2021. 03. 11

Lángolt és részben leégett egy európai szerverpark

Magyarországon is érezték a hatását, bizonyos adatok végleg elvesztekSúlyos károk keletkeztek a hajnali tûzben.

Nem sokkal szerda éjfél után lángok csaptak fel az OVHcloud felhõszolgáltató franciaországi létesítményében. A Strasbourgban található szerverpark súlyos károkat szenvedett, az anyagi kár több szempontból is jelentõs, de személyi sérülés szerencsére nem történt.


Súlyos károkat szenvedett az a négy fõ adatközpontból álló telep, mely többek között Magyarországon is számos felhasználót lát el. A helyzetrõl valamivel hajnali négy elõtt Octave Klaba, a francia vállalat alapító vezérigazgatója adott hiteles tájékoztatást Twitteren, és a vészhelyzeti tervek alkalmazásra szólította fel ügyfeleit. Ahogy írta, a tûz az SBG2-es adatközpontnál keletkezett, a tûzoltók pedig azonnal a helyszínre érkeztek, ám a nagyjából hat órán tartó oltási munkálatok alatt ezt a részleget már nem tudták megmenteni. A lángok nem sokkal hajnali egy óra elõtt csaptak fel és a közel 100 tûzoltónak 7:20-kor sikerült elfojtani õket, ezalatt az SBG1 részben szintén leégett. Az SBG1 esetében 12 szobából 4 semmisült meg, az SBG3 és SBG4 viszont érintetlen maradt, de ideiglenesen azokat is kivonták a forgalomból. Ezek a területek szigorú õrizet alatt állnak, kizárólag egyes alkalmazottak és a biztonsági személyzet léphet be, a tûz okát pedig jelenleg is vizsgálják.


A OVHcloud egy nemzetközi szinten jegyzett, feltörekvõ felhõszolgáltató, melynek jelenleg 27 állomása van Franciaországban, az Egyesült királyságban, illetve az USA-ban és Ausztráliában. Januárban jelentették be, hogy az Atos nevû francia nagyvállalattal közösen egy teljes mértékben európai központú, felhõszolgáltatást nyújtó infrastruktúra kiépítésébe kezdenek, mely független az amerikai szabályozástól. Bár Európában már most õk számítanak a legnagyobbnak, ezt a lépést biztonsági okokból is kifejezetten fontosnak tartják. Azon túl, hogy már a hatóságok szerint is legmagasabb szintû biztonsági elõírások szerint mûködnek, lényegében alternatívát kínálhatnak az olyan nagykutyákkal szemben, mint a Google, a Microsoft vagy az Amazon. Terveik szerint a következõ hetekben 10 ezer szerver elérhetõségén igyekeznek javítani, a leállított egységeket pedig fokozatosan állítják újra munkába március 15-én és 19-én.

A kiégett adatközpont (datacenterknowledge.com)


A helyzet az egyértelmû anyagi károk mellett azért is kellemetlen, mert több kormány hivatalos oldalának adatait is õk tárolták nem csak Európában, de még Afrikában is. Az esetnek még videojátékos körökben is komoly hatása volt, ráadásul jó esély van rá, hogy bizonyos adatok végleg elvesztek. A népszerû Rust nevû túlélõs játékról van szó, mely az utóbbi idõben átlag 200 ezer aktív játékost számlál havonta, a hajnali órákban pedig közel 84 ezer játékosát érte kellemetlen meglepetés. Sajnos az ideiglenes leállásnál súlyosabb a kár, ugyanis a játék európai szervereinek többsége a megsemmisült szobákban futott, a Rust hivatalos Twitteroldala pedig szomorúan arról tájékoztatta a közösséget, hogy a tûzvészben elveszett adatokat nem lehet helyreállítani. Utóbb kiderült, hogy összesen 25 szerverrõl volt szó, melyeknek egy részét már pótolták és újra hadrendbe állították, az elveszett adatok pedig a felhasználók játékon belül elõrehaladását, illetve fejlõdését érintette.


“Nagyon köszönöm az összes együttérzésrõl tanúskodó üzenetet, amelyet ma küldtetek nekünk! Szeretnék köszönetet mondani azoknak a csapatoknak, akik éjjel és nappal is dolgoztak. Ez volt a legrosszabb nap az elmúlt 22 évben, és nincs elég erõs szó ahhoz, hogy elmondjam, mennyire rémesen érzem magam. Keményen dolgozunk az SBG1/3/4 mihamarabbi újraindításán” – olvasható Klaba legutóbbi bejegyzésében.

2021. 03. 11

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.