2017. 06. 11
A nyers erõ. Nvidia GTX1080 Ti videokártya teszt.
Kevés a GTX1070 de még egy GTX1080 sem az igazi? Akkor válaszd a ma elérhetõ legbrutálisabb videokártyát, az Nvidia GTX1080 Titániumot. 11GB memória, bõdületes számítási kapacitás, hogy 4K és VR alatt is lazán fusson minden. Persze a teljesítményt meg kell fizetni, valamivel több, mint 280 ezer Ft-ért már sokan száítógépet raknak össze és ez itt csak a videokártya, de ha pénz nem számít és a maximumot szeretnéd, nehezen találsz ma ennél jobbat. Lássuk, hogy ha a jó sorsod megenged egy ilyen gépet, mire számíthatsz a játékok és tesztprogramok alatt?
A tesztelt PCX I7 N1681 7700/GTX1080Ti számítógép összetevõ alkatrészei:
Intel Core i7-7700 BX80677I77700 processzor
G.Skill Aegis 2x8GB DDR4 2400MHz F4-2400C15D-16GIS memória
MSI GTX1080 Ti 11GB GDDR5X ARMOR 11G OC videokártya
Western Digital 500GB Blue WDS500G1B0A SSD meghajtó
Toshiba 3TB 64MB SATA3 DT01ACA300 merevlemez
Aerocool Cyclops Advance EN55170 számítógép ház
Cooler Master Hyper TX3I RR-TX3E-22PK-B1 processzor hûtõ
Aerocool Cyclops Advance EN55170 számítógép ház
Fekete-piros ablakos számítógépház, pirosan világító elülsõ ventilátorral, 3 HDD, 2 optika és 1 SSD hellyel, ATX lapokkal , 155 mm magas processzorhûtõkkel és 390 mm hosszú videokártyákkal szerelhetõ.
MSI GTX1080 Ti 11GB GDDR5X ARMOR 11G OC videokártya
1531 MHz-es GTX1080-Ti 11264 MB GDDR 5X memóriája 11016 MHz-en ketyeg 352 bit sávszélesség mellett, fogyasztása akár 250 W-ra is rúghat, ezért 2X8 pines tápcsatlakozót kapott, a keletkezett hõt, Armor 2X hûtés vezeti el, DirextX 12 és OpenGL 4.5-ös támogatással, 2 HDMI, 1 DVI-D és 2 DisplayPort kimenettel felszerelve.
Cooler Master Hyper TX3I RR-TX3E-22PK-B1 processzor hûtõ
Egy 136 mm magas hûtõ 92 mm-es ventilátorával könnyedén megbírkózik az i7-es hûtésével, 2200-ás fordulaton legfeljebb 30 dB zajszintet generál 43,1 CFM-es légszállítás melett.
PCX I7 N1681 7700/GTX1080Ti számítógép
Asrock H270M Pro4 alaplap, Intel Core i7-7700 BX80677I77700 processzor, G.Skill Aegis 2x8GB DDR4 2400MHz F4-2400C15D-16GIS memória, MSI GTX1080 Ti 11GB GDDR5X ARMOR 11G OC videokártya, Western Digital 500GB Blue WDS500G1B0A SSD meghajtó, Toshiba 3TB 64MB SATA3 DT01ACA300 merevlemez, FSP 600W Hyper 600 tápegység, Aerocool Cyclops Advance EN55170 számítógép ház, Cooler Master Hyper TX3I RR-TX3E-22PK-B1 processzor hûtõ
Az FSP 600W-os Hyper tápegysége 4 VGA, 1 floppy, 8 SATA és 2 molex csatlakozóval van felszerelve, 85+ -os minõsítést kapott, 85%-os hatásfokkal dolgozik, aktív PFC-vel ellátva. 12 CM-es ventilátorja maximum 19 dB zajszintet produkálhat.
PCX I7 N1681 7700/GTX1080Ti számítógép
Western Digital 500GB Blue WDS500G1B0A SSD meghajtó
500GB-os WD Blue SSD, SATA III csatolófelülettel, 525/545 MB/s-os adatírási és olvasási sebességgel, mellé egy 3 TB-os HDD került, így egy ütõs párost alkotnak.
A PCX I7 N1681 7700/GTX1080Ti számítógépet a szokásos tesztprogramok és játékok alatt teszteltük, maximális beállítások és Full HD felbontás mellett.
Az elért eredmények diagramon ábrázolva:
Ez az összeállítás valamivel több, mint fél millió forint, ami egészen baráti, hogy ha figyelembe vesszük, hogy az ár több, mint felét a VGA teszi ki. Persze lehet ezt még fokozni gyorsabb és/vagy nagyobb SSD-vel, több memóriával, 7700K-val vagy egy erõsebb Ryzen processzorral, komolyabb alaplappal, stb-stb. . És persze lehet szerényebb videokártyát is rakni a gépbe, de most nem egy szerényebb videokártyát akartunk megmutatni, hanem a nagyágyút, amit a legtöbben csak nyálcsorgatva néznek és ami nyilván Full HD mellett fölösleges, de 4K alatt máris értelmet nyer a benne rejlõ nyers erõ.
Jó, de akkor miért nem 4K alatt teszteltünk? Talán majd eljön annak az ideje is, de addig, amíg jellemzõen Full HD a leggyakoribb felbontás, addig összehasonlítási alapnak ez is megteszi.
Minden esetre ha valaki ûber brutál atom állat videokártyát szeretne és van hozzá némi papírfecni a tárcájában vagy pár bit a bankszámláján, akkor egy GTX1080Ti-nél jobbat ma nemigen talál.
A PCX I7 N1681 7700/GTX1080Ti számítógépet megtalálod a PCX számítógépek között és a “Konfigurálom” gombra kattintva tetszés szerint át is alakíthatod.
2017. 06. 11
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések