2019. 01. 28

Tényleg a játékipar szent grálja az RTX sorozat?

Tavaly szeptemberben érkeztek meg az Nvidia Turing-alapú újabb gamer videokártyái, az RTX 2070 és 2080 modellek, idén év elején pedig kijött az RTX 2060, ami így újra döntéshelyzetbe hozta a játékosokat. Mit tudnak az új RTX sorozat tagjai, érdemes-e gyorsan elkötelezõdni valamelyik típus mellett, ami új technológia elterjedésével kecsegtet? A nagyfelbontású játékok terén tagadhatatlanul kiemelkedõ teljesítményt nyújtanak ezek a videokártyák, de a valós idejû raytracing egyelõre kiaknázatlan lehetõség marad.

Tavaly szeptemberben a GeForce RTX 2080 megjelenésével kezdõdött az új RTX sorozat kiadása. Két héttel késõbb jelent meg a GeForce RTX 2080 Ti, majd októberben a GeForce RTX 2070 értékesítése is megkezdõdött. Januárban már az RTX 2060 változatai is kaphatóak, de a kérdés továbbra is érvényes marad: érdemes-e megvenni valamelyiket, vagy várjuk ki inkább, hogy a játékgyártók mit kezdenek a valós idejû raytracing technológia megjelenésével?

Az Nvidia legújabb videokártyái kapcsán írt értékeléseknél rendszerint fennakadást okoz, hogy igen borsos áruk van. A korábbi generációk tagjai esetében is a gamerek 280.000 forint körüli összeget kellett kifizessenek egy 80-as osztályú kártyáért, és 410 ezer körüli összeget a Ti variánsért. A GeForce RTX videokártyákat azonban ennél magasabb áron értékesítik, így megvételük jelenlegi feltételek mellett igen nehezen lenne indokolható. Ez alól az új GeForce RTX 2070 – ami vitathatatlanul olcsóbb, mint más, Turing-alapú GPU-k – sem kivétel. Az Nvidia 70-es osztályú GPU-i mindig is veszélyesek voltak az ember pénztárcájára, és 180-220 ezer forint körüli árukkal az RTX 2070 modellek sem mondhatók olcsónak.

Tekintve a magas árakat – érdemes-e egyáltalán elgondolkozni azon, hogy megvegyük az új GPU-k egyikét? A válasz attól függ, mire akarjuk használni a videokártyát, mennyi ideig akarjuk megtartani, és mennyi pénzt akarunk szánni rá. Ennek eldöntéséhez az újonnan megjelent RTX kártyákat közelebbrõl kell megvizsgálnunk.

Mielõtt az új GPU-k árait kezdjük szemügyre venni, fontos feltenni a kérdést, miért akarunk venni ilyet és mennyit akarunk áldozni rá. Vannak olyan felhasználók, akik egy-egy új termék megjelenésekor azonnal megveszik az újabb fejlesztést, ennek megfelelõen jobban tolerálják a magas árakat és korlátozott kompatibilitást, és kifejezetten élvezetüket lelik abban, hogy új technológiákat kipróbáljanak – alighanem egy RTX kártya megvételekor pontosan ebbe a kategóriába esünk.

Ezt hozta a Turing architektúra

Az Nvidia új “Turing” architektúrája nagy dolgokkal kecsegtet: ez az elsõ GPU architektúra, ami külön RT magokat fordít valós idejû raytracingre, lehetõvé téve az új hibrid rendering technológia használatát. A cég bemutatója is elsõsorban a raytracingre összpontosított, Jensen Huang vezérigazgató a “játékipar szent gráljaként” hivatkozott az új technológiára, és az, amit a bemutatón láthattunk, valóban elég meggyõzõ volt.

A Turing architektúra egyúttal AI-központú Tensor magokkal lepte meg a gamer közösséget, melyek a Deep Learning Super Sampling (DLSS) technológiával javítják a képminõséget és más supersampling ill. anti-alliasing technológiákhoz képest alacsonyabb terhelést jelentenek a GPU számára, miközben határozottan élesebb képet adnak. Alább az Nvidia oldalán elérhetõ Founders edition kártyák specifikációi (az áraknál a webáruházunkban kapható modellek árait jelezzük):

A Raytracing ígéretes, de még nem valós opció

Amikor a játékfejlesztõk alkalmazkodnak az Nvidia által bevezetett új technológiához (ha megteszik), a Turing-alapú GPU ugródeszkát kap a valósághû vizuális megjelenítés terén, ezáltal magabiztosan lekörözik a kiöregedõ, Pascal-alapú videokártyákat.

RTX 2070

Egyelõre jóformán nincsenek olyan játékok, melyek már raytracingre optimalizáltan jelentek meg, és a bejelentett - várható - játékok listája igen rövid, a megjelenések idejére vonatkozóan gyakran nincsenek is pontos információk. A Battlefield V az egyetlen olyan játék, ami támogatja a raytracinget, de itt a teljesítmény terén még vannak kivetnivalók, a raytracing aktiválása gyakran komoly visszaesést okoz a játék gördülékenységében.

Deep Learning Super Sampling

Az Nvidia AI-alapú DLSS technológiája a jövõben magas fellbontású kijelzõkön drámaian javíthatja a teljesítményt és a kép életszerûségét, de rövidtávon egyelõre ne számítsunk nagy dolgokra.

A DLSS technológiának jó esélye van a gyors elterjedésre, mert - a raytracinggel ellentétben – a játékfejlesztõk utólagosan engedélyezhetik régebbi játékokban. Ugyanakkor – akár a raytracing esetében – nincsenek olyan játékok, melyek a DLSS technológiát engedélyezik, és a közeljövõben megjelenõ ilyen programok listája szintén rövid.

Nem lehetnek kétségeink afelõl, hogy idõvel nem kevés játék fogja támogatni a Turing új technológiáit, de egyelõre nem számolhatunk fixen azzal, hogy az Nvidia ígéretei teljesülnek, illetve nagyon sokáig kell várni arra, hogy a Turing zászlóshajók által nyújtott új lehetõségeket elkezdje kihasználni a játékipar. Addigra akár meg is jelenhetnek az Nvidia újabb generációs videokártyái, melyek a Turing sorozat helyébe lépnek, emiatt érdemes nagyon átgondolni, pontosan mit is akarunk.

RTX 2070

Persze, vannak olyan nyomós indokok, ami az Nvidia új GPU-sorozatának megvétele mellett szólnak.

Tagadhatatlanul magas teljesítmény nagyfelbontású játékok terén

Az RT és Tensor magokon és az általuk engedélyezett technológiákon felül a Turing-alapú GPU önmagában is kiemelkedõ teljesítményt nyújt. A sorozat legerõsebb darabja a GeForce RTX 2080 Ti, nem kétséges, hogy jelenleg ez az elérhetõ leggyorsabb GPU. 4K felbontású kijelzõhöz ennél jobb opciót nem találunk; ha nem akarunk választani a jó FPS és kimaxolt grafika közt, erre kell essen a választásunk.

A GeForce RTX 2080 nem annyira erõs kártya, mint az RTX 2080 Ti, de nagy vonalakban azt a teljesítményt hozza, mint a korábbi generációs GTX 1080 Ti, és 2560x1440-es felbontásban fantasztikus teljesítményt nyújt, beleértve itt a magas képfrissítés opciókat is.

Egyéb opció 1440p gamingre

Az Nvidia GeForce RTX 2080 magas ára aligha indokolható az 1440p játékokkal, de a cég kínál egy másik alternatívát, amit fontolóra vehetünk. A GeForce RTX 2070-hez már 180.000Ft körüli áron hozzájuthatunk – ez mindenféleképpen jobb választás, mint a GTX 1080, hiszen jobb teljesítményt nyújt, emellett megkapjuk vele az RTX-specifikus tartozékokat, még ha nem is tudjuk, mennyire lesz hasznos a raytracing és DLSS az alacsonyabb árú Turing kártyákon.

Az RTX 2080 némileg magasabb FPS-t hoz, de az RTX 2070 kevesebb pénzért lehetõvé teszi az 1440p játékot.


Feltorlódott 10-es széria

Az Nvidia valamennyi Turing GPU-ja esetében meggyõzõ érveket hozhatunk fel arra, hogy miért kell ezt választani, de a magas árak és új technológia megjelenésével párhuzamosan az is tény, hogy a videokártya gyártók a kiöregedõ Pascal GPU-k esetében segítenek “kisöpörni a raktárat”, így az újgenerációs, nagyon drága kártyák mellett most jó alkalom van olcsóbban megvenni a 10-es széria valamelyik tagját.

A GeForce GTX 1080 Ti egészen tavaly szeptemberig 330 ezer forintos áron a mainstream gamer videokártyák csúcsát jelentette, ez az RTX 2080-nál jobb ár-érték arányt jelent, ha mindössze nyers grafikai teljesítményt akarunk, de nem pályázunk a raytracingben rejlõ lehetõségekre. Ezek a kártyák az RTX sorozat megjelenése elõtt még 400 ezer forint körüli áron voltak kaphatók, ma azonban 334 ezer forintért fellelhetõek.

Ha kizárólag a magas FPS-re pályázunk, és nem tartjuk érdekesnek a raytracing és DLSS potenciális nyereségeit, a leértékelt 10-es széria tagjaiban biztos nem fogunk csalódni. 189 ezer forintos árával még a GTX 1070 Ti is jó vétel ma, bár az RTX 2070 ennél már nem sokkal drágább.

  • Persze, idõvel a 10-es szériából feltorlódott készlet elfogy majd, ekkor ebben az árkategóriában egyetlen opció az RTX sorozat marad, ha Nvidia videokártyát akarunk venni.

Nehéz választás

Abban az esetben, ha kifejezetten 4K felbontáshoz keresünk videokártyát, és anyagilag megengedhetjük magunknak, hogy a legjobbak közül kiválasszuk a legjobbat, az RTX 2080 Ti-ra fog esni a választásunk. A kompromisszummentes 4K játékhoz ma egyszerûen nincs jobb opció.

Ha 2560x1440 felbontásban játszunk, már nem ennyire egyértelmû a választás. Amennyiben találunk még leértékelt GTX 1080 kártyát, ez most jó vétel lehet. Az RTX 2070 azonban mégjobb vétel, a kisebb extra teljesítmény és a raytracingben, valamint DLSS-ben rejlõ lehetõségek megérik a minimális árkülönbséget – ha már ennyi pénzt áldozunk videokártyára, ne amiatt a néhány ezer forint miatt bánkódjunk, amikor elkezdenek megjelenni a raytracingre optimalizált játékok.

Újabb versenyzõ, a GeForce RTX 2060

A korábban kiadott GeForce RTX 2070, RTX 2080 és RTX 2080 Ti után az RTX 2060 a sorozat legolcsóbb tagja, ami az Nvidia közlése szerint bekapcsolt raytracinggel, 1080p felbontáson 65 és 88 FPS közti értékkel tudja vinni a Battlefield V-öt (nyilván a konfiguráció egyéb elemeitõl függõen).


Eleinte olyan pletykák terjedtek, miszerint az újonnan megjelenõ RTX 2060 nem fogja támogatni a raytracinget. A megjelenés elõtti hetekben azonban ezeket az értesüléseket szertefoszlatták, az RTX 2060 RT magokkal fellszerelve, olcsósított szent grállal együtt jött ki. Ugyanakkor – tekintve, hogy az RTX 2070 eléggé szenvedett a valósidejû sugárkövetéssel 1920x1080 felbontáson – az RTX 2060 mai feltételek mellett nem képes bekapcsolt raytracinggel kifogástalan játékélményt biztosítani a felhasználónak. Továbbra is nyitott lehetõség, hogy a játékfejlesztõk milyen újításokkal állnak elõ, de az RTX 2060-ba épített raytracing terén elsõsorban ott lesznek nagy lehetõségek, amikor a játékgyártók elkezdenek elõállni a kevésbé fotórealisztikus, alacsonyabb erõforrásigényû, új technológiára optimalizált játékokkal. Nem tudni, hogy ez mikor következik be, mindenesetre hihetetlen mértékben feldobna egy újonnan megjelenõ, Fortnite kaliberû játékot, ha az ellenség pozíciójára nem csak a hangokból tudnánk következtetni, hanem fényekbõl, tükrözõdésekbõl is.

Nvidia GeForce RTX 2060 specifikációk

Az RTX 2060 megjelenése nagyon újkeletû. A januárban kiadott videokártya ugyanazzal a TU106 szilikonnal érkezik, mint az RTX 2070. 1920 CUDA mag, 240 Tensor mag az AI-nak és 30 RT mag a raytracingnek – így néz ki az új RTX 2060, ami emellett 1365 alap órajellel, 1680 boost órajellel rendelkezik, és 6GB GDDR6 memóriát támogat. Az elsõ egyéni gyártmány a Gigabyte GeForce RTX 2060 kártyája volt, ezt követõen jelentek meg MSI, Palit, Gainward és ASUS modellek.


Ez egy két slotba szerelhetõ videokártya, aktív hûtéssel. A Gigabyte által kiadott videokártya 8-pines tápcsatlakozóval rendelkezik és gyári overclockolást kapott. Akárcsak a GTX 1060, az RTX 2060 HDMI és három Displayport csatlakozóval rendelkezik,de ez gyártónként eltérõ, például ASUS kártya esetében 2 HDMI és 2 Displayport áll rendelkezésre.

RTX 2060

Általánosságban elmondható, hogy a GeForce RTX 2060 30.43%-kal gyorsabb, mint a korábbi GeForce GTX 1060 6GB, és 6.18%-kal lassabb, mint a GeForce GTX 1070. A kompetíciót tekintve pedig elmondható, hogy 22%-kal gyorsabb az AMD Radeon RX 590-nél és 4.44%-kal van lemaradva a Radeon RX Vega 56 mögött.

Rengeteg variáns várható

A Gigabyte nemrég 39 különbözõ GeForce RTX 2060 modellt regisztrált az Eurázsiai Gazdasági Bizottságnál (ECC). Úgy tûnik, az Nvidia három különbözõ memóriakonfigurációval – 6GB, 4GB és 3GB változatban – adja ki az új RTX 2060-akat. Ha a Gigabyte rutinja nem változik ebben a viszonylatban, ez azt jelenti, hogy a GC jelzéssel érkezõ kártyák GDDR6 memóriát kapnak, míg a GD kóddal ellátott modellek GDDR5 vagy GDDR5X memóriával érkeznek. Eszerint a GeForce RTX 2060-nak hat különbözõ variánsa lesz. Persze, a fenti néhány mondatot nem kell készpénznek venni, a gyártók gyakran olyan modelleket is listáznak, melyek kiadása akkor épp megfontolás alatt áll, de ezek közül nem mindegyik jelenik meg a késõbbiekben. Annyi azonban biztos, hogy az RTX sorozat tagjai már megannyi forrásból kaphatóak, és attól függõen, hogy milyen konnektivitásra és teljesítményre van szükségünk, már sok tucatnyi eltérõ modell kapható, melyek alap vonásai típusonként megegyezõek, de mindegyik gyártó terméke igazi egyéniség. Ha a legolcsóbb RTX 2060-as modellek és a jelenleg támogatást biztosító egy szem Battlefield V esetében nem is tökéletes a játékélmény, egy RTX 2070-es vagy jobb modellel biztos ki lehet húzni, ameddig megjelennek az új technológiára optimalizált játékok, és attól a ponttól egy ilyen elsõvonalas videokártyát biztos sokáig nem fogunk lecserélni.

NTG - PCX

2019. 01. 28

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.