A legidõsebb herceg, a középsõ fiú és a kis mostohatestvér: kissé túlárazott lett a Geforce GTX 1650?

A legkisebb Turing érkezésével majdnem teljessé vált az aktuális paletta, hiszen már hallani a GTX 1650Ti-ról is. Amíg arról is megérkeznek az elsõ értékelhetõ adatok, lássuk, hogy mit kínál számunkra a három testvér, név szerint a GTX 1650, 1660 és 1660Ti.

A két jól sikerült és korrekt árú GTX 16-os GPU után, végül befutott a GTX 1650, az új Turing alapú kártyacsalád belépõ szintû és talán utolsó elõtti darabja. A Geforce kissé váratlan, ám indokolható lépést tett az GTX 16-os széria bevezetésével, mivel az RTX sorozat tagjai minden pozitív tulajdonságuk ellenére megosztották a közönséget. Az RTX-ek értelemszerûen erõsebbek és modernebbek mint a Pascal architektúrára épülõ GTX 10-es széria, ám a nagy hévvel beharangozott, de még csak szûk körben alkalmazható sugárkövetés, illetve a DLSS rövidítés mögött megbújó élsimítási megoldás nem mindenki számára érte meg az igen vaskos felárat. Erre érkezett válaszként a megújított GTX széria, ami a friss Turing architektúrát megtartotta, az RT és Tensor magokat azonban elhagyta, így lehetõvé téve egy jobb ár/teljesítmény arányú eszköz piacra bocsátását. Lehetõségünk adódott az új kártyák tesztelésére, így egy 4GB-os RX570 közremûködésével mi is megnézzük, hogy mit tudnak az új GTX-ek.

A GTX 16-os sorozata egy új tervezésû chipen alapul, tehát nem már legyártott alkatrészek lebutításáról, vagy az RTX-ek utólagos korlátozásáról és átcímkézésérõl van szó, sokkal inkább egy játékosokat megcélzó célhardverrõl, ami az aktuális felhasználói igényeket igyekszik kielégíteni, egészen a közép kategória legtetejéig. Az RTX-tõl örökölt Turing architektúrának, illetve az átalakult SM-eknek (Streaming Multiprocessor) köszönhetõen, az Nvidia is átállt a hatékonyabb aszinkron architektúrára, ez az újítás pedig nem csak azért dicséretes vagy idõszerû, mert az AMD már évek óta alkalmazza. A megváltozott belsõ szerkezetû SM-ekben most már párhuzamosan is végbemehetnek a különbözõ típusú lebegõpontos számítások, míg a Pascal esetében ezek a folyamatok nem különültek el és félbeszakították egymást. Elérhetõvé váltak az úgynevezett félpontos számítások is, melyek többek között olyan speciális effektek megjelenítését segítik mint a víz, vagy más, alacsonyabb pontosságot igénylõ mûveletek. Ez lényegében bõvíti a játékfejlesztõk mozgásterét, és hasznos mennyiségû extra képkockát jelent a játékosoknak. Az aszinkron tehát teret enged a Vulkan és DirectX 12 API-k megfelelõ alkalmazásának, ami a jövõre nézve jobb teljesítményt, de legalábbis hatékonyabban kihasználható hardvereket jelenthet. Ahogy azt az elsõ adatok alapján sejteni lehetett, referencia modellek a széria egyik tagjához sem készültek, a gyártópartnerek mindhárom modell esetében, a megadott ajánlások alapján készíthették el saját megoldásaikat. A három tagúvá bõvült GTX 16-os család, a legerõsebb GTX 1660Ti-vel mutatkozott be, ezt követte a GTX 1660, és végül a minden értelemben sereghajtónak számító GTX 1650 érkezett meg. Az összefoglalónkban mi is a megjelenés sorrendjét követtük, nézzük tehát, hogy mit kínál a GTX 1660Ti.

GTX 1660Ti

A GTX 1660Ti-t rendesen megelõzte a híre, és már a megjelenés elõtti hónapokban körvonalazódott, hogy az új széria elsõ darabja nem a csúcskategóriás RTX modellek, de még csak nem is a Pascal architektúra legfelsõ szegmensének alternatívája lesz. Sokkal inkább a GTX 1060 helyiértékére várták, és ez többé-kevésbé be is igazolódott, ám sokak örömére ennél még többet kínál. Ahogy fentebb leírtuk, a Turing elõnyei számos ponton lekörözik a Pascalban rejlõ lehetõségeket, hiszen csökkent a csíkszélesség, nõtt a tranzisztorok és a CUDA magok száma, esetünkben pedig fejlõdött a memória, összességében pedig számítási teljesítmény. Az Nvidia a GTX 1660Ti gyári értékeit 1536 CUDA magban és 1500Mhz-es alap órajelben határozta meg, a GDDR5-ös memóriát pedig a jóval fejlettebb GDDR6-os változat váltja. Összehasonlítás gyanánt, az adatsín maradt 192-bit, viszont míg a 6GB-os GTX 1060 GDDR5 memóriájának sebessége még 8Gbps-on tetõzött, a 1660Ti 12Gbps sebességre képes, ami mellett a 256-tal több CUDA mag, vagy az 1770MHzi-g terjedõ Boost órajel nem is tûnik olyan extrémnek. Fõleg akkor nem, ha számításba vesszük a kártyában rejlõ tuningpotenciált, amivel egészen komoly eredményeket érhetünk el.

Való igaz, az Nvidia még nem jutott el a 7nm-es csíkszélességen történõ gyártásig, ám ez a végfelhasználókat jelenleg aligha izgatja, mivel a tesztek alapján a kártya nagyjából 40%-ot ver a GTX 1060-ra, és ezzel kényelmesen besorol a GTX 1070 és a 1070 Ti közé. Érdekes lehet, hogy annak ellenére képes erre a teljesítményre, hogy a GTX 1070 gyárilag 384-gyel több CUDA core-t tartalmazott, ez pedig igazolni látszik a Turing létjogosultságát, rávilágít a CUDA magok fejlõdésére, és az aszinkron architektúrában rejlõ lehetõségekre is. Az AMD ebben az árkategóriában jelenleg az RX590-et versenyezteti, ám a sok éves Polaris architektúra továbbcsiszolt változata sem fogyasztásban, sem teljesítményben nem tudja lenyomni a 1660Ti-t. A következõ lépcsõfok a Vega 56 lehetne, ám az elõzetes várakozásokkal ellentétben a Vega széria nem lett olcsóbb az új GTX-ek megjelenésével. A megfagyott árakat elsõ sorban a költséges HBM2 memóriáknak köszönhetjük, így a VEGA 56 hiába gyorsabb adott esetben akár 10%-kal, ha ez végül 30%-kos többletköltséget jelent a vásárlóknak. Néhány áruház ugyan levitte pár modell árát, ám ez csak egy szûkös készlet erejéig volt elérhetõ, és jelenleg szinte esélytelen a 100 000 Ft környékére csökkentett áron beszerezni. Még ha éveket is kellett várnunk, végre valóban értékelhetõ generációs ugrásról beszélhetünk, a GTX 1660Ti pedig elsõsorban azok számára izgalmas választás, akiknek GTX 1070-nél gyengébb eszközük van és mostanában terveznek videokártyát vásárolni, így korrekt árazás mellett juthatnak kiváló teljesítményhez. Az Nvidia ügyesen, és valószínûleg tudatosan foltozta be ezt a piaci rést, a bizonytalan vásárlóknak ugyanakkor azt javasoljuk, hogy várják meg az AMD hamarosan esedékes bejelentéseit, ugyanis a 7nm-es gyártósorokról érkezõ új Navi GPU-k nagyot fordíthatnak a kockán.

A tesztben a fenti képeken is látható GeForce GTX 1660 Ti WINDFORCE OC 6G képviseli a sorozat felõs szegmensét. A kártya a Gigabyte gyáriag tuningolt változata, a magórajel pedig egyenesen 1845 MHz-ig emelkedik, amit a vállalkozószellemû felhasználók megkísérelhetnek még tovább is emelni. A 6GB GDDR6 memória a 12000 MHz-es. A megemelt értékek nyomán fellépõ hõségre a WINDFORCE 2X hûzõrendszerrel készült fel a gyártó, ami két 100mm-es ventilátorral dolgozik, melyek ellentétes irányban forognak. Természetesen a zajszintre is ügyeltek, alacsony terhelés mellett pedig a már megszokott módon mozdulatlanul maradnak a ventilátorok. A beépítés az ATX szabványhoz igazodik, tehát egy átlagos számítógépháznak nem okoz majd gondot a 265mm-es hosszúság, a nem egészen 121mm-es szélesség és az alig több mint 40mm-es magasság. A legtöbbet a PCI-Express 3.0 x16 csatlakozón hozhatjuk ki belõle; a tápegység egy 8 tûs csatlakozón biztosítja a többlet energiát, a megjelenítõket pedig három DisplayPort 1.4, és egyetlen HDMI 2.0b fogadja. A kártya ára a teszt idõpontjában 98 466 Ft volt.

GTX 1660

A következõ lépés tehát nem más mint a középsõ modell, a GTX 1660. A CUDA magok száma 1536-ról 1408-ra csökkent, ez pontosan 128-cal kevesebb mint a Ti változat esetében, ami nem meglepõ az olcsóbb modell esetében. Az órajelek az Nvidia ajánlása alapján 1530 alap, illetve 1785 Boost értékekrõl indulhatnak, ám ez referencia modellek hiányában nem perdöntõ, így akinek ez a kártya válik szimpatikussá, továbbra is választhat a különbözõ gyártók egyedi megoldásaiból. Lényeges visszalépést a memóriát tekintve láthatunk, ugyanis GDDR6-ról egyenesen a 2008-óta használatos GDDR5-ös generációhoz ugrunk, ezzel a középsõ modell átlépi a nagyjából 3 éves GDDR5X szabványt, és a legolcsóbb megoldást kínálja. A mennyiség maradt 6GB, ám a 192-bites adatsínen így csak 192 GB/másodperc sávszélességrõl beszélhetünk a 1660Ti 288GB-os értékéhez képest. A régi szabvány miatt, a kártya fogyasztása megegyezik a nagyobb testvérével, az általános érték mindkét példány esetében nagyjából 120W körül alakul, melyet egy 8 tûs csatlakozón keresztül biztosíthatunk.

A két modell között sokkal izgalmasabb hasonlóság, az NVENC, az Nvidia enkóder chipjének jelenléte, ami a streamelést, illetve a videorögzítést könnyíti meg a felhasználók számára. A fejlesztés megegyezik az RTX modellekben található változattal, és tökéletesen tehermentesíti a processzorunkat, mindezt úgy, hogy a játék alatt mérhetõ teljesítményt eközben nem befolyásolja. Jó hír, hogy a hagyományokhoz mérten ezek a kártyák is megõrizték az Nvida híresen jó tuningpotenciálját, így a merészebbek a megfelelõ beállításokkal, elérhetik egy GTX1660 Ti sebességét is, ami nem kis dolog. Aki ilyen terveket dédelget, annak semmiképp sem javasoljuk kompakt méretû, és egyszerûbb hûtési megoldással rendelkezõ változat beszerzését, ezeket visszafogottabb felhasználásra, illetve kis méretû gépházakba javasoljuk.

Az aktuális középmezõnyt szintén egy Gigabyte képviseli, méghozzá egy GeForce GTX 1660 GAMING OC 6G. A magórajel 1860MHz-es magasságig tolható ki, ami a gyárilag ajánlott értékhez képest mindössze egy szolid 75Mhz-es emelés. Ennél minden bizonnyal jóval tovább is merészkedhetünk, ismerve az Nvidia kártyákban, és a GTX 16-os szériában rejlõ ígéretes lehetõségeket. Ezt kiválóan támogatja, a 3db 80mm-es légterelõvel szerelt WINDFORCE 3X hûtés is, a középsõ kerék pedig ebben az esetben is ellentétes irányba forog, mely több gyártó szerint is intenzívebb hûtést biztosít. A 6GB fedélzeti memória esetünkben már GDDR5-ös, és 8002 MHz-et teljesít. A méretek tekintetében 280mm-es hosszúságról, 116mm-es szélességrõl, és kerek 40mm-es magaságról beszélhetünk, a csatlakozókat pedig látszóalag a GeForce GTX 1660 Ti WINDFORCE OC 6G modellrõl tükrözték a Gigabyte mérnökei. A játékra szánt 1660 ára jelenleg 80 833 Ft.

GTX 1650

A GTX 1650, a Pascal sorozat belépõ szintû játékra alkalmas kártyájának, a GTX 1050 vetélytársának ígérkezett, érkezését viszont a szokásosnál nagyobb titokzatosság övezte. A legtöbb új hardver esetében a különféle újságok, híroldalak kapnak egy-egy példányt az új termékekbõl, hogy a megjelenéskor már legyen megfelelõ mennyiségû releváns eredmény, ami segíti a leendõ vásárlókat. Ám ebben az esetben ez nem zajlott zökkenõmentesen, az Nvidia ugyanis egészen a megjelenés napjáig nem tette közzé a kártya használatához szükséges friss drivert, így hátráltatva a tesztek elkészülését. Nem épp szimpatikus húzás, és nem túl biztató kezdet, de nézzük, hogy mit is kínál a legkisebb Turing. A kártya 896 CUDA core-t tartalmaz, ez 640-nel (a 2GB-os 1050 pont 640 CUDA-t tartalmazott) kevesebb a GTX 1660Ti-ban található magoknál. A GPU alap órejele 1485 MHz, míg a Boost érték alap esetben 1665 Mhz, ám az Nvidia ezeknek az értékeknek a beállítását a gyártók elképzeléseire bízta. Az olcsóbb kártyához mérten itt is GDDR5 memóriát találunk, mégpedig 4GB-ot, ami 128-bites csatolófelülettel dolgozik. Ahogy ezt el is vártuk, ezzel megugorta a GTX 1050-ek 2, illetve 3 GB-os fedélzeti memóriáját, és megáll a 1050 Ti modelleken található mennyiségnél. Ez nem feltétlenül az a mértékû fejlõdés, amire vártunk, ugyanis az AMD oldaláról az RX570 tekinthetõ az elsõ számú vetélytársnak, amibõl nagyjából azonos áron akár 8GB-os változatot is találhatunk. Még ha ez a memória mennyiség indokolatlannak is tûnik, a fellelhetõ tesztekbõl kiderül, hogy Full HD felbontás és ultra beállítások mellett számos játék megeszik 6GB-ot is. Igaz, hogy ebben az árkategóriában ritkán szokás extrém beállításokat alkalmazni, ám több éves címek esetén ez már nem irreális elvárás, és sajnálatos, hogy nem lesz rá lehetõségünk.

A 1650 természetesen szintén a már tárgyalt Turing chipen alapszik, ám számottevõ eltéréseket nem csak a memóriában, vagy a CUDA magok számában láthatunk. A teljesítményre vonatkozó információk mellett, az NVENC chiprõl sem lehetett sokat tudni, végül az Nvidia annyit válaszolt a feltett kérdésekre, hogy a Volta névvel illetett enkóder az elõzõ generációs, vagyis a Pascal architektúrában szereplõ megoldással egyenértékû. Ez különösen rossz hír mindazokra nézve, akik mostanáig vártak egy olcsó, de zökkenõmentes streamelésre, illetve videórögzítésre képes videokártyára. Aki idáig várt, és semmiképp nem szeretne lemondani az erõsebb változatok által nyújtott megoldásról, ha teheti, mindenképp a 1660-at, vagy a Ti változatot válassza. Az Nvidia tehát kissé rosszul pozicionálta ezt a modellt, tekintve, hogy az RX570 sok esetben hajlamos magasabb teljesítmény elérésére, az pedig egy nagyjából 3 éves kártya, ha figyelembe vesszük, hogy eredetileg egy RX470-rõl van szó. Az aszinkron architektúra továbbra is vonzó, ám az árazást tekintve illett volna megtartani a hatékonyabb NVENC chipet, esetleg több memóriával felszerelni.

A kártya legnagyobb vonzereje az energiatakarékosság, ezzel együtt pedig a visszafogott hõtermelés lehet, ugyanis az alapváltozat fogyasztása nem megy 75W fölé, ami valóban barátságos érték. Ezen kívül létezik 6 pines tápcsatlakozóval szerelt változat is, ami nagyjából 90W-ot eszik, viszont aki ilyen kártyát vásárol, az kétséges, hogy a tuningban rejlõ lehetõségeket tartja szem elõtt. Ez a kártya pedig nem szolgál túl sok CUDA maggal, így aki érzékeny a teljesítménnyel, néhány ezer Ft különbséggel talál jobb ajánlatot is. Ez a kártya tehát elsõsorban azoknak ajánlott, akiknek rendkívül fontos az alacsony fogyasztás, és az elhanyagolható melegedés, illetve kompakt méretû kártyát keres, ami ezen tulajdonságok mellett játékra is alkalmas. A GTX 1650 tehát nem rossz, egyszerûen csak nem találja a helyét, mivel ebben az árkategóriában nem hoz igazi változást.

A GTX1650 4GB GDDR5 GAMING X 4G az MSI megoldása, ami igyekszik a lehetõ legtöbbet kihozni a videojátékokból, tehát nem egy alapmodellrõl van szó. Ezt jelzi az MSI GAMING brandjére jellemzõ mutatós dizájn is, a sötétszürkés, ezüstös borításával. Ehhez igazodik az 1860 MHz-re emelt órajel, és a 8 Gbps sebességen dolgozó memória, ami sajnos továbbra is 4GB GDDR5, 128-bites adatsínnel. A típus általánosságban jellemzõ alacsony melegedését talán még a tuning sem fokozza különösebben, ennek ellenére megkapta a Twin Frozr 7 Thermal Design hûtést, ami kettõ darab egyedi tervezésû TORX Fan 3.0 légterelõvel dolgozik. Bár nem kompakt változat, a 245 x 127 x 39 mm így sem túnik robosztusnak, az aprócska házak kevelõinek azonban már nagy lehet, olyan úri huncutságokra mint amilyen a hátlapi védõlemez, jobb nem is számítani. A csatlakozókat a kategóriához mérten szûken mérték, így a 6 tûs tápdugón kívül mindössze kettõ darab DisplayPort 1.4, és a szokásos HDMI 2.0b elérhetõ. Az MSI összeállítása most 65 075 Ft-ért elérhetõ.


AMD RX570

Hogy melyik AMD került szembe a GTX 1650-nel? Az RX570 4GB GDDR5 Expedition, az Asus maratoni felhasználásra tervezett kártyája. Nem csak egész hétvégéken átívelõ játékra lett felkészítve, de a gyártó ígérete szerint, az intenzív igénybevétel még az évek múlásával sem csökkenti a VGA általános élettartamát. Ezt a Super Alloy Power II technológiával igykeznek szavatolnia vásárlók számára, ami az Asus számítógépes hardverekhez kifejlesztett, és az évek alatt finomított fémötvözetén alapul. A cég szerint ezzel csökkentik a teljesítmény veszteséget, tartósabbá teszik a kártyát és hûvösebb mûködést biztosítanak, a fejlettebb hõvezetõképességnek köszönhetõen. A hûtésrõl egy pár, kettõs golyóscsapágyazású 0 dB-es ventilátor gondoskodik, amik szintén a strapabíróságukkal kérkednekk, mindezt pedig IP5X tanúsítvánnyal fejelik meg, ami a por távoltartását biztosítja. Az órajeleket figyelve 1266 MHz (OC mód) és 1256 MHz (Játékos üzemmód) között válogathatunk, a 4GB GDDR5 memória pedig 256-bites illesztõn, 7000 MHzes értékre képes. A GTX 1650-hez asonlóan itt sem alacsony profilú kártyát kapunk, a méretei konkrétan 240 x 130 x 38,9 mm. Az AMD kártyája 8 tûs kábelt igényel a tápellátáshoz, a három kimeneti csalakozóhelyet pedig egy HDMI, egy DisplayPort és egy DVI-D közt osztották fel. Jelenlegi árat sajnos nem írhatunk, ugyanis az utóbbi idõszakban akkora népszerûségnek örvendett, hogy jelenleg kifogytunk belõle, viszont 64 035 Ft-ért a SAPPHIRE RX570 8GB GDDR5 PULSE jó választás lehet.

Tesztek, avagy három Nvidia három az egy AMD-hez

A legvégére hagytuk a házi teszteredményeinket. Fontos megjegyezni, hogy az eltérõ tesztkörnyezetben lezajló mérések során más eredmények jelentkezhetnek, amit a tesztelési idõ is befolyásolhat. A techradar.com, vagy más hasonlóan ismert hardveres hírportálok eredményeit böngészve, egyes esetekben más értékeket láthatunk, így van ahol a kártyák ennél jobban, vagy épp rosszabbul teljesítettettek.

Az Assassin's Creed sorozat legutóbbi epizódja korrektül ötvözte a nyílt világot, a szerepjátékos elemeket, és újragondolt harcredszerrel. Az antik görög világban tett kiránduláshoz azonban fel kell vérteznünk amgunkat a megfelelõ hardverelemekkel, vagy fel kell mondanunk néhány grafikai beállítást. Ezt jól szemléltetik az átlagolt eredmények is, ugyanis 1920x1080-as felbontás mellett egyik kártya sem volt képes stabil 60 FPS-re. Az RX570 még 30 alá si bezuhant, a 1650 pedig megált 47 FPS-en. A legkülönösebb a két 1650-es volt, ugyanis a kettõ közül a Ti változat teljesített rosszabbul, átlagban 8 FPS-sel volt rosszabb a papíron gyengébb vátlozatnál.

A Far Cry széria jó ideje nem a változatosságáról híres, ám a bevált formula még így is szolgál szórakoztató pillanatokkal. A színpompás posztapokaliptikus környezet már sokkal kíméletesebb volt a versenyzõkkel, a 1650 és az RX570 átlagban fej fej melllett tartotta az 50 fölöti képkockaszámot, a minimum és maximum értékeket viszont 10 FPS különbésggel a 1650 nyerte. A 1660 5 FPS-el nézett be a 60-as érték alá, átlagban pedig 70-re volt képes.

A Metro Exodus talán nem újítotja meg az FPS-ek mûfaját, viszont szemet gyönyöködtetõ és változatos környzetet, eszméletlen hangulatot és erõsen történetközpontú játékmenetet kínál. Az elõzõ epizódokhoz képest kinyílt a világ, a gépigény viszont ismét elég magas lett. 30 alá esett a 1650 és az RX570 is, ám összességében itt is a 1650 bizonyult erõsebbnek. A két 1660-as változat természetesen jobban állta a sarat, átlagban könnyedén hozták a 60 feletti értékeket, ám a Ti valami nehéz feladatot kaphatott, ugyanis a minimum FPS épphogy megállt 41-en.

A végére a hirtelen nagy népszerûségre szert tevõ battle royale játékot hagytuk, ami szinte bejelentés nélkül érkezett és teljesen ingyenesen elérhetõ. Az Apex Legends korrektül fut a közepes konfigurációkon is, hiszen egy ingyenes játéknak az a legjobb, ha a lehetõ legtöbb érdeklõdõ számára elérhetõ. A legutóbbi frissítésekkel szinte teljesen kiküszöbölték a sokakat érintõ hirtelen összeomlásokat és kilépéseket is, így már nincs akadálya a küzdelemnek. Itt már a 1650-nek és az RX570-nek sem kell különösebben szégyenkeznie, elõbbi 70, utóbbi 50 FPS felett teljesít átlagban, al egalacsonyabb értéket az AMD hozta, 35-ös minimummal. Ami furcsa, hogy a 1660 legalacsonyabb értéke 37-volt, ami vészesen közel van a legkisebb Turinghoz, és az átlagban teljesített 73 képckockája mindössze egyel jobb a 1650 72-es értékénél. 

Az értékek néhol kissé zavarosnak tûnnek, a GTX 1660-tól stabilabb teljesítményt várnánk, ugyanakkor a Ti változat volt hogy alul maradt vele szemben, a GTX 1650 pedig meglepõen sokszor elõzte be a vetélytársának kikiáltott RX570-et. A gyártók eltérõ kialakítású kártyáit érintõ összevetésekben gyakran látni hasonló kilengéseket, amik idõnként meghazudtolják az általánosan elfogadott adatokat. Ezt befolyásolhatják az különbözõ konfigurációk, a processzorok, lassabb vagy gyorsabb memóriák, de akár az SSD-k is. Ez alapján a rövid teszt alapján azonban elmondható, hogy a GTX1650-et kár lenne temetni, hiszen a papírformával szembe menve nem egyszer felül teljesített az elvárásoknak. Vásárlás elõtt azonban figyelembe kell vennünk az árakat, hiszen a keretbe adot esetben egyel erõsebb típus is beleférhet, és láthatjuk, hogy olykor párezer Ft-on is nagyon sok múlhat.

KD - PCX