2020. 12. 21

Hundub néven új, magyar közösségi oldal indult

Az oldal megalkotói nem kevesebbet ígérnek, mint egy cenzúrától mentes közösségi platformotMegnyitotta kapuit az új magyar közösségi oldal.

Egészen elképesztõ, hogy mi minden fér bele a 2020-as évbe, és talán már meg se kellene lepõdnünk azon, hogy hat évvel az iWiW bezárása után ismét magyar közösségi oldal indul. A napokban elstartolt oldal megalkotói elég nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen a Hundub.com nem csak az elõdeit bedaráló óriáscégekkel szeretne versenyezni, de egy fontos ígéretet is be kell tartania: a nagykutyákkal ellentétben ugyanis azt ígéri, hogy ez egy cenzúrától mentes felület lesz.

Hundub, röviden HD, az iWiW után újra a magyar piaccal próbálkozik.


Magyarországnak két saját közösségi oldala is volt a kétezres években, azokból is az iWiW vitte a legtöbbre, mely bár két évvel megelõzte a Facebookot, azonban túlélnie sajnos már nem sikerült. A gond érthetõ, a Facebook egy nemzetközi piacra szánt oldal volt, mely hamar kinõtte magát, az iWiW tervei a terjeszkedésre pedig ezután már nem jártak sikerrel. Érdekesség, hogy a konkurens myVIP még ma is elérhetõ, sõt, regisztrálni is lehet, de az talán nem véletlen, hogy még az oldal fejlesztõi sem igazán foglalkoznak a saját platformjukkal. A Hundub három fõs alapítógárdája sem a semmibõl érkezett, hiszen korábban kísérleti jelleggel üzemeltettek egy kisebb közösségi oldalt, mely állítólag elég pozitív visszajelzést generált egy nyilvános változat beindításához. Nem is bíztak semmit a véletlenre, a regisztrációt követõ elsõ belépéskor ugyanis az az érzésünk lehet, mintha egy pár évvel korábbi Facebookot látnánk. A fejlesztõk nemes egyszerûséggel átvették a mindenki számára jól ismert dizájnt, így az oldal egyelõre a klasszikus „régi Facebook” áramvonalasított, letisztult, alternatív változatának tûnik, bár elvileg azért ennél többet is kínál.

Az elsõ lépések


Elõször is megpróbálja megnyerni azokat, akik imádnak novella hosszúságú bejegyzéseket szerkeszteni, így a Hundub egyben blogként is funkcionál, ahol bárki kiélheti kreativitását, írhat cikket, vagy vezethet nyilvános naplót, és mindezt persze meg is oszthatja a közösséggel. Ezen felül nem kell beérnünk a posztmodern kor legértékesebb valutájával, a like-kal sem, ugyanis itt egy jutalomrendszerrel is találkozhatunk. A megosztásaink és hozzászólásaink után automatikusan pontot ír nekünk jóvá a rendszer, melyeket majd az oldal belsõ nyereményjátékában használhatunk fel. Az látható, hogy igyekeztek minél több funkciót bevetni, így nem maradt el a társkeresõ opció sem. Ez nem olyan, mint amit nemrég a Facebook indított, inkább az öreg myVIP megoldására emlékeztet, tehát nem külön fülön érjük el, viszont a személyes beállítások között bármikor bekapcsolhatjuk. Hogy a Hundub pontosan milyen módon igyekszik nekünk párt találni, az még nem egészen világos, mindenesetre a beállításaink alapján elvileg maga az oldal küld majd javaslatokat.

Természetesen Dark mode nélkül egy lépést sem.


Az új kezdeményezés persze nem kerülte el a sajtó figyelmét sem, a leggyorsabb pedig az azonnali.hu szerkesztõsége volt, mely fel is kereste néhány kérdéssel az oldal ötletét szállító Pál Csabát. Elmondása szerint a projektért hárman felelnek, a Hundub név pedig a Hungarian (Magyar) és a kettõs jelentésû Dub (méhkas, a filmek esetén pedig magyar hang) házasításából született meg. A legégetõbb kérdés persze mégiscsak az, hogy mi kell ahhoz, hogy 2020-ban valaki saját közösségi platformmal próbálkozzon, amikor a piacot Facebook és Twitter kaliberû cégek uralják. „Borzasztóan elegünk volt abból, hogy a Facebook csak úgy, ok nélkül törölt mindenkit” – hangzott a válasz. Hangsúlyozták, hogy politikai ellentétek miatt itt senkit nem korlátoznak majd, határokra azonban mindenhol szükség van, így például az olyan szélsõséges megnyilvánulások, mint az állatkínzás, itt is tabunak számítanak majd, és nem tûrik meg az önkényuralmi jelképek használatát sem. Utóbbi talán elkeserítõ lehet bizonyos csoportoknak, ám azt nem szabad elfelejteni, hogy a magyar büntetõtörvénykönyvben egyértelmûen szerepel, hogy az önkényuralmi jelképek használata itthon büntethetõ, egy nyilvános oldal üzemeltetõi pedig legyenek bármilyen szabadelvûek, ha hosszabb távra terveznek, érthetõ módon nem szeretnének ilyesmivel foglalkozni. A próba jelleggel üzemeltetett oldalukból azt a tanulságot szûrték le, hogy sokan nyitottak lennének egy Facebookhoz hasonló oldalra, bár az sajnos nem derült ki, hogy valójában hány aktív felhasználójuk volt az alatt az egy év alatt. Az üzleti modelljük egyelõre nincs kõbe vésve, az viszont már kiderült, hogy egyelõre önerõbõl tartják fenn az oldalt, de idõvel õk is azt tervezik, hogy reklámbevételekre támaszkodnak majd. Állításuk szerint folyamatosan dolgoznak és reagálnak a közönség jelzéseire, példa gyanánt pedig szóba került a távoktatással kapcsolatos fejlesztésük is, ám ezekrõl a tervekrõl többet egyelõre nem osztottak meg.

Hat nap után érték el az elsõ ezer regisztrálót.


Arra a kérdésre, hogy kiket szeretne megszólítani az oldal, Pál Csaba a következõt nyilatkozta: „A régi Nagy-Magyarország a cél. A határon túl élõket is szeretnénk belevonni ebbe, hiszen õk is magyarok. Szeretnénk egy kicsit összefogni ezt a társaságot, amit annak idején az iWiW is megpróbált.” Az iWiW amúgy nem véletlenül került említésre, ugyanis annak idején kifejezetten nagy dolognak számított, hogy a határon túli magyarok, például az Erdélyben élõk is csatlakozhattak az oldal közösségéhez. 
Mindenképpen érdekes, és legalább annyira nagyra törõ kezdeményezésrõl van tehát szó, mely egyszerre ígér cenzúrázatlan, de azért önkényuralmi jelképektõl mentes közösségi teret. Kezdetben biztosan sokan tesznek egy próbát a regisztrációval, és egészen biztosan lesznek páran, akik aktívan keresik majd annak a bizonyos cenzúrának a határait, és már most nem irigylem az adminisztrátorok adathalász linkekkel és kéretlen promóciókkal való küzdelmét.

Hat nappal az indulás után már túl voltak az elsõ ezer regisztrálón, tegnap pedig a kétezren, és úgy tûnik, hogy egyelõre még reagálnak a felhasználói kommentekre, ám már most megkezdõdött a küzdelem. A gratulációkon túl az is látható, hogy sokan kételkednek az oldal függetlenségében, vagy egyszerûen nem veszik komolyan a kezdeményezést. Hogy az alkotók sikerre vihetik-e az új közösségi oldalt, az még erõsen kérdéses, de van egy olyan sejtésünk, hogy még hallani fogunk róla.

Források: hundub.com, azonnali.hu

2020. 12. 21

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.