2016. 09. 19
Sapphire RX480 8GB Nitro+ OC VS Gigabyte GTX970 4GB WF3OC
Az RX470 már bizonyított az GTX960 ellen nézzük, hogy az RX480 vajon legyûri-e az árban hasonló szinten elérhetõ GTX970 kártyákat?
A PCX I5 N749 számítógép és a PCX I5 A751 számítógép közös összetevõi:
Intel Core i5-6600 BX80662I56600 processzor
Kingston 2x8GB DDR4 2133MHz HX421C14FB2K2/16 HyperX Fury Black memória
Western Digital 1TB 64MB WD10EZEX merevlemez
Adata 128GB ASP600S3-128GM-C SSD meghajtó
Cooler Master N200 NSE-200-KKN1 számítógép ház
LG GH24NSD1 SATA fekete OEM DVD író
A tesztelt videokártyák:
Sapphire RX480 8GB GDDR5 Nitro+ OC 11260-01-20G videokártya
Gigabyte GTX970 4GB DDR5 GV-N970WF3OC-4GD videokártya
Sapphire RX480 8GB GDDR5 Nitro+ OC 11260-01-20G videokártya
Beépített memória (MB): 8192
Chipset típus: AMD Radeon RX480
DirectX kompatibilitás: DirectX 12
DisplayPort kimenet: 2
DVI-D kimenet: 1
Foglalat: PCI-E 16x 3.0
Fogyasztás max. (W): 150
GPU órajel (MHz): 1208
HDMI kimenet: 2
Hûtés típus: Aktív (Ventillátor)
Mélység (mm): 240
Memória órajel (MHz): 8000
Memória sávszélesség (bit): 256
Memória típus: GDDR 5
Open GL támogatás: 4.5
Táp csatlakozó: 8 pin
Gigabyte GTX970 4GB DDR5 GV-N970WF3OC-4GD videokártya
Beépített memória (MB): 4096
Chipset típus: NVIDIA GTX970
DirectX kompatibilitás: DirectX 12
DisplayPort kimenet: 3
DVI-D kimenet: 1
DVI-I kimenet: 1
Foglalat: PCI-E 16x 3.0
Fogyasztás max. (W): 300
GPU órajel (MHz): 1149
HDMI kimenet: 1
Hûtés típus: Windforce
Mélység (mm): 312
Memória órajel (MHz): 7010
Memória sávszélesség (bit): 256
Memória típus: GDDR 5
Open GL támogatás: 4.4
Táp csatlakozó: 6 pin + 8 pin
A tesztkonfiguráció:
Cooler Master N200 NSE-200-KKN1 számítógép ház
Alaplap típus: Micro-ATX;Mini ITX
Audio csatlakozók: Van
Beépített ventilátorok száma: 2
Beépíthetõ processzor hûtõ magasság (mm): 160
Beépíthetõ VGA hossz (mm): 355
Bõvítõhelyek száma: 4
HDD hely: 3
Magasság (mm): 378
Mélység (mm): 445
Optika hely: 1
SSD hely: 4
Szélesség (mm): 202
Szín: Fekete
Táp elhelyezés: Alsó
USB 2.0 csatlakozó: 2
USB 3.0 csatlakozó: 1
Gigabyte H110M-S2V alaplap, Gigabyte GTX970 4GB DDR5 GV-N970WF3OC-4GD videokártya ésFSP 600W Hyper 600 tápegység
20/24 pin ATX csatlakozó: 1
4 pin Molex csatlakozó: 2
6 pin VGA csatlakozó: Nincs
8 pin VGA csatlakozó: 4
CPU csatlakozó: 4+4 pin
Floppy csatlakozó: 1
Formátum: ATX 2.3
Hatásfok (%): 85
Hatékonyság: 85+
Kiszerelés: Dobozos
Magasság (mm): 86
Mélység (mm): 150
Moduláris kábelezés: Nincs
PFC: Aktív
SATA csatlakozó: 8
Szélesség (mm): 140
Teljesítmény (W): 600
Ventilátor méret (cm): 12
Zajszint (dB): 19
Kingston 2x8GB DDR4 2133MHz HX421C14FB2K2/16 HyperX Fury Black memória
Csomagolás: Dobozos
Feszültség (V): 1.2
Hûtõborda: HyperX Fury
Idõzítés (CL): 14
Kapacitás (GB): 16
Kiszerelés: 2 darab modul
Memória típus: DDR4
Órajel (Mhz): 2133
Western Digital 1TB 64MB WD10EZEX merevlemez és Adata 128GB ASP600S3-128GM-C SSD meghajtó
Belsõ cache (MB): 64
Csatolófelület: SATA III
Fordulatszám (rpm): 7200
Kapacitás (GB): 1000
Méret (col): 3,5
Termék osztály: WD Blue
Chipset típus: H110
D-Sub kimenet: Van
DVI-D kimenet: Van
Formátum: Micro ATX
Hálózati csatlakozás: 10/100/1000 Mb/s
Maximum memória (GB): 32
Memória foglalat: DDR4
Memória foglalatok száma: 2
Memória sebesség (Mhz): 2133
PCI-E x1 csatlakozó: 1
PCI-E x16 3.0 csatlakozó: 1
Processzor foglalat: Intel 1151
PS/2 csatlakozó: 2
SATA 3 csatlakozó: 4
Táp csatlakozó: 24 + 4 pin
USB 2.0 kimenet: 2
USB 3.0 kimenet: 2
Intel Core i5-6600 BX80662I56600 processzor
Architektúra (bit): 64
Család: Skylake
Fogyasztás (W): 65
Gyártási technológia (nm): 14
Hûtõborda: Van
Hûtõventilátor: Van
L2 Cache (MB): 4 x 256 KB
L3 Cache (MB): 6
Magok száma: 4
Órajel (Mhz): 3300
Processzor foglalat: Intel LGA1151
VGA típus: Intel HD Graphics 530
A játékokat és tesztprogramokat maximális beállítások alatt futtattuk, az elért eredmények diagramon ábrázolva:
Bár itt-ott sikerült pár pont elõnyt szerezni a nagy öregnek, összességében meggyõzõ elõnnyel zárta az összehasonlítást az AMD újdonsága, ezért 100 e Ft körül ajánlott vétel!
A PCX I5 N749 számítógépet és a PCX I5 A751 számítógépet megtalálod a PCX számítógépek között és a “Konfigurálom” gombra kattintva tetszés szerint át is alakíthatod.
2016. 09. 19
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések