2019. 03. 04

Borderlands 3 és Cyberpunk 2077 bejelentések, új Call of Duty Remastered

Végre közelebbrõl is megismerhetjük a Borderlands 3-at?

Ideje már a folytatásnak


A Gearbox Software és a 2K Games együttmûködésébõl született akciójáték szórakoztatóan elegyítette az RPG és FPS stílusokat, és rendkívül hangulatos világott alkotott, a különféle sci-fi-k által ihletett stíluselemek újragondolásából. A pihent humoráról is ismert sorozat legnépszerûb darabja a 2012-es Borderlands 2 volt, hiszen ez hozta ki a legtöbbet a koncepcióból - az egyedi képességekkel ellátott hõseivel és a tengernyi loottal, az egyik legkedveltebb kooperatív mókává vált. A 2014-es The Pre-Sequel, amolyan önálló kiegészítõ volt, ami a második rész frenetikus fõgonoszának elõtörténetét mutatta be, de teljesértékû folytatásnak nem volt tekinthetõ. A rövid mellékszál egy kis idõre csökkentette ugyan a rajongók étvágyát, és megtoldotta a korábbi élményeket néhány szórakoztató órával, hosszú távon nem laktunk jól vele. Apró érdekesség, hogy a Kína
 szokás szerint megkísérelte meglovagolni egy nemzetközi sikercím hírnevét, és Borderlands Online néven, régió-exkluzív free to play változatot dobott piacra. A 2K China szárnyai alól elõmászó kakukktojás mobilon és PC-n volt játszható, új játszható karaktereket is bevezetett, ám a 2015-ben megjelent próbálkozás annyira gyengén sikerült, hogy még az év novemberében vissza is vonták.


A várakozás csendjét a Gearbox-os Randy Pitchford törte meg, a 2017-es GDC (hivatalos játékfejlesztõi konferencia) alkalmával. Az eseményen bemutott rövid tech demoból nagyjából annyit tudhatunk meg, hogy a Borderlands 3 készülõben van, és (folytatva a hagyományokat) Unreal Engine 4 hajtja majd. Számozott folytatásra tehát hetedik éve várunk, ám eddig pár koncepciós rajzot és kisebb infómorzsát leszámítva, nem sokat láthattunk belõle.

Az elsõ képek


A hírek szerint ez megváltozhat az idei PAX East videojátékos fesztiválon. A rendezvényen a Gearbox is jelen lesz, és bár a Borderlands 3 neve hivatalosan még sehol sem szerepel, komoly bejelentéseket és még sosem látott újdonságokat ígérnek az érdeklõdõknek. A közösség tehát egyöntetûen bízik benne, hogy a nagy múltú fejlesztõk az elmúlt években sem ültek a babérjaikon, és ezúttal talán a történet részletei, új játékmechanikák és még a megjelenési dátum is szóba kerülhetnek. Még semmi sem biztos, ám Március 28-án sok minden kiderül.

Újra feltûnik a Cyberpunk 2077

Ha végeztél (velük), megihatnánk valamit


A CD Project Red, az elsöprõ sikert arató Witcher 3 megjelenése óta dolgozik, nagyszabású videojátékos projectjén. A lengyel csapat akkor példát statuált odaadásával, külsõ nézetes szerepjátékuk méltán vált sokak szemében örök klasszikussá. Sokat méltatott erényei mellett azt is megmutatta, hogy manapság is jelenhet meg játék mikrotranzakciók és multiplayer nélkül, ráadásul a Blood and Wine kiegészítõ önmagában is tartalmasabb volt, mint sok, teljes áron értékesített cím. Ezek után érthetõ, hogy tömegek várják türelmetlenül alkotásukat, melynek stílusát eredetileg Philip K. Dick és Ridley Scott tették széles körben népszerûvé. A türelemre pedig szükség van, hiszen a tavaly augusztusban bemutatott 45 perces, játékmenetet bemutató videóanyag igazán tartalmasra sikerült, ám a fejlesztõk saját bevallása szerint csak korai állapotát tükrözi a játéknak, mely még rengeteget változhat.


Hozzáállásukkal tehát kivívták a játékosok bizalmát, így nincs okunk kételkedni a várhatóan magas színvonalban. A hosszas fejlesztési idõt minden bizonnyal a végletekig kihasználják majd, ám lassacskán mindenki szeretné tudni a megjelenés várható idõpontját. A játék Twitter oldalán nemrég megerõsítették, hogy részt vesznek a június 11. és 13. között megrendezett E3 konferencián, így reményeink szerint a nagyszabású rendezvényhez méltó tájékoztatót kapunk, ami a fejlesztés jelenlegi állapotán és a játékmenetre vonatkozó részleteken túl, a kiadás dátumához is közelebb hoz minket.

Tûkön ülve várjuk



Újabb Call of Duty Remastered érkezik

Reméljük kellemesen csalódunk


A Call of Duty sokáig a legjobb háborús akciójátékokat szolgáltatta, és igazodási pont lett a mûfajban próbálkozó fejlesztõk számára, ám tagadhatatlan, hogy hosszú ideje képtelen az érdemi megújulásra. Az Activison felügyelete rányomta a bélyegét a sorozatra, az évente sorban érkezõ részek egy stabil vásárlói bázisra céloznak, a pofátlanul költséghatékony produkciók pedig ezzel jól bejáratott módszerrel továbbra is képesek nyereséget termelni. Az elkényelmesedett kiadót szinte semmi sem motiválja, hogy a sikeres üzleti vállalkozását felülbírálva, valami újszerûvel és tartalmassal lepje meg a közönségét.

Jogos, eddig egy COD sem hagyta, hogy az ûrben is lõhessünk.


Persze történnek változások, a kiadónak idõrõl idõre reagálnia kell a trendekre a profit érdekében, így a Black Ops negyedik része már teljes egészében ejtette a single player opciót, és helyette beszállt a Battle Royale versenyzõk közé, egész jó eredménnyel. Aki viszont nem elégszik meg a multiplayerrel és a fantáziátlan kampányokkal, annak maximum akkor van lehetõsége válogatni, ha PC-n játszik, és szemezget a korábbi epizódok közül. 2016-ban sokan üdvözölték, hogy a sorozat 2007-es, modern hadviselést elõször bemutató darabja, a klasszikussá vált Modern Warfare felújított változatot kap. Ám ez sokkal kevésbé volt a konzolos felhasználóknak, vagy az újabb generációt képviselõ játékosoknak szóló gesztus, mindössze az éppen aktuális Infinite Warfare-t hivatott megmenteni az anyagi bukástól, ugyanis a kiadó is tudta, hogy a sorozat egyik leglaposabb darabját készül megjelentetni. Nem kis felzúdulást okozott, mikor kiderült, hogy a Modern Warfare Remastered kizárólag az új epizódhoz csatolva vásárolható meg, így aki csak arra volt kíváncsi, az is teljes árat fizethetett egy tulajdonképpen 9 éves játékért. Idõvel külön is elérhetõvé vált, ám ekkorra már nem sokan voltak rá kíváncsiak, mivel a munkával megbízott Raven Software kissé felületes munkát végzet. A látvány valamivel mutatósabb lett, szebb fényeket és pár újabb effektet kapott, de a vizuális frissítés alig indokolta a jóval magasabb hardverigényt és az eredeti sokszorosára duzzadt tárhelyet. A grafikai beállítások szûkösebbek lettek, ráadásul a felületesen megírt netkód miatt a multiplayer sem nyújtott hibátlan élményt.

Egy lépést elõre, kettõt hátra


Az elõzõ változat mérsékelt sikere ellenére úgy néz ki, hogy ismét felújított rész érkezik, méghozzá a Modern Warfare 2 Remastered formájában. Az újabb Remastered lehetõsége korábban már felmerült a kiadó részérõl, de több szó végül nem esett róla. Egészen mostanáig, ugyanis Az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer, azaz a PEGI honlapján rövid idõre listára került a játék, 18+ életkor besorolással. Ezt hivatalos megerõsítés, vagy kommentár nem követte, de ha a PEGI oldalán megjelenhetett, az valószínûleg nem a véltetlen mûve. A várható megjelenés mellett szól az is, hogy az idei új Call of Duty epizódot szintén az Infinite Warfare-ért felelõs csapat, az Infinity Ward fejleszti. Kezdhetünk tehát drukkolni egy tartalmas új epizódért és a megkérdõjelezhetõ üzleti modell elhagyásáért.

2019. 03. 04

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.