2022. 11. 16

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?

Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be

Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.

A BIOS

A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.


Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszerbe bootolna. Ez tehát a gépünk elsõ védvonala is egyben, hiszen már itt is számos dolgot módosíthatunk és a hibák elhárításában is fontos szerepe van. Ezen felül itt végezhetjük el processzorunk és memóriánk túlhajtását is, sakkozva a feszültséggel és az idõzítési értékekkel, de a rendszerre kötött ventilátorok viselkedése, fordulatszáma is itt lesz testreszabható. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy tudjuk, hogyan érhetjük el, hogyan léphetünk be a BIOS-ba.

Belépés a BIOS-ba

A BIOS-ba való belépés legegyszerûbb és leggyakoribb módja a kijelölt BIOS-billentyû használata. Amikor kikapcsolt állapotból bekapcsoljuk, esetleg újraindítjuk a számítógépet, az mindig átmegy egy POST (Power-On Self-Test) nevû diagnosztikai eljáráson. Ha a POST-ciklus befejezése elõtt megnyomjuk a kijelölt BIOS-billentyût, akkor az operációs rendszer helyett a BIOS képernyõjére kerülünk. Attól függõen, hogy a számítógépét hogyan állították be, a POST-ciklus vagy néhány másodpercig tart, vagy olyan gyors lesz, hogy mire észbe kapnánk, már az operációs rendszer logóját, vagy az asztalt és az ikonokat fogjuk látni.

POST képernyõ régen és most


Annak érdekében, hogy ne szalasszuk el ezt a "lehetõség-ablakot", bevett gyakorlat, hogy a bekapcsológomb megnyomásától kezdve – amíg a BIOS képernyõ meg nem jelenik – többször is lenyomjuk a BIOS billentyût, egészen addig ismételgetve, míg sikerrel nem járunk. Elõfordul azonban, hogy a rendszer nem regisztrálja a billentyûleütéseket a POST ciklus során, késõbb írunk róla, hogy ilyenkor mit tehetünk. Mint korábban említettük, a különbözõ alaplapgyártók a billentyûzet különbözõ gombjaihoz rendelik a BIOS bejáratát, és ez még bonyolultabbá válik, ha az asztali gépek mellett a laptopokra is gondolunk.

Csapjad!


A leggyakrabban használt billentyûk a DEL vagy az F2, és néha a POST-ciklus alatt a képernyõn megjelenõ kis szövegsor is jelzi nekünk, hogy melyik billentyût kell megnyomni. Ha viszont nem látunk ilyet, akkor az alaplap használati utasításában is megnézhetjük, hogy melyik billentyû van kijelölve a BIOS-ba való belépésre. Talán furcsán hangzik, de csak azért, mert két alaplap történetesen ugyanattól a gyártótól származik, még nem jelenti azt, hogy automatikusan ugyanazt a billentyût használják a BIOS eléréséhez. Ha teljesen biztosra akarunk menni, akkor a legnépszerûbb billentyûk közül kettõt vagy többet is megnyomhatunk gyorsan egymás után, sikertelenség esetén pedig egy gyors újraindításra lesz szükség, ezért jobb, ha felkészülten érkezünk.

Íme a legnépszerûbb alaplapgyártók listája, valamint az általuk leggyakrabban kijelölt billentyûk a BIOS-ba való belépéshez:

  • MSI: DEL
  • ASRock: DEL vagy F2
  • ASUS: DEL vagy F2
  • Gigabyte (és Aorus): DEL vagy F2
  • Acer: DEL vagy F2
  • Dell: F12 vagy F2
  • ECS: DEL
  • HP: F10
  • Lenovo: F2 vagy Fn + F2 (laptop), F1 (asztali PC), Enter + F1 (ThinkPad)
  • Microsoft Surface: Power (bekapcsoló) + a "hangerõ fel" gomb
  • Origin PC: F2
  • Samsung: F2
  • Toshiba: F2
  • Zotac: DEL


A Windows speciális rendszerindításának használata

Ha valamilyen oknál fogva nem tudunk belépni a BIOS-ba a fent említett POST-ciklus során, örömmel vehetjük, hogy a Windows még mindig tartalmaz egy áthidaló megoldást. A Windows 10/11 rendszerben található speciális indítási menü hibaelhárításra szolgál, és szerencsére a BIOS-ba való belépésre is használható:


Keressük meg a Windows beállításai között a speciális indítási lehetõségeket. Ezt könnyen megtaláljuk, ha a Start menüben rákeresünk a "speciális indítás" kifejezésre, és a "speciális rendszerindítási lehetõségek módosítása" találatra kattintunk. Ha elértük a Beállítások panelt, kattintsunk az "Újraindítás most" gombra. (A gép alaphelyzetbe állítása is hasznos lehet, de most nem erre lesz szükségünk, így lehetõleg ne arra kattintsunk). Ezáltal a számítógép újraindul a speciális indítási beállítások használatával. A speciális indítási beállítások menüben kattintsunk a "Hibaelhárítás" gombra, ami megnyit egy almenüt a Windows beépített hibaelhárítási funkcióival. Itt válasszuk a "Speciális lehetõségek" menüpontot. Kattintsunk az "UEFI vezérlõprogram beállítások" gombra, majd indítsuk újra a számítógépet a választás megerõsítéséhez. Az újraindítás után már a rendszer BIOS-a fogad bennünket.

A CMOS

Mi az a CMOS?  A CMOS a complementary metal-oxide-semiconductor (kiegészítõ fém-oxid félvezetõ) rövidítése, de gyakran CMOS RAM és RTC (valós idejû óra) néven is említik. A CMOS egy fedélzeti chip és elemmel mûködik. A számítógépek belsejében különbözõ feladatokra használják, többek között az idõ- és dátumbeállításokra, valamint a rendszerbeállításokra – tehát a BIOS beállításaira is. A szabványosított CMOS-elem a 3 voltos CR2032-es elem, és körülbelül tíz év élettartamra képes. Természetesen ez a felhasználási esettõl függ, de a legtöbb esetben soha nem kell cserélni a CMOS-elemet.

10 év után egy elemcsere belefér?


Hogyan állapítható meg, hogy a CMOS-akkumulátor szintje már majdnem lemerült? Ez egyszerû – a PC nem lesz képes megtartani az idõt- és a dátumot, vagy más, általunk elvégzett beállításokat a gép leállítása után. Ez a legvilágosabb jelzés, de a PC valószínûleg több CMOS-hibát is megjeleníthet a rendszerindításkor. Persze a CMOS már nem egészen ugyanaz, ami kezdetben, a PC-k hajnalán volt. A korai IBM számítógépek régi korszakában a CMOS-ok összesen 64 bájtnyi adatot tudtak tárolni. 14 bájtot az idõ és a dátum tárolására használtak, a fennmaradó 50 bájtot pedig a rendszerbeállítások tárolására. Itt alacsony szintû beállításokról beszélünk, amelyeket a gép bekapcsolásához és a csatlakoztatott hardverek és perifériák inicializálásához használtak.

Napjainkban azonban az alaplapgyártók a rendszer (más néven BIOS) beállításait a CMOS-ból a "déli híd" (southbridge) vagy a Super I/O (ki- és bemeneti vezérlõ) chipekre helyezték át. De ha a CMOS már nem tárolja a rendszerbeállításokat – mit tesz a CMOS törlése az idõ és a dátum visszaállításán kívül?

Hogyan lehet törölni a CMOS-t / visszaállítani a BIOS-t?

A helyzet az, hogy a CMOS chipek már nem tudják tárolni a BIOS-beállításokat. Manapság sokkal több adatot kell tárolni, és a CMOS chipek kapacitása erre egyszerûen nem elegendõ. Ehelyett a lapkagyártók ma már NVRAM chipeket használnak, amelyek nemcsak sokkal nagyobb kapacitással rendelkeznek, de tartósan tárolják az adatokat, még akkor is, ha nincs áramforrás csatlakoztatva a laphoz. Bár a CMOS-chip már nem tárolja a BIOS-beállításokat, a modern PC-k még mindig rendelkeznek CMOS-elemekkel, és a "CMOS törlése" kifejezést még mindig használják a BIOS visszaállítására.

A CMOS-elem eltávolítása

A CMOS-elem eltávolítása még mindig a leggyakrabban használt módszer a CMOS törlésére és a BIOS-beállítások visszaállítására az alapértelmezett értékekre. Ezt a funkciót lényegében csak a hagyományok miatt tartották meg, más különösebb oka nem volt. Az emberek annyira hozzászoktak ahhoz, hogy a CMOS-elem eltávolításával állítsák vissza a BIOS-t, hogy a lapgyártól úgy döntöttek, megtartják ezt a funkciót. De erre számos más módszer is ugyanolyan, vagy még jobb, mint a klasszikus megoldás.

Az alaphelyzetbe állító gomb használata

Manapság a közép- és csúcskategóriás alaplapok általában rendelkeznek CMOS/BIOS visszaállítására szolgáló "reset" gombokkal vagy magán az alaplapon, vagy a hátsó I/O csatlakozórészlegen, ahol az USB-k, a hálózati- és az audio portok is láthatók. Használatához kapcsoljuk be a rendszert, majd nyomjuk meg a CMOS/BIOS reset gombot, és máris készen vagyunk. Egyes alaplapok azt szeretnék, ha a gombot akkor használnánk, amikor a rendszer ki van kapcsolva.

Flash BIOS gomb a frissítéshez, CMOS gomb az alapbeállításokhoz


Ha ez számunkra idegen terep, biztosra csak akkor mehetünk, ha megnézzük az alaplap kézikönyvét és a leírtak szerint járunk el. Fontos, hogy a "BIOS reset" nem egyenlõ a "Flash BIOS" gombbal, utóbbi arra szolgál, hogy a BIOS processzor nélkül is frissíthetõ legyen

A jumper használata

A legtöbb alaplapon azonban nem feltétlenül találunk fizikai gombot a CMOS törlésére, de ugyanazt a hatást elérhetjük egy CMOS jumperrel is. A CMOS-elem közelében található két vagy három kis csapra, fémtûre gondolunk. Közvetlenül az alaplapon vagy a JBAT1, vagy a CLEAR_CMOS feliratot láthatjuk mellette. A JBAT1, amelynek általában csak két ilyen érintkezõtûje van, törli a CMOS-t, ha egy jumperrel rövidre zárjuk mind a kettõt. A Jumper egy apró kis kiegészítõ mely belül fém érintkezõket, kívül pedig mûanyag burkolatot kapott. A régi idõkben gyakori segédeszköz volt, mivel a merevlemezeken is használták õket, ugyanis a BIOS akkor még nem volt annyira "okos", hogy csak úgy felismerje az elsõdleges rendszermeghajtót, vagy felkínálja nekünk, hogy egy menü segítségével mi állítsunk fel tetszõleges sorrendet.

Egy jumper a megfelelõ pozícióban megoldja a gondot.


A CMOS törléséhez zárjuk hát rövidre egy percre ezt a két alaplapi tût, majd távolítsuk el, még a gép bekapcsolása elõtt. A CMOS törléséhez bátran használhatjuk az alaplapunkon található más jumperek bármelyikét, csak a mûvelet után helyezzük vissza oda, ahonnan elvettük. A CLEAR_CMOS, amelynek általában 3 tûje van, beállítható az 1-2. és 2-3. pozícióba is. Az alapértelmezett állásban a jumpert (általában) az 1-2. tûn találjuk meg. A CMOS törléséhez állítsuk a jumpert a második és harmadik tûre, majd egy perc múlva tegyük vissza az egyesre és kettesre.

Visszaállítás a BIOS menübõl

Az emberek akkor szokták törölni a CMOS-t, amikor még a BIOS-ba, UEFI-be sem tudnak belépni. Ha azonban hozzáférünk a BIOS-hoz, és mégis vissza szeretnénk állítani a beállításokat, egyszerûen válassza a "Reset BIOS to (Factory) Default" (BIOS visszaállítása alapértelmezettre) opciót, és kész. Ha tehát a gép mûködik és a BIOS-ba is gond nélkül bejutunk, az alapbeállítás betöltéséhez nincs szükség fizikai mûveletre.

Három fõ ok, amiért szükség lehet a CMOS törlésére

Az elsõ a hardverkompatibilitási problémák, hibák elhárítása. A CMOS törlése nem fog javítani a rendszer vagy az alaplap teljesítményén, a rendszerbeállítások visszaállítása azonban segíthet a hibaelhárítás folyamatában. Így sokkal könnyebben a probléma végére járhatunk, különösen, ha új hardvert telepítettünk a gépébe.

A második eset, amikor a túlhajtási, avagy tuningolási kísérleteink sikertelennek bizonyulnak. Valószínûleg a túlhajtás szerelmesei jól ismerhetik a legjobb CMOS törlési módszereket, mivel néha ezek jelentik az egyetlen visszaút a sikertelen próbálkozások után. A BIOS-beállítások alapértelmezettre való visszaállítása megszabadít az olyan túlhajtási beállításoktól, melyek pontatlanok vagy meghaladják a gép lehetõségeit. Vannak olyan (ûltalábanm drágább) alaplapok, amelyek képesek felismerni a rosszul mûködõ túlhajtási beállításokat, és képesek visszaállítják a BIOS-beállításokat a gyári értékekre anélkül, hogy manuális közbenjárásra lenne szükség.

Nem jött be a tuning? Egy reset és tovább próbálkozhatunk.


Ilyen ok lehet még a rendszerszintû jelszó visszaállítása, a BIOS-ban megadott jelszó visszaállítása, eltávolítása. Ha olyan PC-n szeretnénk változtatásokat végrehajtani, amelyiknek ilyen rendszerszintû jelszava van, a kiiktatás legyegyszerûbb módja, ha törüljük a CMOS-t. Bár ez otthoni környezetben már meglehetõsen ritkán használt biztonsági intézkedés, de a gép indítását és a BIOS-ban való turkálást is jelszóval elõzhetjük meg. Ez inkább olyan munkakörnyezetben lehet hasznos, ahol nagyon fontos, hogy csak az illetékesek férjenek hozzá a rendszerhez, vagy végezhesenek módosításokat. Talán nem életszerû, hogy egy dolgozó csak úgy nekiessen a gépnek és babrálni kezdjen az alaplappal, pláne, ha erre nincs is lehetõsége, mivel csak a kijelzõhöz és a beviteli eszközökhöz fér hozzá. Megeshet azonban olyan is, hogy használt PC-t vagy alkatrészt vásárolunk, amelyet ilyen BIOS-jelszóval láttak el, még szerencse, hogy könnyen megszabadulhatunk tõle.

Összefoglaló

Így törölhetõ a CMOS:

  • A CMOS elemének eltávolítása még mindig a CMOS törlésének / a BIOS visszaállításának leggyakoribb módja.
  • A CMOS-chipek már nem tárolják a BIOS-adatokat. Ezeket jellemzõen az alaplap déli-hídja vagy a Super I/O chipek tárolják.
  • A CMOS törlése többféleképpen is elvégezhetõ, többek között az elem eltávolításával, a jumper használatával vagy a CMOS törlésére szolgáló fizikai gomb megnyomásával.
  • A CMOS törlése segíthet a hibaelhárításban, a rendszerszintû jelszavak visszaállításában és a BIOS alapértelmezett beállításainak visszaállításában, sikertelen túlhajtás vagy hardverfrissítés után.

A CMOS visszaállítása törli a BIOS-t?

Nem, nem törli magát a BIOS-t, csak visszaállítja az összes lehetõséget az alapértelmezett értékekre. Indításkor az elõbb felsorolt opciók bármelyike törli a jelenlegi BIOS-beállításokat, és visszaállítja azokat a gyári alapértelmezett értékekre. Szerencsére magának a BIOS-nak a törlésétõl nem kell tartanunk. Az egyetlen reális eset, amikor komoly kár keletkezhet benne, az a BIOS-frissítés megszakítása lehet. Akkor fordulhat elõ, ha a frissítési folyamat közben a rendszer leáll, illetve újraindul. Ez történhet felhasználó hibájából, esetleg egy áramszünet következtében is, tehát legyünk óvatosak, a félbaszakadó frissítés néhány kivételtõl eltekintve használhatatlan alaplapot eredményezhet.

Törölni kell a CMOS-t a BIOS frissítése elõtt?

Nem, a BIOS frissítése elõtt nem szükséges a CMOS-t törölni. Ugyanez vonatkozik a CMOS törlésére is a BIOS frissítése után, ilyenkor szinte kivétel nélkül alapbeállítások lépnek érvénybe.

Törölhetõ a CMOS, ha a számítógép be van kapcsolva?

Nem! A CMOS törléséhez ki kell kapcsolnia a számítógépet, le kell választani az áramforrásról, és ki kell üríteni az alaplapi kondenzátorokat úgy, hogy a gépet néhányszor megpróbáljuk bekapcsolni. Miután mindezzel megvagyunk, a CMOS a fent említett módszerek valamelyikével törölhetõ.

Még valami?



A BIOS tehát alapvetõ része minden számítógépnek, maradandó kárt viszont szerencsére nem egyszerû okozni benne. Ráadásul az UEFI bevezetése óta egyre letisztultabb, vonzóbb grafikai felületekkel találkozhatunk, melyek megkönnyítik a dolgunkat és kevésbé riasztják el az újonc felhasználókat. Mindegy, hogy a gépünkbe szerelt meghajtókat szeretnénk ellenõrizni, a RAM-ok számára biztosított XMP profilokat szeretnénk alkalmazni, esetleg komolyabb szándékunk van és manuális tuningra adnánk a fejünket, a BIOS lesz az elsõszámú bejárat és kilépési pont a jól mûködõ számítógéphez.

2022. 11. 16

Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Mi a DDR5, az órajel és a VRAM?
Cikkünk második részében a VRAM, a RAM-frekvencia és a DDR5 is szóba kerül
Mi a DDR5?
Az elõzõ cikk végére érve felmerülhet a kérdés, hogy hol vannak a DDR3, DDR4 és DDR5 RAM magyarázatai. Bár az elején említésre került a Double Data Rate RAM, mint fogalom, de nem vettük át a DDR RAM különbözõ generációit. Míg az alapvetõ funkcionalitásuk és mûködésük lényegében ugyanaz, minden egyes generációban jelentõsen megnövekedett mind a DRAM frekvenciája, mind az adatátviteli sebesség. Így a DDR5 jelenleg leegyszerûsítve csak a DDR4 gyorsabb változata. Az árazás ráadásul lassan kezd közelíteni a DDR4 szintjéhez, bár a korai DDR5-ös modulok még jóval nagyobb késleltetéssel készülnek, mint a DDR4-esek.
Azért ahhoz nem eléggé, hogy a legtöbb esetben rosszabbak legyenek a DDR4-nél, de eléggé ahhoz, hogy biztos legyünk benne, hogy ahogy a DDR5 késleltetése idõvel javulni fog, a DDR5 teljesítménynövekedése is skálázódni fog a késleltetésre érzékeny munkaterhelésekben. A DDR5-rõl szóló elõzõ cikkünkben bõvebben is szó esik a generációs különbségekrõl és az új memória újdonságairól, mely ide kattintva olvasható.
Mit tud a dual-channel, avagy kétcsatornás RAM?
A RAM fõ formája a DDR RAM vagy Double Data Rate RAM. Bár szerencsére ezzel a megnevezéssel manapság csak ritkán kell megküzdenünk, de technikailag Double Data Rate Synchronous Random Access Memory, azaz
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.