2018. 11. 08
Mindent tûrõ hideg vas - MSI GeForce RTX 2070 Gaming Z
Az NVIDIA szeptemberben kiadta a GeForce RTX 20-sorozatú videokártya-családot, élén az RTX 2080 és az RTX 2080 Ti high-end modellekkel. Egy hónappal késõbb jelent meg a harmadik leggyorsabb kártya, a GeForce RTX 2070. Ezt a modellt elsõsorban azoknak a játékosoknak ajánlják, akiknek maximális beállítások mellett 1440p vagy alacsonyabb felbontásra van szüksége.
Az NVIDIA a TU104 helyett a harmadik legnagyobb “Turing” chipre, a TU106-ra alapozta az RTX 2070-et. Ez a chip szintén 256-bites GDDR6 memóriainterfésszel rendelkezik, akár a TU104. A “Turing” architektúrával érkezõ NVIDIA RTX valós idejû ray-tracing technológiát visz a 3D játékokba, a korábbinál nagyságrendekkel valósághûbbé téve a grafikai megjelenlést. Az RTX egy sor elõregyártott effektet is hozott, amit a játékfejlesztõk felhasználhatnak, ahelyett, hogy mindent valósidejû sugárkövetéssel jelenítenének meg a képernyõn, és ez a tényezõ tovább növeli az RTX értékét.
Az RTX 2080 dobozában a videokártya mellett felhasználói útmutatót és driver lemezt találunk.
Beszerelés
Az MSI RTX 2070 Gaming Z felépítése erõteljes, egyetlen nagy fémszerkezet az egész. Hátlap szintén tartozik hozzá, ez is fémbõl készült. A videokártya 300mmm hosszú és 145mm széles, beszereléséhez három slotra van szükség a rendszerben.
A kijelzõ konnektivitási lehetõségeihez tartozik három DisplayPort 1.4a, egy HDMI 2.0b, és egy C-típusú USB-re épült VirtualLink csatlakozó, ezáltal egyetlen kábel tudja biztosítani a tápellátást, a megjelenítést és kezelni a VR-szemüvegbõl érkezõ jelet.
Az NVDIA Turing mikroarchitektúrával bõvített kijelzõ-motorja DisplayPort 1.4a-at támogat, valamint kezeli a VESA Display Stream Compression technológiáját, ami így kombinálva lehetõvé teszi, hogy a videokártya egyetlen kábellel támogassa a 8K@30Hz használatát, vagy 8K@60Hz-et, amikor a DSC be van kapcsolva. A DisplayPort 1.4a egyébként a legújabb standard, ami 2018 áprilisban jelent meg.
A videokártya egy 8-pines és egy 6-pines tápcsatlakozót használ, ilyen konfiguráció esetében legfeljebb 300W fogyasztást jelölnek meg felsõ értéknek.
Ugyanakkor, a GeForce RTX 2070 nem rendelkezik SLI támogatással.
Felépítés
Az MSI hûtõrendszere hat hõcsövet használ.
A fõ hûtõborda eltávolításával láthatóvá válik a fekete fém hátlap, ami a memóriachipek és tápellátó áramkör számára biztosít hûtést.
Fém hátlap védi a videokártyát a szerelés során esetleg bekövetkezõ fizikai sérülésektõl, és hõvezetõ tömítõ anyaggal van ellátva, ami a kártya hátoldaláról vonja el a hõt.
A GPU tápellátó áramköre nyolcfázisú, egy uP9512R kontroller vezérli.
A memória tápellátó áramköre kétfázisú, ez uP1666Q kontrollert kapott.
A Micron által gyártott GDDR6 memóriacsipek 1750MHz-en üzemelnek (14 Gbps GDDR6 effektív).
Az NVIDIA TU106 grafikus processzora a cég legkisebb méretû chipe azok közül, amit Turing architektúrához használnak; 12nm-es gyártási technológiával készült, és összesen 10,8 milliárd tranzisztorral rendelkezik.
Erõforrásigény
Az MSI RTX 2070 Gaming Z fogyasztása alapállapotban jónak mondható, többmonitoros módban és terhelés alatt azonban jelentõsen nagyobb ahhoz képest, mint amit NVIDIA videokártyáktól megszokhattunk.
Igényesebb játékok esetén ez a videokártya jobban eszi az áramot, ami nem is csoda, tekintve, hogy az MSI az egyetlen 8-pines tápcsatlakozót egy 8-pines és 6-pines csatlakozó kombinációjára cserélte. Természetesen a nagyobb erõforrásigény nagyobb teljesítményt is jelent.
Zajszint
Üresjáratban a “zajszint” fantasztikus, mivel a videokártya üresjáratban és 60C alatt lekapcsolja a hûtõventilátort.
Ezt a zajszintet alig lépi túl, amikor terhelés alatt van és játékot futtat, itt sem melegszik 69C fölé és a ventilátorok hangja szinte alig hallható. Ha valaki zajszint alapján keres videokártyát, az RTX 2070 a legjobb választás.
Overclockolás
Turing architektúrával ellátott videokártya overclockolása elég problematikus tud lenni, de hozzávetõleges értékként elmondható, hogy az MSI RTX 2070 esetében tipikusan 2015MHz érhetõ el a memórián (15% overclock) és +90MHz a GPU alap órajellel, ami 1965MHz-rõl 2015MHz-re növeli a maximum boost értéket (3% overclock).
Korlátok
Minden NVIDIA videokártya esetében van egy a BIOS-ban definiált erõforráslimit, ennek megfelelõen az áramhúzás korlátozott. Egy második limit pedig a felhasználó által elérhetõ maximum TDP módosítást korlátozza.
Ár-érték arány
Az MSI GeForce RTX 2070 Gaming Z egy nagyon erõteljes felépítésû videokártya, a fém szerkezet miatt masszív kinézetû és ellenálló, amit a ventilátor keretek szögletes kialakítása is tovább erõsít. Frissen bontva a videokártya 1830MHz boost frekvenciára van overclockolva, ami 120MHz-el több, mint a Founders Edition esetében, és 210MHz-el több a referenciaértéknél. Ezzel az MSI adja az egyik legmagasabb órajelû RTX 2070 videokártyát. 1440P felbontáson az MSI Gaming Z 4%-kal gyorsabb, mint a Founders Edition. Ez nem sok, de a GTX 1080-hoz viszonyítva már 21%-kal gyorsabb, ez viszont határozott elõrelépés, ráadásul a GTX 1080 és GTX 1080Ti közt is mindössze 5% volt a különbség. Ráadásul az AMD zászlóshajója, a Vega 64 20%-kal lassabb, az RTX 2080 pedig 15%-kal vezet az MSI RTX 2070 Gaming Z elõtt. Összességében, az RTX 2070 kiváló választás a maximum beállítású 1440p játékokhoz, szinte semelyik új játéknál sem süllyed 60 alá az FPS. A maximális beállítású 1080p is opció, de itt a kártya nem minden esetben érné el a 144 FPS-t, hacsak egy-két helyen vissza nem veszünk a beállításokból.
Mint azt korábban említettük, az MSI hûtõrendszere is elég masszív, igen nagy hûtési potenciállal rendelkezik, amit a gyártó kimagaslóan hatékony ventilátor kontrollal párosított. Kihasználatlan kapacitás esetén a ventilátorok teljesen leállnak, ami ideális, zajmentes géphasználatot biztosít egyszerû hétköznapi feladatok, mint irodai munka, internetböngészés, médialejátszás terén. Játék során a videokártya extrém halk, mindössze 30 dBA a legmagasabb zajszint, ami azt jelenti, hogy nagy terhelés mellett sem fogjuk hallani a ventilátorok hangját. Az MSI a BIOS-ban kiválóan egyensúlyba hozta a zajszintet és hõmérsékletet, alacsonyabb értékeken nem fog fölöslegesen menni a hûtés.
Mint minden más GeForce 20 kártyát, az MSI RTX 2070 Gaming Z-t is korlátozzák a Turing architektúra korlátai, annak ellenére, hogy egy plusz 6-pines tápcsatlakozó áll rendelkezésre. Miközben a korábbi generációkat a GPU hõmérséklete fogta vissza, ezek a kártyák a maximális erõforráskorlát szintjén fognak mûködni, ami azt jelenti, hogy játék közben soha nem éri el a legmagasabb boost órajel szintjét. Az MSI 185W-ról 225W-ra növelte a fogyasztási limitet, bár ez egy nagyon óvatos biztonsági szint, ennél magasabb érték engedélyezésével még tovább lehetett volna fokozni a teljesítményt egy ilyen masszív kártyánál. A tápellátó áramkört is 8-fázisúra bõvítették, tehát nagyobb erõforrásigényû mûködés sem jelentene problémát. Ezzel a generációval a manuális overclockolás még bonyolultabbá vált, de kellõ hozzáértéssel egy stabil 8%-os teljesítménynövekedés elérhetõ ennél a kártyánál.
220000 forintos árával az MSI Gaming Z elég jó vételnek bizonyul. Minden sajátosságában felülmúlja a korábbi modellekét: teljesítmény, zajszint, ventilátorkontroll, és a tápellátó áramkör minõsége. Ha van három elérhetõ slot és kivételesen jó hûtõteljesítményt várunk el egy videokártyától, az MSI RTX 2070 Gaming Z lesz a megfelelõ választás.
NTG - PCX
2018. 11. 08
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések