2019. 01. 25
RTX2060 a való életben. Megéri az árát az Nvidia újdonsága?
Alig egy héttel ezelõtt jelent meg az Nvidia RTX 2060 Founders Edition videokártya, majd igen hamar a mainstream számára tervezett, gyárilag overclockolt ASUS DUAL RTX 2060 O6G is elõkerült, ami végre egy alacsonyabb árú videokártya az RTX 2060 sorozatban. Ezt hasonlítjuk össze az Asus GTX 1060 6GB és a Gainward GTX 1070 8GB-os modellekkel, de lássuk elõször, mire képes az új videokártya, ami elsõ ránézésre igen szellõs kialakításúnak tûnik, valamint a raytracing technológiában rejlõ lehetõségekkel kecsegtet.
Az ASUS DUAL RTX 2060 nagyon ismerõs csomagolásban érkezik – DUAL Geforce RTX felirat, logó, a doboz baloldalán a videokártya képével. A dobozban fellhasználói útmutató, driver telepítõlemez és két kábelköteg vár minket, valamint maga a videokártya, ami a sorozat korábbi tagjaihoz hasonlóan matt fekete színû és két ventilátort használó hûtési megoldással érkezik. Ehhez a technológiát a Strix kártyáktól kölcsönözték – a Wing-blade ventilátordizájnnak köszönhetõen a tradicionális ventilátorlapátoknál nagyobb statikus nyomást helyez a hûtõbordára, ami kiegészül a porral szembeni nagyobb ellenállással, így összességében egy elég hatékony hûtéssel ellátott kártyát vehetünk a kezünkbe. A ventilátorok sebessége hõmérséklet alapján szabályzott, 55 C alatt leállnak, ezzel elõsegítve a csendesebb mûködést. A 2,7 slot méretû kártya nagyobb hûtõbordákat kapott és összességében 50%-kal növekedett a hûtési felület a korábbi modellekhez képest. Az extra hûtési felület nagy mértékben javítja a hõelvezetést, ami lehetõvé teszi, hogy a ventilátorok alacsonyabb sebességen üzemeljenek játék közben.
A Dual GeForce RTX 2060 áramköre elég zsúfolt, alumínium hátlappal van megerõsítve, így elég masszív szerkezetet kapott, ami fizikailag védi az áramkört a szerelés közben esetleg bekövetkezõ sérülésektõl.
A tápellátásról 8 pines PCIe csatlakozó gondoskodik, valamint rendelkezésre áll 2 DisplayPort 1.4 és 2 HDMI 2.0b és egy DVI csatlakozási lehetõség. USB-C azonban nincs ezen a kártyán.
Az ASUS DUAL RTX 2060 OC 1785-es boost órajellel rendelkezik, ezt a gyártó GPU Tweak II szoftverével “OC mód” engedélyezésével továbbb növelhetjük, a játéktesztek során azonban nem overclockoltunk, hanem alap gyári beállításaikkal hasonlítottuk össze a három videokártyát.
Az összehasonlításhoz használt két korábbi kártya lépcsõzetesen egy-egy alacsonyabb kategóriát képvisel, így a játéktesztek során megmutatkozik, pontosan mennyivel hoz jobb teljesítményt az új RTX modell.
Az Asus GTX 1060 6GB Strix videokártyánál a gyárilag garantált 1,7GHz boost órajel a GTX 1080 és 1070 értékei közt félúton helyezkedik el, tehát nagyjából olyan teljesítményt kapott, mint magasabb kategóriás testvérei. A GTX 1060 6GB VRAM-mal rendelkezik, és ugyanazt a 8Gbps memóriát használja, mint a GTX 1070. A kártya 192GB/s memória sávszélességgel rendelkezik.
Az ASUS GTX 1060 Strix esetében, ha telepítve van a GPU TweakII szoftver, ezzel OC módban hivatalosan 1873MHz-re növelhetõ az órajel, persze ez valós körülmények közt magasabb is lehet. DVI-D porttal, két HDMI 2.0b és két DisplayPort 1.4 csatlakozóval rendelkezik. Az eredeti Nvidia dizájn 6-pines megoldásával ellentétben az ASUS 8-pines tápcsatlakozásról gondoskodik, ezáltal fokozva a stabilitást és kibõvítve az OC-ben rejlõ lehetõségeket.
Ez is egy külsõségeiben impozáns kártya, egyrészt a fém hátlap és a fekete Strix dizájn elég hatásos megjelenést biztosít, másrészt a borítás alatt személyre szabható LED világítás található, ennél az Aura szoftver letöltését követõen állítható a fények színe. Ha nem akarunk színeket, a LED-es megvilágítás teljes egészében le is kapcsolható. Amennyiben egy ablakos kialakítású gépházba szereljük ezt a kártyát, a LED-es fényeket úgy is beállíthatjuk, hogy a hõmérséklettõl függõen váltsák a színeket – zöld az alacsonyabb hõmérséklet esetén, míg melegedést, nagyobb hõtermelést követõen sárga/vörös színek jelennek meg a gépházban.
A harmadik tesztelt kártya a Gainward GTX 1070, ez egy kisebb méretû kártya, mindössze 252mm hosszú, beszerelése két helyet igényel. Boost órajele 1683MHz, 8GB GDDR5 memóriával rendelkezik, valamint 256GB/s memória sávszélességgel. Fogyasztása ennek megfelelõen magasabb, 150W TDP-vel a hûtésrendszere is némileg eltérõ.
A Gainward GTX 1070 felépítése könnyedebb, nyílt szerkezetû, a másik két kártyával ellentétben ez nem egy vasakkal erõsített konstrukció. DVI csatlakozó mellett 1 HDMI 2.0b és 3 DisplayPort 1.4 csatolófelülettel rendelkezik.
Teszt konfiguráció
A három videokártyát ugyanabba a teszt konfigurációba szereltük be: ez egy NZXT H500 fekete-piros gépházban került összeállításra, Asrock B450M PRO4 alaplappal, AMD Ryzen 5 2600 processzorral, 16GB G.Skill Aegis memóriával és 250GB-os Samsung 970 EVO SSD-vel, amit 550W-os Cooler Master tápegység látott el.
AMD Ryzen 5 2600 YD2600BBAFBOX processzor
G.Skill Aegis 2x8GB DDR4 3000MHz F4-3000C16D-16GISB memória
Samsung 250GB 970 EVO MZ-V7E250BW M.2 PCIe SSD
Cooler Master 550W MWE Gold MPY-5501-ACAAG-EU tápegység
NZXT H500 fekete-piros számítógépház
Játéktesztek
A három tesztelt kártya közül – értelemszerûen – legizmosabb az ASUS DUAL RTX 2060, ami a játéktesztek során kiemelkedõ eredményeket hozott. A nagy várakozásokkal övezett, valós idejû sugárkövetéssel ellátott RTX kártya minden esetben legjobb helyezést ért el a tesztelés során; talán egy kivétel a Battlefield V volt, ahol a DUAL RTX 2060 és a Gainward kártya minimum FPS terén hasonló eredményeket produkált, Doom esetén pedig ez a két kártya max FPS terén teljesített azonos erõsséggel.
Átlagértékeket tekintve - a DUAL RTX 2060-at használva Shadow of the Tomb Raiderben 94 FPS-t mértünk, Doomban 145, Project Cars 2-ben 125, PUBG-ben pedig 95-öt. Battlefield V-ben 95 volt a mért átlagos FPS. Mivel a három kártya közt egyértelmû lineáris fejlõdés van az FPS értékek viszonylatában, így a tesztelés során felmerült a kérdés, van-e minõségi ugrás is az RTX kártyával, kihasználható-e a sorozat egy olcsóbb tagjánál a nagy várakozások által övezett, valós idejû raytracing.
A valós idejû sugárkövetés ki/bekapcsolásának lehetõsége azért merült fel, mert a DUAL RTX 2060 a legolcsóbb kártya, amit a gyártó ellátott ezzel az újdonsággal. Valós idejû raytracing esetében látszólag apró dolgokról van szó, melyek bizonyos helyzetekben mégis elég nagy segítséget nyújthatnak a játékosnak - tehát a DUAL RTX 2060-nal játszott Battlefield V esetében már megjelennek újabb tényezõk, amire a játékos építhet és amik nagyságrendekkel valósabbá teszik magát a játékélményt.
Amikor a valós idejû raytracing technológia bemutatásra került, a sajtóban olyan fotókat láthattunk, ahol a gépkocsi ablaküvegében tükrözõdõ robbanás nem egy elõre gyártott séma szerint volt megjelenítve, hanem a lángok tényleges formájának leképezéseként. A támogatott játékok listáján pedig ott a Battlefield V, amit RTX kártyával játszva nem csak jó magas FPS-t kapunk, de játékosként elvileg számíthatnánk olyan tényezõkre, mint pl. ablaküvegben, pocsolyában tükrözõdve látjuk az ellenséges katona elhelyezkedését. Tehát itt árnyékokkal, tükörképekkel már nem csak hozzávetõlegesen, hanem tû pontossággal és teljes megbízhatósággal számolhatunk, amennyiben erre megfelelõ a konfiguráció és a játék az új technológiára kellõ mértékben optimalizálva van.
Sajnos a raytracing technológia még kiforratlan ahhoz, hogy ebbõl tökéletes játékélmény legyen, illetve tesztelés során a legolcsóbb ilyen kártya, a DUAL RTX 2060 OC esetében megfigyelhetõ volt, hogy a bekapcsolt raytracing látványosan az FPS rovására ment.
Ár-érték arány
Mivel a tesztelt kártyák közt játékélmény szempontjából elsõsorban az FPS különbségek és a raytracing megléte jelenti a fõ válaszvonalat, fõként azt kell néznünk, hogy az egy lépcsõvel jobb videokártya megvételével pontosan mit kapunk.
Az ASUS GTX 1060 117000 ft körüli árával egy viszonylag olcsóbb és megfizethetõbb opció, míg az ASUS DUAL RTX 2060-at elsõsorban a fent említettek miatt érdemes megvenni, akár a már meglévõ gyengébb kártya lecseréléseként. A GTX 1070 ára 135000ft, míg az ASUS DUAL RTX 2060 OC ezzel szemben alig tízezer forinttal drágábban már megkapható, így elsõsorban azt kell végiggondolnunk, megéri-e ez az összeg az FPS különbséget, valamint annak lehetõségét, hogy a késõbbiekben megjelenõ játékok nagyobb mértékben optimalizáltak lesznek az új technológiára és így kihasználhatóvá válik a nem sokkal drágábban vett kártyában rejlõ tengernyi lehetõség. Sajnos ma egyelõre alig tucatnyi játék rendelkezik raytracing támogatással, de ezek sem kellõ mértékben optimalizáltak rá, így ha mégis az ASUS DUAL RTX 2060 videokártya megvétele mellett döntünk, azt elsõsorban az FPS téren mutatkozó linerális fejlõdés miatt történik.
NTG - PCX
2019. 01. 25
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések