2021. 04. 12

A Ryzen 9 5900 sem lesz kapható önálló formában

Újabb régóta várt AMD termék hagyja ki a bolti forgalmazástAz AMD egyre furcsábban bánik a vásárlóival.

Mióta gatyába rázta a processzor portfólióját, az AMD újra a figyelem középpontjába került, és miután a Ryzen 5000 sorozattal alaposan letarolta a terítéket, az Intel rég nem látott teljesítményhátrányba került egyetlen riválisával szemben. A generációt jelenleg négy X jelölésû konzumer kategóriás termékkel uralják, ám a legerõsebbre sikerült szilíciumlapkák után sokan joggal várták a kicsivel visszafogottabb darabok megjelenését, melyekkel a cég valahogy csak nem akart elõállni. Most végre életjelet adott az elsõ X nélküli modell, ám úgy tûnik, hogy nem sok okunk lesz az örömre.

Ryzen 5000, védõburkolat nélkül.


Egyre furcsábban bánik a vásárlóival az AMD, legalábbis egyre több korábbi, illetve potenciális vásárlójuk ad hangot elégedetlenségének, amiért a gyártó teljes termékvonalakat egyszerûen kihagy a kiskereskedelmi forgalmazásból és azokat kizárólag céges partnerek számára teszi elérhetõvé. Ilyenek voltak sokáig a Ryzen 4000 APU-k, és nagyon úgy néz ki, hogy ilyen lesz a Ryzen 5000 sorozat összes késõbb megjelenõ darabja, melyek neve mögött nem díszeleg az X. Az elsõ példa a Ryzen 9 5900, mely lényegében azonos a már piacon lévõ változattal, ám az X betûvel együtt némi teljesítményt és fogyasztást is hátra hagyott. A 12 magos és 24 szálas processzor órajele 3.7 GHz helyett mindössze 3 GHz lesz, cserébe a Boost frekvencia mindössze 100 Mhz-el alacsonyabb az erõsebb változat 4.8 Ghz-es maximumánál. Természetesen a magórajel drasztikus csökkentése meglátszik az energiafelhasználáson is, hiszen a TDP már nem 105 watt, inkább csak 65, ami nagyban javítja majd az enyhébb terhelés alatt mérhetõ fogyasztását.

A telejsítmény és a fogyasztás is rendben van.


A Ryzen 9 5900 adatlapja már megtekinthetõ az AMD hivatalos oldalán, ám a bejegyzéshez mostanáig nem tartozott semmilyen teljesítménymutató. A hardveres elõrejelzésekben élen járó TUM_APISAK ezúttal is az elsõk között hívta fel a figyelmet egy korai mérési eredményre. Az elsõ fecske ugyan a szélsõséges márkahûségérõl ismert UserBenchmark rendszerében tûnt fel elõször, ám az eddigiek alapján egy megbízható házi mérésnek tûnik. Az ismert tech oldalak már rá is ugrottak a témára, ám az esetek többségében nem gyõzik hangsúlyozni, hogy míg a piacon már jó ideje elérhetõ 5900X képességeit közel 30 ezer mérésbõl olvashatjuk le, a sima 5900 jelenleg egyetlen teszttel képviselteti magát, az összemérés tehát egyelõre még nem egészen sportszerû. Ami eddig kiderült, hogy az 5900 egyszálas teljesítménye mindössze 5%-kal, a több szálon végzett munkája pedig 7%-kal volt gyengébb, mint amit eddig az 5900X-tõl megismerhettünk. Ami még említésre érdemes, az a memóriakezelés, az 5900 ugyanis 7%-kal fürgébb idõzítési képességrõl tett tanúbizonyságot.


Ezek alapján egy kifejezetten kellemes ajánlatról lenne szó, már ha nem kizárólag az elõre szerelt gépekkel házaló vállalatok számára tennék elérhetõvé. Az X nélküli darabok az átlag felhasználók számára tökéletes középutas megoldást nyújtanak, hiszen a minimálisan visszafogott teljesítményt mindig valamivel kedvezõbb áron tették elérhetõvé, ráadásul AMD esetében a tuning sosem volt probléma, így a legtöbb esetben elõ lehetet csalogatni néhányszáz extra MHz-et. A DIY, avagy „szereld magad” módszert azonban valahogy egyre kevésbé támogatja az AMD, így aki spórolna a VGA-n és egy beépített GPU-s Ryzen 4000 APU-t szeretne, esetleg szeretne megtakarítani pár ezrest a processzorok árán, az többé-kevésbé hoppon marad. Persze egyelõre még válogathat a korábbi generációs ajánlatok között, esetleg olykor találhat pár darabot a Ryzen 4000G sorozatból, már ha nem kíván mégis inkább Intel terméket vásárolni. Az eddigiek alapján hasonló sorsra jut a 8 maggal szerelt Ryzen 7 5800 is, mely 3800 MHz-es magórajel helyett szintén 3 GHz-et produkál majd.

Az egyetlen amiben bízhatunk, hogy miután a szerzõdéses partnereket kiszolgálták, marad elegendõ alapanyag és gyártói kapacitás, hogy elkezdjék végre kiszolgálni az egyszerû felhasználókat is, akik új gép vásárlása helyett mindössze AM4-es lapjukhoz szeretnének új generációs processzort vásárolni. A Ryzen 9 5900 hivatalos megjelenési dátuma amúgy 2021. december elsejére esik, ám, hogy mekkora esély van arra, hogy külön is megvásárolható legyen, azt egyelõre nehéz megtippelni.

2021. 04. 12

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2025.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.