Nyers erõ a kupak alatt
Szép lassan feltöltõdnek a készletek, és az új Ryzen 3000 processzorok minden kategóriában elérhetõvé válnak, ám a fokozott érdeklõdésnek köszönhetõen, mire az egyik típus felbukkan, addig a másik jó eséllyel elfogy. A jelenlegi árak sajnos ellentmondanak a kezdeti várakozásoknak, a webshopban böngészve nem azokat a kedvezményes ajánlatokat találjuk, amivel az AMD még a megjelenés elõtt aláígért az Intelnek. A kereslet nem kicsi, és számos érdeklõdõ várakozásra kényszerült, míg végre befutott a kiszemelt processzor, így akinek elfogyott a türelme, az árak enyhüléséig sajnos számolnia kell az általános felárral, és a folyamatosan változó elérhetõséggel. A várakozásnak mindenesetre vége, és megérkezett az AMD asztali piacra szánt felsõ kategóriás szörnyetege is, a Ryzen 9 3900X, melyet videós bemutatónk óta tulajdonképpen el is kapkodtak. A teszt tárgya természetesen egy összehasonlítás lesz, méghozzá az Intel csúcsprocesszorával, az i9-9900K-val, így végre mi is megnézhetjük, hogyan is áll helyt az új Ryzen, az eddigi erõbajnok ellen. Ebben a kategóriában aligha a játék alatti teljesítmény a legfontosabb szempont, azonban most az is kiderül, hogy az AMD is hozza-e azt a teljesítményt, amit az utóbbi években kizárólag az Intel termékeivel érhettünk el. Hogy a körülményekbõl minél többet kihozzunk, nem vethettünk be mást, mint a jelenleg elérhetõ legizmosabb VGA-t, az RTX 2080Ti-t. A két összeállítás számos alkatrésze megegyezik, így a felsorolást a közös darabokkal kezdjük.
Közösködés
COOLER MASTER MASTERBOX MB511 MESH MCB-B511D-KANN-S02
Szokás szerint a házzal kezdünk, mely egy megfizethetõ de jól összerakott ház, a népszerû Cooler Master gyártó jóvoltából. A 496 x 217 x 468 mm-es dimenziókkal bíró torony ATX, Micro ATX, és Mini ITX lapok fogadására képes, oldallapja teljesen átlátszó mûanyag, elõlapja matt, míg az alaplap felõli oldalon, és a többi ponton is fémet tapinthatunk. A legfontosabb szempontok a csendesség és hûtés, a jó szerelhetõség és az elegendõ hely alkatrészeink számára. A zajszint kordában tartásában a Cooler Master általában elég jól boldogul, és most is jól vizsgázott, az árához képes mindenképpen. 120 mm-es légterelõbõl összesen hatot szerelhetünk be, elöl három, fent kettõ fér el, hátul pedig egyet már elõre be is szereltek nekünk. Kényelmesen mozdítható mégneses porszûrõt is találunk a ház tetején illetve alul, így védve leszünk a ventilátorokra lerakódó portól. Helyünk is lesz, a CPU 165 mm, a VGA 410 mm, a táp pedig 180 mm lehet maximum, utóbbit alulra szerelhetjük, az elválasztólap pedig redukálja gépházban keletkezõ hõt. 2.5" meghajtóból legfeljebb hatot szerelhetünk be, a két 3.5" helyre ugyanis mindkét méretet beilleszthetjük. A kábelek elrendezéséhez bõven hagytak helyet, így különösebb erõfeszítés nélkül elrendezhetõk és a hátlap is feszülés nélkül visszailleszthetõ. Az elõlapon két USB 3.0 és a szokásos audio csatlakozók kaptak helyet. A korrekt paraméterekkel és anyaghasználattal összerakott házat mindössze 13 900 Ft-tól rendelhetõ.
Az FSP közismerten minõségi tápegységekkel szolgál, jelenleg az egyik legnépszerûbb szériájuk pedig a Hydro G, a választott 850 wattos darabnak pedig már a 2.7 kilós súlya is arról árulkodik, hogy a kifizetett összegért cserébe nem egy spórolós megoldást kaptunk. A 80 PLUS GOLD minõsítés manapság már elvártnak mondható, pláne egy ilyen kategóriájú összeállítás esetén, ahol szükség lesz a 90% körüli hatékonyságra. Az energiagazdálkodásra tehát nem lesz panaszunk, ahogy a zajszintre sem. A minõségi hûtést, úgynevezett folyadékdinamikus csapággyal szerelt 135 mm-es ventilátor segíti, ami 30%-os terheltség alatt meg sem fog mozdulni. Nem utolsó pont a szerelhetõség sem, a tápegység pedig teljesen moduláris kialakítású, így elfelejthetjük a felesleges kábelekkel való bajlódást. 150 x 170 x 86 mm-es méretei tökéletesen passzolnak a legtöbb házba, így minden adott a nyugodt munkára, és az intenzív játékkal töltött órák élvezetére. A minõségi FPS tápegység oldalunkról40 000 Ft-tól rendelhetõ.
INTEL 660P SERIES 2TB M.2 SSDPEKNW020T8X1
Megértük, hogy már a szélsebes SSD meghajtókból is választhatunk akár több Terabájt tárhellyel bíró darabokat is, jelen esetben 2TB méretet kapunk, amivel már elég kényelmesen gazdálkodhatunk. Az M.2 csatlakozóval ellátott PCIe NVMe 3.0 x4 SSD alapja a minõségi 3D2 QLC NAND. Az adatok továbbítását vizsgálva, egyaránt 1800 MB írására és olvasására képes másodpercenként. Láttunk már sebesebbet, de a nagy kapacitással némi kompromisszum is együtt jár, az 1.8GB másodpercenkénti érték pedig szépen leköröz bármilyen hasonló méretû merevlemezt. Az akár 1.6 millió üzemórára is felkészített SSD, öt év gyártói jótállással érkezik, ára pedig 66 500 Ft.
THERMALTAKE WATER 3.0 ULTIMATE CL-W007-PL12BL-A
A Thermaltake nagy múltú cég, mely leginkább hûtési megoldásairól vált ismertté, legyen szó processzorral, vagy magáról a gépházról. Természetesen kínál kiváló vízhûtéseket is, esetünkben pedig a választás fõbb szempontjai a terhelhetõség, hatékonyság és a kompakt kialakítás volt. Ha nem kívánunk ennél is költségesebb, épített rendszert, a Water 3.0 Ultimate minden bizonnyal kiszolgálja majd igényeinket. Az AIO hûtés 360mm-es radiátorral dolgozik, rajta három darab 120 mm-es PWM ventilátor 1000 és 2000 rpm közötti fordilatszámmal. A blokk egy kiváló hõvezetõ képességû, masszív rézmagot kapott, az elõre betöltött hûtõfolyadékot pedig a minõségi pumpa keringeti, a párolgásvédelemmel ellátott csöveknek hála pedig a teljes rendszer folyadékcsere, illetve utántöltés nélkül használható. A hûtés egyszerûen felszerelhetõ, nem igényel különösebb extra tudást, így az is könnyen boldogul majd, aki elõször cseréi le hagyományos toronyhûtését. A minden platformhoz illeszkedõ hûtés súlya 1.32 kg, a radiátor pontos méretei pedig 393 x 120 x 27 mm, a zajszintje pedig 20 dBA körül várható. A Ryzen 9 3900X-et 4.15 Ghz-es emelt órajelen, terhelés alatt 65-70°C között tartotta, míg 5%-os kihasználtság mellett nagyjából 40-45°C volt az általános. Aki izmosabb processzora mellé vízhûtésben gondolkodik, a Water 3.0 Ultimate 44 900 FT-tól elérhetõ.
MSI GEFORCE RTX 2080 TI VENTUS 11G
Végül jöjjön az utolsó közös pont, a videokártya, így biztosan nem lesz befolyással a mérés eredményeire az eltérõ kiadás, vagy a gyengébb típus. A két processzor képességeinek kiaknázásához az RTX 2080 Ti az ideális választás, hiszen a piacon jelenleg ez a legerõsebb elérhetõ GPU. Az MSI jóvoltából érkezõ Turing architektúrás erõmû 11 GB, 14GBPS sebességû GDDR6 memóriával és 352 bites adatsínnel dolgozik. A GPU alap órajele 1350 MHz, melyet 1545 MHz-es Boostig tolhatunk, amennyiben további tuninggal nem próbálkozunk. A hûtést nikkel alapon rézmaggal ellátott bordázat, és 6mm-es, négy oldalú réz hûtõcsövek látják el, a légterelést pedig, egy pár dupla golyóscsapágyas VENTUS ventilátor szolgáltatja, melyek szokás szerint terhelés nélkül nem aktivizálódnak. A nyomtatott áramkör, illetve kritikus pontok sem maradnak hûtõfelület nélkül, a védelmet pedig egy masszív hátlap teszi teljessé. Méreteit tekintve 268 x 112 x 50 mm-el számolhatunk, energiaigénye 250 W, a gyártó által javasolt tápegység pedig 650W, két 8 pines PCI-E csatlakozóval. Kimenetekbõl három DisplayPort 1.4, egy HDMI 2.0b, és egy USB Type-C áll rendelkezésünkre. Az Nvidia csúcskártyáját 376 400 Ft-tól rendelhetjük meg.
Intel a Házban
Ha kompromisszumoktól mentes Intel konfigurációban gondolkodunk, a legerõsebb választható processzoruk természetesen a 14nm-es csíkszélességgel gyártott Coffee Lake széria legütõsebb darabja, a i9-9900K. A 8 magos, 16 szálas csúcsmodell 3.6GHz-es alap és akár 5GHz-es Boost órajelet kínál, utóbbit további tuningolással stabilizálhatjuk, nyilván a megfelelõ hûtés biztosítása esetén, mely esetünkben egy kompakt folyadékhûtéses rendszer lesz. A szorzózármentes CPU nem ismer akadályokat, ha videóvágás, vagy más számításigényes feladat elé állítanánk, viszont vegyük figyelembe, hogy az Intel által megadott 95W TDP érték csak irányadó, terhelés alatt ennél jóval nagyobb fogyasztásra is számíthatunk, ehhez mérten tehát a hûtéssel sem érdemes takarékoskodni. Ha gépünk elsõdleges célja a legmodernebb videojátékok futtatása és a beállítások maximumra állítása, ezzel a processzorral gond nélkül megtehetjük, hiszen ereje több mint elegendõ lesz, a legerõsebb videokártyáknak is. Jelenleg ezt a potenciális teljesítményt semmilyen játékszoftver nem tudja kiaknázni, ám az is biztos, hogy még hosszú ideig megállja majd a helyét, még akkor is, ha az Intel a közeljövõben végre piacra dob valami meglepõ újdonságot. A processzorból elérhetõ az OEM, vagyis doboz nélküli kiadás 158 000 FT-tól, illetve létezik F jelöléssel ellátott változat, mely nem tartalmaz integrált grafikus vezérlõt, cserébe néhány ezer forinttal olcsóbb, konkrétan 154 000 Ft. A dobozos alapváltozat 161 300 Ft-tól rendelhetõ.
Ha a felsõ kategóriából választunk processzort, ehhez igazodnia kell a többi alkatrésznek is, ám amint letudtuk a megbízható tápegység kiválasztását, egy megfelelõ alaplapra lesz szükségünk, ami kiszolgálja a CPU igényeit, és képes helytállni tuning esetén is. Az egyértelmû választás egy Z390-es chipsettel felvértezett lap, melyet az Astrock istállójából szereztünk be. Bár találhatunk ennél jóval költségesebb darabokat is, a 8. és 9. generációs Intel processzorokhoz tervezett EXTREME 4 minõsége és felszereltsége, tökéletesen kiszolgálja majd igényeinket. Elsõként érdemes megemlíteni a korrekt hûtést ami az alaplapi vezérlõtõl (PCH), a VRM-en át, az M.2 csatlakozóig terjed, és az I/O shield sem maradt le a listáról. RGB LED-eket szinte minden felsorolt elemen találunk, melyekhez a ASRock Polychrome SYNC technológia társul, és az alaplapi csatlakozók hathatós segítségével szabályozhatjuk õket, vagy hozhatjuk szinkronba további csatlakoztatott fényforrásainkkal. A lap rendkívül jó tunig potenciállal rendelkezik, fõként a DigiPower VRM-nek köszönhetõen stabil feszültséget biztosít, és készen áll a hosszútávú intenzív igénybevételre. DDR4-es memóriából négy, akár 4300 MHz-ig tuningolt modult is beszerelhetünk, támogatott az XMP 2.0, processzorunk hûtéséhez pedig minden szükséges csatlakozó biztosított, így 24 wattos teljesítményre is támaszkodhatunk. A bõséges alaplapi csatlakozó között találunk egy úgynevezett "Easy OC" tût is, melyhez külsõ BIOS kapcsolót rögzíthetünk, hogy tuningoláskor nagyobb kényelmet élvezhessünk. Aki több VGA-s rendszerben gondolkodik, a Quad SLI és a tripla Crossfire is támogatott, az x16-os és az x8-as PCI-E csatlakozók ráadásul acél védõborítást kaptak. SATA csatlakozóból nyolc darabot kapunk, a fejlett RAID opcióknak köszönhetõen szerverek, vagy adattárolásra kihegyezett rendszerek számára is ideális választás lesz az Asrcok kiváló alaplapja. M.2 csatlakozóból is duplázunk, van SATA 3 maximum 6GB/s sebességgel, de a PCIe Gen3 4x csatolóval akár maximum 32 GB/s adatátvitel is elérhetõ. Kis szépséghiba, hogy egy M.2-s WiFi modulokhoz tervezett csatlakozót is találunk, a kártyát azonban magunknak kell beszereznünk. Aki megbízható és jó felszerelt alaplapra vágyik, de nem kíván százezres kategóriában nézelõdni, az Asrock Extreme 4 jóval barátságosabb kategóriában versenyzik, és 53 300 Ft-tól rendelhetõ.
G.Skill Trident Z 2x16GB DDR4 3200MHz F4-3200C14D-32GTZ
Ahogy megszokhattuk, a G.Skill a tuningra szánt memóriák egész tárházát kínálja, a jelenlegi csomagban pedig két 16GB-os modult találunk, 3200 Mhz-es frekvenciával, impozáns CL14-es idõzítéssel, minõségi hûtõbordákkal. A 3200 MHz-es DDR4 modulok listája IDE kattintva elérhetõ.
AMD a házban
A Matisse kódnevû Ryzen 9 3900X 12 fizikai maggal és 24 szállal dolgozik, alap órajele 3.8 Ghz, mely optimális esetben 4.6 Ghz-es Turbo Boost értékig mehet fel. A gyártástechnológiát tekintve 7 nm FinFet, illetve a déli vezérlõhíd esetén 12 nm LP FinFet-rõl beszélhetünk, ami pedig a fogyasztást illeti, a gyártó 105 wattban határozta meg a maximális TDP értéket, ez a gyakorlatban sokkal alacsonyabb, mint amit a 14 nm-es 9900K igényel. Hasonló a helyzet a hõtermeléssel is, a processzor léghûtéssel sem produkál extrém melegedést, ez nagyjából 80 körüli átlag, és 90 fokos maximális értéket jelent, esetünkben ez maximum 70 fok volt. A CPU-t egy AM4 foglalattal ellátott alaplapba szerelhetjük, ami azt jelenti, hogy az elõzõ generációs processzorokat fogadó lapok a legtöbb esetben kompatibilitást biztosítanak, így nem feltétlenül szükséges az új, modernebb, de bizonyos esetben költségesebb X570-es lapkészletbõl válogatnunk. Választás elõtt mindenképp gyõzõdjünk meg róla, hogy a lap gyártója biztosított-e friss BIOS-t, ugyanis frissítés nélkül a bekapcsoláskor fekete képernyõ fogad majd, tehát az egyezõ foglalat még nem feltétlenül biztosíték. A legtöbb cég igyekszik felzárkózni az új Ryzen termékekhez, így a weboldalon a megfelelõ terméklapon, többnyire megtaláljuk a számunkra szükséges információkat. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a mûvelet elvégzésével kapcsolatban, rendeléskor válasszunk BIOS frissítés szolgáltatást. Ahogy azt elõre jeleztük, a cikk elkészültekor a szabad példányok az utolsó darabig elfogytak, mi pedig reméljük, hogy minél hamarabb elérhetõvé válik egy jóval nagyobb készlet, mely az árak csökkenéséhez is hozzájárulhat. A Ryzen processzorok között IDe kattintva megtalálhatók.
Az új Zen 2 mag mellé új lapkészlet is érkezett, az X570 ráadásul az elsõ, mely PCI-Express 4.0 támogatással érkezett, ami a jövõre nézve hatalmas sebességugrást biztosíthat. Amennyiben Ryzen 3000 processzort vásárolunk, az AMD jóvoltából nem vagyunk az új platformhoz kötve, de valószínûleg az optimális teljesítmény eléréséhez szükségünk lesz rá. Az MSI alaplapja az Intel mellé választott Asrocknál valamivel drágább, ám az X570 lapok árazása alapból magasabbra sikerült a megszokottnál. A hátsó panel szintén I/O takarólemezt és tejes védõburkolatot kapott, ami illeszkedik a hûtõelemek dizájnjához. PCIe 4.0 x4 M.2 csatlakozóból egyet, SATA3-ból hatot találunk, ám ahogy azt a lap neve elõre jelzi, rejtõzik itt még egy 802.11ac vezeték nélküli interfész is. DDR4-bõl már egészen 4400MHz-ig is elmehetünk, aminek a tuningolók biztosan örülni fognak, a memória maximális mérete pedig esetünkben akár 128GB is lehet, négy modulra elosztva. A két PCIe 4.0 x4 slot-ból a felsõ hûtést, a 6 darab SATA port pedig RAID 0, 1, és 10 támogatást kapott. A két teljes hosszúságú PCIe 4.0 csatlakozó (x16 és x8/x8) továbbra is csak az AMD kártyákkal barátkozik, amennyiben dupla kártyás rendszerrõl van szó. A kimeneteknél BIOS reset kapcsolót, öt 3.5mm-es jack csatlakozót és S/PDIF optikai kimenetet is találunk. Az általános csatlakozási opciókat három USB 3.1 G2 Type-A, egy USB 3.1 G2 Type-C, két USB 3.1 Type-A, és két USB 2.0 port segíti, az Intel 3168 802.11ac Wi-Fi pedig két antennakimenettel, és maximum 433 Mbps sebességgel dolgozik. Az MPG EDGE WIFI viszonylag mérsékelt áron kínál néhány magasabb kategóriás példányra jellemzõ funkciót, és némileg kiterjettebb a hûtése is, cserébe néhány vezérlõbõl, (pl. Realtek Gigabit) olcsóbb típusokat kapunk. Az MSI játékosoknak szánt alaplapja, 62 000 Ft-tól kapható.
KINGSTON 16GB DDR4 3333MHZ HYPERX XMP PREDATOR HX433C16PB3/16
Az AMD-s összeállításban a Kingston 3333 MHz-es Predator memóriája dolgozik, mely CL16-os idõzítéssel, és XMP profil támogatással is rendelkezik. A paramétereket látva, a két memóriát akár fel is cserélhetnénk, az Intelnek az XMP, az AMD-nek az alacsonyabb idõzítés kedvez. A 16GB-os modul sajnos jelenleg nem elérhetõ, azonos frekvenciával és idõzítéssel hasonló áron 2x8Gb-os Predator KIT választható, 34 600 Ft-ért. A CL 16-os idõzítéssel ellátott memóriák IDE kattintva elérhetõk.
Tesztek és eredmények
A mérésekhez ezúttal nem csak a szokásos videojátékos méréseket végeztük el, mivel ezen processzorok elsõdleges rendeltetése a hatékony munkavégzés, erejükkel pedig bõven túlmutatnak a játékok által támasztott igényeken. Mindkét gépen elvégeztük egy korábbi videónk renderelését Premiere Pro alatt (ITT megtekinthetõ), és lefuttattuk a Cinebench R20-at, a nyers teljesítmény összevetéséért. Végül választottunk három olyan játékot, amik tartalmaznak benchmark opciót, a felbontás 2560x1440, a beállítások pedig a ray-tracing funkciót leszámítva maximumon voltak, így a kapott eredmények nagyjából azonos feltételek mellett születhettek meg.
Premiere Pro
A 60FPS-es, 4K felbontású videó elkészítéséhez H.264 kodeket használtunk, a végeredmény pedig 42 perc a Ryzen 9 3900X javára, mely 8 perccel volt gyorsabb az i9-9900K-nál.
Cinebench R20
A Cinebench az átlag felhasználó számára aligha reprezentatív, hiszen a lényeg többnyire az, hogy a gyakorlatban, munka vagy játék közben milyen teljesítményre számíthatunk. A Cinebench R20 tökéletesen ki tudja használni a CPU képességeit, szemben számos szoftverrel és videojátékkal, melyek még optimalizációra várnak. A változás már zajlik, a frissítések szépen lassan érkeznek, és az új fejlesztések már számításba veszik az új 3000-res Ryzen szériát. A végeredmény mindenesetre elég beszédes, hiszen a 3900X elég komoly különbséggel végzett az elõs helyen, a 2424 pontnyi elõny uganis minimum látványos.
Mero Exodus
A látványos posztapokaliptikus kaland minden hardveres segítséget elfogad, cserébe olyan látványvilágot tár elénk, amihet foghatót keveset láthattunk. A Metro széria eddig sem szégyenkezett ha a vizualitás került szóba, azonban a nyirkos alagutakból csak ritkán szabadulhattunk ki, akkor is legfeljebb a vastag jégréteggel borított, moszkvai romokat látogathattuk meg. Ez msot megváltozott, a maximális látványhoz pedig szükségünk lesz a nyers erõre.
A játék benchamrk tesztje aztán a létezõ összes effektet és látványelemet egymásra halmozza, ennek ellenére az i9-9900K átlagban mindössze 5 képkockával tudott többet mint a 3900X, a maximumok pedig mindkét esetben kiakadtak 137 FPS-nél. A Motion Blur-t érdemes lehet kikapcsolni, hiszen elvesz a teljesítménybõl, és a legtöbb játékos számára inkább idegesítõ, mint hasznos opció.
Shadow of the Tomb Raider
Lara Croft legutóbbi kalandja szintén kecsegtet látványos és egzotikus helyszínekkel, benchmark tesztje pedig szintén nem kíméli gépünket. Az átlag FPS itt jóformán megegyezik, érzékelhetõ különbséget inkább a minimum és maximum értékekben találunk.
Az i9-9900K legalacsonyabb értéke 16 FPS-sel erõsebb a 3900X-nél, míg a maximum 246 FPS egy jó 41-gyel töb, mint amit a Ryzen el tudott érni. Ha valaki 240 Hz-es monitorral kívánja játszani a Tomb Raidert 1440p-s felbontáson, az Intellel ezt is megteheti. Egyéb esetben nem elhet panaszunk az AMD processzorára sem.
Assassin's Creed Odyssey
Végül jöjjön a legutóbbi bérgyilkosos eresztés, mely egyenesen az antik görög világba kalauzol bennünket, ahol a népszerû spártai harcosokkal is találkozhatunk. A játék közismerten hardverigényes, így ha a maximumot szeretnéánk kihozni belõle, a világ kincse sem lesz elég.
A teszten ez jól látható, hiszen az adott felbontás és a maximális beállítások mellett is 74 FPS-t tudott a 9900K, és 69-et a 3900X. Érdekesség, hogy a Ryzen-nel mért 44 minimum FPS kerek 5 képkockával több, mint amit az i9 tudott, a limit pedig mindkét esetben 129 volt.
Kell ez nekem?
A tesztek megerõsítik, hogy amennyiben munkában gondolkodunk, az AMD még akkor is túlteljesíti az Intel asztali szegmensbe szánt csúcsprocesszorát, ha a beállításainkat nem hangoltuk optimálisra. Arra számíthatunk, hogy a közejövõben beérik az új platform, és hamarosan a hardverben rejlõ, még kiaknázatlan teljesítményhez is hozzáférhetünk majd, így amíg az Intel nem készíti el saját, még hatékonyabb fejlesztéseit, ezen a téren lemaradásban lesz. Amennyiben játékról van szó, az Intel továbbra is jobban teljesít, igaz, ebben az árkategóriában nem ez az elsõdleges szempont, így aki játékos masinát épít, ennél sokkal kedvezõbb feltételek mellett állíthatja össze konfigurációját. Az átlag FPS-t nézve nem mutatkozik akkora különbség, ami érezhetõen csökkentené a játékélményt, és ilyen videokártya mellett a minimumok is elég magasak ahhoz, hogy az élmény kifogéstalan legyen. Az AMD hosszú évek munkájával érte utol az Intelt, és bizonyos tekintetben végre képes volt lekörözni is, már csak az árak rendezõsédését, és az Intel reakcióját várjuk, ugyanis a sok éves pihengetés után ideje lesz visszaszállni a versenybe.
KD - PCX