Az Egyesült Államokban indított kereset tárgya ismét a felhasználók megtévesztése és adatainak illetéktelen kiszolgáltatása, a Google-re pedig az eddigi legkomolyabb kártérítés kifizetése várhat, ha az ötmilliárd dolláros összeg megítélésre kerül.
Június elsõ keddjén csoportos keresetet nyújtottak be a Google ellen, többmillió felhasználó személyes adatainak megsértése miatt. Az újabb adatkezelési botrányt elindító peranyag gerincét az a vád adja, hogy a közkedvelt böngészõ privát üzemmódban sem hagy fel a követéssel, és az inkognitó fül alatt végzett tevékenységek alatt is számos személyes adatot gyûjt össze, mely tevékenységérõl a vállalat elvileg nem ad egyértelmû tájékoztatást. A peranyagban a Google Ad Manager, Google Analytics és számos egyéb plugin vagy szolgáltatás is említésre kerül, melyek akkor is monitorozzák tevékenységünket és eszközeinket, ha rejtett böngészést végzünk, és nem nyitunk meg reklámokat sem.
A felhasználók profilozását segítõ adatok viszonylag széleskörû részletek összességbõl állnak, harmadik félre nem tartozó kereséseinktõl a szabadidõben fogyasztott tartalmakon keresztül, egészen az online vásárlásokig, vagy akár étkezési szokásainkig. Ez önmagában még nem lenne újdonság, hiszen a hirdetõk és maga a Google is hasonló információkhoz tervezte célzott algoritmusait, melyek mûködése a felhasználók felé többnyire célzott hirdetések formájában realizálódik. A dolog ott vált még aggasztóbbá a hétköznapivá vált tendenciánál, hogy személyes terünket hozzájárulásunk nélkül is megfigyelhetik, különbözõ készülékjellemzõk begyûjtésével. A háttérben futó „fingerprinting” eljárások megkerülik a böngészésbõl származó adatokat, és a használt eszközünk technológiai részleti (kijelzõ, oprendszer, hardverelemek stb.) alapján válunk beazonosíthatóvá, illetve követhetõvé.
Az etikátlan megoldások némileg szürkezónát képeznek, így lehetõség nyílik alkalmazásukra, a különbözõ cégeknek pedig bõséges információ van birtokukban a felhasználói szokásokról ezek bevetéséhez. Ahogy arról is, hogy még rengetegen nem élnek a biztonsági szempontból megbízhatóbbnak számító Brave, vagy akár a sok fejlõdésen átesett Mozilla Firefox védelmével, melyek figyelmet fordítanak a személyes tér megóvására, és hatékonyabban rejtenek el a nemkívánatos szemek elõl. Ez alapján jól látszik, hogy az Egyesült Államok hiába fordít figyelmet a kínai Huawei, vagy a nagyon hasonló böngészõs trükközésen kapott Xiaomi irányába, a személyiségi jogok védelme továbbra is problémás, házon belül is.
Jose Castandesa, Google szóvivõ szerint a kaliforniai nagyvállalat erõsen kiáll az õket ért vádakkal szemben, a tech-óriás pedig tartja magát ahhoz, hogy a Chrome böngészõ privát üzemmódban nem tárol webhelyadatokat és cookie-kat/sütiket, sem vásárláskor vagy kérdõívek kitöltésekor begépelt érzékeny adatokat. „Ahogy azt minden egyes inkognitó fül megnyitásakor világosan jelezzük, bizonyos webhelyek képesek lesznek információkat gyûjteni böngészési tevékenységünkrõl” – jelentette ki. Az tehát elviekben felvethetõ, hogy nem tesznek a Brave-hez hasonló fokozott lépéseket, ugyanakkor a partnercégek és hirdetõk tevékenységéért a gyakorlatban nem feltétlenül vonhatók felelõsségre, legfeljebb elégtelen mértékû tájékoztatás miatt. Természetesen a Google ezt is másképp látja, szerintük a részletes tájékoztatást és a felhasználók magánszférájának védelmét is kiemelten kezelik.
A csoportos kereset többmillió felhasználó panaszait tömöríti, így a hasonló ügyek ismeretében több éven át tartó pervan kilátásban.
Forrás: reuters.com, breitbart.com, washingtontimes.com