2022. 05. 30

Jön a szélesebb, 25110 M.2 SSD formátum

Úgy tûnik, hogy a PCIe 5.0 NVMe SSD-k nagyobb M.2 bõvítõhelyeket igényelnekNéhány mm-t híznak az új, PCIe 5.1 meghajtók.

Az SSD-k új generációjával némileg áttérbe szorulhat a 2280-as méretkategória, mivel a Gigabyte beszédes adatai szerint a 25110-es formátum lehet az új norma a PCIe 5.0 meghajtók érkezésével. Az M.2 NVMe SSD-k már most is lenyûgözõ sebességre képesek, de máris itt lesznek a még gyorsabb, következõ generációs PCIe 5.0 meghajtók, melyekhez a jelek szerint nagyobb, illetve szélesebb M.2 foglalatokra lesz szükség.


Az általunk megszokott M.2-es meghajtók többnyire a 2280-as formát használják. Ez a megjelölés elsõre talán keveseknek egyértelmû, pedig valójában csak azt jelenti, hogy ezek a meghajtók 22 mm szélesek és 80 mm hosszúak. Persze ezen túl is már számos egyéb méretszabvány is létezik, amelyek szélessége 12 mm-tõl 30 mm-ig, hossza pedig 16 mm-tõl 110 mm-ig terjed, bár a 30 mm-es darabok nem túl gyakoriak, a 110 mm-esek pedig a legritkábban bukkannak fel szerverek helyett otthoni környezetben. A 22 mm-es szélesség viszont megkerülhetetlen kényelmi szabvány volt, melytõl a mai napig nem próbáltak meg eltérni. És akkor most jönnek az új, PCIe 5.0 NVMe M.2 SSD-k, melyek esetében a 25110-es, tehát a 25 mm x 110 mm-es kialakítás lehet az új norma.


Amint arról a Techpowerup cikke beszámolt, a Gigabyte-tól ered az elsõ arra vonatkozó információ, hogy már a közeljövõben nagyobb, és ami a legfontosabb, szélesebb M.2 meghajtók megjelenésére számíthatunk. A szabványért felelõs PCI-SIG nem verte nagy dobra a dolgot, pedig már 2020-ban hitelesítésre került, végül a még kiadásra váró X670 és X670E alaplapjai buktatták le a változást, mivel azokból mindkettõ tartalmaz olyan szokatlan kialakítású M.2 foglalatokat, amelyeket már felkészítettek a 25110-es "form factor" befogadására. Az alaplapok többségén a hely meglehetõsen szûkös, így a gyártók amúgy is igyekeztek spórolni a foglalatokkal, különösen a laptopok és más hordozható eszközök esetében, ahol tényleg minden szabad mm-nek értéke van. Ez a 3 mm-es különbség tehát több, mint azt elsõre gondolnánk, a gyártóknak pedig ezek szerint ügyelniük kell majd a kompatibilitásra.


Mivel a PCIe 5.0 meghajtók várhatóan 14 000 MB/s vagy akár még annál nagyobb adatátviteli sebességet érhetnek el, elkerülhetetlen, hogy jóval több hõt is termeljenek majd. A nagyobb M.2 SSD-k viszont értelemszerûen jóval kiterjedtebb hûtést tesznek lehetõvé, hogy hatékonyabban birkózzanak meg a hõtermelés problémájával, így valószínûleg a legnagyobb teljesítményû meghajtók esetében újszerû megoldásokra is számíthatunk majd. Ezt mindenképpen érdemes lesz szem elõtt tartani, amikor döntünk a PC-nk következõ fejlesztésérõl. Hogy a szélesebb meghajtók a fogyasztói termékek között mennyire lesznek majd gyakoriak az azért még kérdéses.


Nem kizárt, hogy a PCIe 5.0 esetében mindenki egységesen erre áll majd át, míg a korábbi generációk maradhatnak a megszokott keretek között, így biztosítva a gyártók és a vásárlók számára a kompatibilitást és a téves vásárlások elkerülését.

2022. 05. 30

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.