2022. 10. 07

Mit érdemes tudni a 13. generációs Intel CPU-król?

Ezt ígérik 2022-ben az Intel 13. generációs Raptor Lake processzoraiOktóber 20-án megjelenés!

A PC-rajongók, akik az elmúlt néhány évben figyelemmel kísérték az AMD és az Intel közötti gladiátorharcot, rendszeresen élvezhették ennek az intenzív versenynek a gyümölcsét. Ez figyelemre méltó változásokat eredményezett a CPU-iparban, többek között több CPU-magot, hibrid architektúrákat és 3D V-Cache-t, a teljesség igénye nélkül. Mindezek a változások így vagy úgy, de gyorsabbá tették a processzorokat mind játékhoz, mind munkához. Az Intel legújabb kiadása a 13. generációs Raptor Lake asztali CPU-k formájában érkezik, és úgy tûnik, hogy ez egy "megelõzõ csapás", amelynek célja az AMD ismételt visszaszorítása, akik nemrég rukkoltak elõ a Zen 4 Ryzen 7000 processzorokkal. De hogyan is állnak az új, 13. generációs Intel processzorok a Ryzen 7000-es sorozathoz képest és mit tud a Raptor Lake?

13. generációs Intel Raptor Lake CPU-k 2022-ben



A Raptor Lake bejelentése néhány izgalmas részletet tárt elénk az új asztali CPU-król. Ebben a cikkben minden fontos aspektusát megvizsgáljuk, az architektúrában bekövetkezett változások áttekintésétõl kezdve az árképzési, sok más részlettel együtt. Ez az idõszak talán a legizgalmasabb a PC-rajongók számára az elmúlt több mint egy évtizedben, mivel több csata is zajlik az egész iparágban, merüljünk hát el benne.

CPU modellek és specifikációk

A részletek elõtt kezdjük a CPU-család általános áttekintésével. Az Intel egyelõre csak hat processzor részleteit tette közzé a teljes termékcsaládból, de hangsúlyozták, hogy összesen 22 asztali kategóriás processzor lesz. Most fussuk át a bejelentett termékeket.


A zászlóshajó természetesen az Intel Core i9-13900K, amely a bejelentéskor a figyelem középpontjában állt. Összesen 24 maggal érkezik, amelyekbõl 8P mag (teljesítmény) és 16E mag (hatékonyság). Az i9-13900K különbözik az elõzõ generációs zászlóshajótól, az i9-12900K-tól, mivel 8 maggal több hatékonysági maggal rendelkezik, és lényegesen magasabb órajelû, 5.8 GHz-es maximális boost-sebességgel. Ez majdnem 600 MHz-cel több, és ahogy a teljesítményre vonatkozó részünkben látni fogjuk, ez valóban lenyûgözõ javulást eredményez.

A következõ a Core i7-13700K, amely összesen 16 maggal (8P és 8E mag) érkezik. Az i9-13900K-hoz hasonlóan ez is extra hatékonysági magokat kap (4-rõl 8 magra emelve), hasonló 0.6 GHz-es órajel-emeléssel együtt. 400 dollár körüli ára a 13. generációs Core i9-es modelleknél valamivel alacsonyabb, és úgy tûnik, hogy ez lesz az a CPU, amely az idei generáció talán legjobb játékprocesszora lesz. A 16 magja elég lesz ahhoz, hogy néhány évig biztosan optimális teljesítményt nyújtson a videojátékokban.

A helyzet hasonló a 13. generációs Intel Core i5-13600K esetében is. A magok száma némileg emelkedik a négy új E-maggal és az 5.1 GHz-es emelt órajelekkel. A 14 maggal a 13. generációs i5 asztali CPU egy jó, minden igényt kielégítõ középkategóriás processzor lesz, amely a legtöbb feladattal könnyedén megbirkózik. Valószínûleg ez egy népszerû választás lesz az anyagi értelemben is megfontoltabb játékosok és azok számára, akik a feldolgozási teljesítményben is egy kis frissítésre várnak.

Az Intel bemutatta a fent említett lapkák "KF" változatát is, amelyek integrált grafika nélkül érkeznek: Core i9-13900KF, Core i7-13700KF és Core i5-13600KF. Az iGPU hiányán kívül többnyire ugyanazok az alapvetõ specifikációk, és valamivel drágábbak, mint a szimplán "K" sorozatú lapkák, melyek a túlhajtás lehetõsége mellett iGPU-t is kínálnak.

CPU-architektúra

Akár egy óramû, az Intel szinte minden évben új processzorgenerációt dob ki, amely egy kicsit erõsebb, mint a korábbi verzió és többé-kevésbé hatékonyabb is. Az Alder Lake CPU-k tavalyi bevezetésével azonban az Intel a szokásosnál jóval nagyobb váltást hajtott végre, és egy teljesen új chiparchitektúrát mutatott be.

Marad a 12. generációval bevezetett hibrid felépítés.


Az Intel 12. generációja a processzormagok egyetlen osztályának használatáról az új hibrid architektúrával egy ARM-alapú megközelítésre tért át, mely a mobil szegmensen volt jellemzõ. Ez azt jelenti, hogy a processzormagokat két különbözõ kategóriába osztották, az egyik a nagyobb teljesítményt ígérõ P-magok, a másik pedig az energiatakarékos feladatokra optimális magtípus, az E-magok. A megközelítés lényege, hogy nagyobb teljesítményt nyújtson, ugyanakkor a hatékonysági magok segítségével a háttérben egyszerûbb feladatok, például a videostreaming megoldására is lehetõséget adjon. Azonban a 13. generációs processzorok esetében nem látunk alapvetõ változást a gyártási folyamatban, mivel ugyanazt az Intel 7-es eljárást (az Intel házon belüli 10 nm-es gyártási eljárást) használják, amelyet a 12. generációs processzoroknál is alkalmaztak. Ezen a téren a vállalatnak még fel kell zárkóznia az AMD-hez, amely a legújabb Ryzen 7000-es processzoraihoz 5 nm-es technológiai csomópontot használ. Az Intel szerint a meglévõ 10 nm-es folyamatcsomópontot finomításokkal javította, bár strukturális értelemben ugyanaz. Az összes Raptor Lake CPU továbbra is ugyanazt a hibrid megközelítést használja, mint az Alder Lake processzorok, ahol az egyes magok teljesítmény (P) magokra és hatékonyság (E) magokra oszlanak.


Az azonos architektúrához való ragaszkodás viszont nem azt jelenti, hogy semmit sem javult. A gyártási fejlesztések például valódi javulást eredményeztek. Az Intel kijelentette, hogy az architektúra finomhangolásának köszönhetõen a frekvencia növekedésével optimalizálni tudták a magok feszültségét, aminek köszönhetõen a Raptor Lake processzorok magasabb órajeleket értek el, mint Alder Lake társaik. Ez a specifikációs táblázatban is jól látható, hiszen az új 13. generációs CPU-k mindenhol magasabb órajelekkel rendelkeznek. A másik nagy változás a megnövelt CPU gyorsítótár formájában jelentkezik. Az új kialakítás P-magonként 2 MB L2 gyorsítótárat, E-mag fürtönként pedig akár 4 MB-ot is kínál, ami duplája annak, ami az Alder Lake lapkákon rendelkezésre állt. Az Intel szerint ezek a gyorsítótár-változások nagy elõrelépést jelentenek, mivel a gyorsítótár fontos szerepet játszik az olyan feladatokban, mint a játék. Az AMD ezt már bizonyította, amikor kiadta a Ryzen 7 5800X3D processzorát, amely papíron hasonló volt a Ryzen 5800X-hez, de a plusz gyorsítótár mérete képes volt új magasságokba emelni a CPU-t a játékteljesítmény tekintetében.


Az architektúrális fejlesztések lenyûgözõ hatékonyságnövekedést is eredményeztek. Az Intel által bemutatott grafikonon (fentebb csatolva) látható, hogy a Core i9-13900K a jelek szerint az i9-12900K-hoz hasonló többszálú teljesítményt nyújt, mindössze 65 W-os fogyasztás mellett, ami aztán a 253 wattos maximális fogyasztásnál 41%-ra nõ. A 13. generációs i9-es lapka maximális energiafogyasztása egy kicsivel magasabb, mint az elõzõ generációsé, de az, hogy a Raptor Lake 3x kevesebb energiafogyasztás mellett is lépést tud tartani az Alder Lake-kel, megér egy kalapemelést.

 

Új funkciók

Mivel az architektúra meglehetõsen hasonló, az Intel nem sok új funkciót épített be, de számos korábbi, az Alder Lake CPU-kban megtalálható funkciót továbbfejlesztett.

Intel Thread Director 2

A Thread Director egy hardveralapú technológia, amely továbbfejlesztett telemetriai adatokat szolgáltat a Windows ütemezõjének, amely aztán intelligensen osztja el a munkaterhelést az optimális magokra. Ez egy olyan funkció, amelyet az Intel elõször a 12. generációs processzorokkal adott ki, hogy segítse a "hibrid" architektúra lehetõ legjobb kihasználását. De ahogyan azt sok technikai szakértõ állítja, ez nem mûködött olyan jól, mint kellett volna. A 13. generációs CPU-kkal az Intel fontos változtatásokat hajtott végre a Thread Directoron, és a már elérhetõ tesztek szerint az új már jobban teljesít, mivel láthatóan intelligensen és gyorsan alkalmazkodik a különbözõ típusú munkaterhelésekhez. Az Intel képviselõi azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a felhasználóknak Windows 11 operációs rendszerrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a funkciót optimálisan kihasználhassák, mivel a Windows 10 nem támogatja a Thread Directort.

Frissített Intel Extreme Utility

A másik lenyûgözõ funkció, amely frissítést kap, az Intel Extreme Utility, amely mostantól az Intel Speed optimalizálójával együtt használható a könnyebb túlhajtás érdekében. Az Intel szerint a túlhajtáshoz nem kell tech-zseninek lennünk, ez mindenki számára egy elérhetõ funkció. Az Intel XMP 3.0-nak is fokozott támogatása van, ami a memória túlhajtását ugyanolyan egyszerûvé, ha nem még egyszerûbbé teszi, mint a CPU túlhajtását.

Teljesítmény


Az Intel által bemutatott grafikonoknak köszönhetõen tehetünk becsléseket. A legtöbb grafikon, amit az Intel elõvezetett, kiemeli, hogy ezek a chipek sokkal gyorsabbak lesznek játékban és tartalomkészítésben, mint a Zen 3, míg a Zen 4-gyel való összehasonlításra valószínûleg még egy keveset várnunk kell, mivel az Intel újdonságai hivatalosan október 20-án válnak elérhetõvé.


Sokféleképpen lehet összehasonlítani egy processzor teljesítményét, de az Intel úgy próbálta meg lebontani, hogy az új Intel Core i9-13900K teljesítménynövekedését nézzük, amit az i9-12900K-hoz, az Intel elõzõ generációs zászlóshajójához és az AMD utolsó generációs vezérchipjéhez, a Ryzen 9 5950X-hez képest mutat. Az Intel szerint a legtöbb esetben a Core i9-13900K 15 százalékkal jobb teljesítményt nyújt egyszálú alkalmazásokban a Core i9-12900K-nál, a többszálú feladatokban azonban akár 41 százalékkal is többet tud. Az egyszálas teljesítményben mutatkozó különbség több szempontból is adódik, mint például az órajelek növekedése, a memória sebességének növelése és az extra gyorsítótár hozzáadása. Míg a többszálas javulás elsõsorban a magok számának növekedésébõl (hozzáadott hatékony magok) és a frekvenciák növelésébõl származik.

Gaming

De mi lesz a helyzet játékok alatt? Az ide vonatkozó grafikonon láthatjuk, hogy mind az architektúra, mind az órajelek terén elért fejlesztések az AMD elõzõ generációs zászlóshajójával, a Ryzen 9 5950X-szel szembeni teljesítményelõnye egyes játékokban, mint például a World of Warcraft, 6%-tól egészen 58% fölé emelkedik más játékokban, mint például a Marvel's Spider-Man Remastered. A teljesítménynövekedés jelentõs, mivel az 5950X már akkor is lenyûgözõ volt a játékokban, így az 50%-os javulás egy régebbi generációs zászlóshajóhoz képest nem adhat okot panaszra.


De ahogy mondani szokták, az ördög a részletekben rejlik. Elõször is, ha a Ryzen 5800X3D-vel (az AMD játékos zászlóshajójával) hasonlítjuk össze, a teljesítménynövekedés minimális, és néhány játékban, például a World of Warcraftban alacsonyabb. Most már tudjuk, hogy a 3DV gyorsítótár idõnként magasra lövi a képkockasebességet, de az a tény, hogy az új 13. generációs i9-13900K még mindig küzd, hogy legyõzze az AMD utolsó generációs architektúráját, nem jelent jót a zászlóshajó CPU-nak, amikor az AMD újabbRyzen 7000 sorozatával kerül szembe az összehasonlító tesztekben.


Ami viszont meglehetõsen érdekes, hogy az Intel a CPU-k saját összehasonlításához használt memóriakonfigurációk nagymértékben eltérnek egymástól. Az Intel ugyanis 3200 MHz-es DDR4-es készletet használt az AMD Ryzen CPU-hoz, míg a saját i9-13900K Raptor Lake CPU-jukhoz egy túlhajtott 5600 MHz-es DDR5-ös készletet vetett be. A memóriasebességek különbségeirõl már jó ideje ismert, hogy érzékeny hatással vannak a teljesítményre. A hatalmas teljesítménykülönbség a magasabb memória órajelek miatt alakulhatott ki, ami enyhíthetõ lett volna, ha az Intel valamivel magasabb órajelû RAM-ot használt volna, talán valami 4000 MHz-hez közelebbit. Emlékezzünk rá, hogy az Intel nem elõször, és ezek szerint nem is utoljára élt hasonló trükkökkel, hogy saját termékeit jobb színben tüntesse fel a konkurenciával szemben, még akkor is, ha amúgy minden esélyük megvan arra, hogy ügyeskedés nélkül is õk tûnjenek erõsebbnek.

Munka



A játékokon kívül az Intel azt is megosztotta, hogy a kreatív szakemberek is számíthatnak elõnyökre, ha az új, 13. generációs processzorok mellett döntenek. Állításuk szerint a 13. generációs i9-13900K 27 százalékkal gyorsabb lesz az i9-12900K-nál az olyan fotó-videó munkafolyamatok, illetve alkalmazások esetén, mint az Adobe Media Encoder és az Adobe Photoshop. Továbbá akár 34 százalékos lesz a gyorsulás az olyan játékfejlesztõ alkalmazásokban, mint a Blender és az Unreal engine.

Alaplapok, foglalat és hardvertámogatás

A bejelentés során az Intel megmutatta a 13. generációs processzorokhoz tartozó új alaplapi lapkakészletet is – vagyis a Z790-et. Elsõre nem tûnik jelentõs fejlesztésnek az elõzõ generációs Z690-es alaplapokhoz képest, de az Intel elárulta, hogy azért akad ott néhány említésre érdemes fejlesztés. Egyrészt az új Z790-es lapkakészlet már összesen 20 PCIe 4.0 sávot tartalmaz, ami nyolccal több 4.0 sávot jelent, mint a Z690-es. Emellett komolyabb a memóriatámogatás is, mivel az új lapkakészlet akár 5600 MHz-ig támogatja a DDR5 RAM sebességet, ami 800 MHz-cel több, mint amit az Alder Lake lapkakészletek elérhettek. Végül egy további 20 Gbps-os USB 3.2 portot is láthattunk, amivel a 20 Gbps-os USB portok maximális száma ötre emelkedik.


Az egyik legjobb hír, hogy az új 13. generációs Intel CPU-k ugyanazt az LGA1700 foglalatot használják, mint a korábbi 12. generációs processzorok, így a legtöbb Z690-es alaplap képes lesz támogatni az új chipeket. Ez a visszafelé kompatibilitás kifejezetten jó lépés az Intel részérõl, hiszen eddig rengeteg kritikát váltott ki, hogy egy-két év után csak úgy kihajítják az elõzõ platformokat és újabb megvásárlására kényszerítik a felhasználókat. Ezen felül azt is bejelentették, hogy az új chipek kompatibilisek lesznek a DDR4 memóriával, tehát az AMD új Ryzen 7000 szériájával ellentétben a DDR5 memória nem szükségszerû. Tehát, ha valakinek a nyolc plusz PCIe sávra nincs szüksége, akkor továbbra is használhat Z690-es lapot és DDR4-es RAM-ot, mely kifejezetten fontos tényezõ lehet, ha valaki majd a két cég ajánlatai között billeg, a legtöbb esetben ráadásul nem kell hatalmas teljesítménybeli különbségre számítani.

Árazás

Végül, de nem utolsó sorban jöjjön az árazás. Sajnos napjainkban ez érzékenyebb pont, mint valaha, az infláció és a termékek folyamatos drágulása ugyanis a legkevésbé sem kedvez a vásárlóknak. A hírek ráadásul már arról szólnak, hogy a Raptor Lake haszonkulcsai állítólag sokkal alacsonyabbak, mint az Alder Lake-é voltak, mivel a 13. generáció gyártása valószínûleg drágább lett az elõdjénél.

  • Core i9-13900K — $589
  • Core i9-13900KF — $564
  • Core i7-13700K — $409
  • Core i7-13700KF — $385
  • Core i5-13600K — $320
  • Core i5-13600KF — $295


Márpedig ez nem csak azt jelenti, hogy a boltok és kiskereskedõk a megszokottnál kisebb haszonra számíthatnak az eladott processzorok után, de azt is, hogy ezen okok miatt a 13. generáció sokkal tovább tarthatja majd az árait, így hosszú idõbe telhet, mire a vásárlók végre kedvezõbb árakat láthatnak. Az elkövetkezõ idõszak tehát érdekes lesz, mivel az AMD állítólag ezen a téren jobb helyzetben van. Bár a Ryzen 7000 sem éppen filléres széria, a vélhetõen olcsóbb gyártás és a nagyobb haszonkulcs miatt nagyobb mozgásterük van az árak alakítására. Ha pedig az Intel élesben is bizonyít az új CPU-kkal, ellenfelük némi árcsökkentéssel próbálkozhat, hogy magához csábítson néhány árérzékeny vásárlót. A hírek szerint a Zen 4 CPU-k eladásai a bõséges készletek ellenére sem túl fényesek, mely a fent felsoroltak mellett valószínûleg annak is köszönhetõ, hogy sokan a 13. generációs Intelek október 20-án esedékes megjelenését várják.

Kell ez nekem?



Az architektúra radikális megváltoztatásával az Intel képes volt megmutatni, hogy még képesek az innovációra, talán annak ellenére is, hogy még mindig a 10 nm-es gyártástechnológián ragadtak. Idén azonban a dolgok visszafogottabbnak tûnnek, mivel úgy tûnik, hogy a 13. generációs Raptor Lake CPU-k inkább kisebb frissítéseket hoznak az Alder Lake CPU-khoz képest, mintsem valódi generációs frissítést. Ezzel együtt az Intel megmutatta, hogy az új chipek meglehetõsen gyorsabbak, mint tavaly, és készen állnak arra, hogy az elkövetkezõ hónapokban szembeszálljanak örökös ellenfelükkel, az AMD-vel és annak Ryzen 7000-es sorozatával. Bár most a hazai árakról sok jót nem lehet elmondani, de azért izgalmas idõszak ez a PC-rajongók számára, és alig várjuk, hogy lássuk, hogyan alakul ez a csata az elkövetkezõ hónapokban.

2022. 10. 07

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.