utóbbi idõben, fõleg frissítések nyomán fellépõ rendellenességek és biztonsági bakik nyomán hallat magáról, a Microsoft most örömmel jelentette be, hogy világhírû rendszerük betöltötte 35. évét.

Nem kis út áll a Microsoft mögött, ami 1985 novemberében kezdett el magának tartós helyet bérelni az átlagemberek otthonaiban. A Windows 1.0 ugyanis ekkor jelent meg a mûszaki áruházak polcain, ma már sokak számára csak mentési ikonként ismert hajlékonylemezes meghajtókon. Csak hogy érzékeljük az eltelt idõ súlyát, a rendszer öt darab 5.25 hüvelykes floppyn érkezett, melyek egyenként legfeljebb 1.2 megabájt adat tárolására voltak képesek, ami ma már egy korrekt minõségû fényképhez is kevés lenne. A Windowsban használt ablakok ötlete ugyan nem a Microsoft fejébõl pattant ki, ám a jó üzleti érzékkel bíró Bill Gates végül komoly elõnyt kovácsolt az újszerû vizuális megoldásból. Ez akkoriban erõs fegyverténynek számított, hiszen a DOS parancssorának használata nem volt túl gördülékeny, így a mostani szemmel már kevésbé megnyerõ kinézetével, de akkor kifejezetten élményszerû kezelhetõségével könnyedén hódított. Azt azért érdemes megemlíteni, hogy elõször az Apple vezetõje, Steve Jobs csapott le a modern grafikus felhasználói felület ötletére. Az ablakok és az egér bevezetése azonban még csak nem is az õ érdeme, ugyanis egy cégek közötti megállapodás miatt hozzáférhettek a Xerox titkos fejlesztéseihez, a látnoki ereje tehát ebben az esetben ott ki is merült, hogy felismerte a lehetõséget ezekben a modern és felhasználóbarát eszközökben. „Mintha egy hályog hullott volna le a szememrõl. Megláttam, hogy csakis ez lehet a számítástechnika jövõje” – szól Jobs híres mondása.

Az elkövetkezõ évek tehát komoly versengéssel és szabadalmi perekkel teltek, de az egymást átfedni képes ablakok koncepcióját például már az Apple hozta össze. Ez végül mégsem volt elég a piac meghódításához, a jogi csatározást pedig hátráltatta, hogy az Apple erõsen függött a Word és Excel programoktól, és végül az újabb Windows verziók kíméletlenül elhúztak mellettük. Az 1.0 amúgy a történelem leghosszabb ideig támogatott rendszere volt, a cég ugyanis 2001. december 31-én döntött úgy, hogy végleg elbúcsúztatja. Aztán 1990-ben jött a Windows 3.0, de a totális tarolás egyértelmûen a Windows 95 számlájára írható. Az idén augusztusban 25 éves csodával megismerhettük a Start gombot és a hozzá tartozó felgördülõ menüt, mely a szintén újdonságnak számító Tálca bal sarkában pihent. Bár a rendszer még akkor a DOS alapjaira épült, a kezdeti kilobájtok helyett már 4 MB RAM-ot és 50 MB-os tárhelyet követelt meg a futtatásához, cserébe elérhetõvé tette az akkor elképesztõnek számító 640x480 képpontos VGA grafikát.

A felhasználói felület minden korábbinál letisztultabb és gyorsabb volt, némi várakozást követõen, de szintén itt indult hírhedt útjára az Internet Explorer böngészõ - ami jól jött a TCP/IP hálózati támogatáshoz -, azt pedig talán nem is gondolnánk, hogy itt írhattunk elõször 8 karakternél hosszabb fájlneveket. Amit ma már szintén kézenfekvõnek tekintünk az a Plug&Play funkció, amivel bizonyos kompatibilis eszközöket automatikusan felismert a rendszer. Az Alt+Tab billentyûkombináció is milliók izommemóriájába égett bele, mellyel a multitasking kényelme vált elérhetõvé, de a listán sorakoznak még olyan jól csengõ fogalmak, mint a DirectX, az USB, vagy a ritkán, de még ma is használatos FAT32 fájlrendszer. Bár lehet, hogy akkor még csak kevesen voltak tisztába az újdonságok mibenlétével, a Windows 95 alig négy nap alatt egymillió példányban kelt el, mely a PC-kben jóval szegényebb kilencvenes években elég impresszív teljesítmény volt. A sikert persze az erõs médiahadjárat is megtolta, hiszen még a sorozatok akkori egyeduralkodója, a Jóbarátok szereplõgárdája is felbukkant az egyik Microsoftos tv spotban, sõt, még egy fél órás promófilm is készült. A tartós és egyre csak fokozódó népszerûsége azonban a bõséges szoftveres támogatásnak volt köszönhetõ, mely a mai napig is az egyik legfõbb szempont a felhasználók számára.

Végül jött a 98, ami hasonlóan népszerû volt, bár inkább egy csiszolt változata volt elõdjének, így a Windows maradt, de a korábban tapasztalt robbanás elmaradt. A Windows ME egy elbaltázott és rövid életû próbálkozás volt, amit könnyedén is felejtettünk a Windows XP érkezése után, mely végleg leváltotta a 9.X szériát. A Microsoft itt már versenyhatósági perek sokaságával foglalkozhatott, a Windows ugyanis lényegében mindenki mást kiszorított a versenybõl. Persze voltak még besült próbálkozások is, talán van, aki használt például Vista-t, bár sok fényes emléke aligha van róla. Egész más a helyzet a Windows 8-cal, amely a mobilokról kölcsönzött csempéivel az õrületbe kergette az embereket, és úgy kellett visszaimádkozni bele a Start menüt. Ez persze az általános népharag nyomására viszonylag hamar megtörtént, ám hiába tartják a 8.1-et a valaha készült egyik legstabilabb otthonra szánt Windowsnak, a Start menüs szentségtörés rányomta a bélyegét a megítélésére. Az emberek nem is váltottak szívesen az XP után berobbanó Windows 7-rõl, mely nem is olyan rég még nagyjából 440 millió PC-n dolgozott. A sokáig a rendszer töltését is jelzõ homokóra azonban forog tovább, és az öt éve bemutatott Windows 10 szépen helyet követelt magának, mely természetesen az összes korábbi kiadás támogatásának megszüntetése után elkerülhetetlen volt. Az új szoftverek és játékprogramok zöme már csak az örökéletûre tervezett 10-es rendszeren hajlandó elindulni, ezzel pedig az „utolsó Windows” be is biztosította pozícióját, a Microsoft legnagyobb örömére, már a világ több mint egymilliárd számítógépén.

A Microsoft azért próbálta megvetni a lábát más területeken is, például jelen volt mobileszközökön is, és bár kezdetben úgy tûnt, hogy az otthoni gépeinkkel összekötött mobilok tarolni fognak a Windows Phone rendszerek végül kifejezetten népszerûtlennek bizonyultak, és el is tûntek a színrõl. Persze a mobilpiacos törekvéseket nem adták föl, hiszen mégiscsak az egyik legsikeresebb ágazatról van szó, így most várhatjuk, hogy mi sül ki a Windows 10X-bõl, mely az érintõkijelzõs felhasználást igyekszik a saját képére formálni, legkorábban valamikor 2022-ben.