2020. 02. 13

Az új Windows 10 frissítés megöli a hangot és az internetet

Egy lépés elõre, kettõ hátra? A keresési funkciót javító frissítés katasztrofális hibákat okozott, a javítás javítása még várat magára.

Az egész valamikor a 2019 Májusi, és Novemberi frissítések alkalmazása után kezdõdött, a zavaró rendszerhiba egészen mostanáig nehezítette meg a felhasználók életét. A furcsa jelenség a Fájlkezelõ (File Explorer) defektjét okozta, és lehetetlenné tette a keresést. Egyes esetekben a Start menü és a Vezérlõpult keresõmezõje szürkévé, vagyis használhatatlanná vált, nem reagált a jobb kattintásra, és a vágólapra másolt szöveg sem volt beilleszthetõ. Ennek orvoslására érkezett a KB4532695 csomag, úgy 10 nappal ezelõtt.

Egészen addig nem gyanakszunk, amíg nem okoz gondot


A változások listája szerint, nem csak a keresõnk javul meg az újraindítás után, de USB Type-C csatlakozónkból is hibaüzenetek nélkül távolíthatjuk el pendrive-unkat, mûködik az invitáció online játékokra, és még a Windows Hello arcfelismerés is hatékonyabb lesz. Nos, nem kizárt, hogy ez így történt, ám a telepítést elvégzõ felhasználók, az arcfelismerõ pontosságának tesztelése helyett valami mással voltak elfoglalva. Ugyanis pár napon belül kiderült, hogy a segítõ szándékkal kiadott update burlesque filmekbe illõ káoszt okozott, nyomában indítási gondokkal, váratlan rendszerösszeomlásokkal. Ha ez nem lett volna elég, ezek után még a keresõ sem lett 100%-os.

Rossz ómen?


A jelentések apokaliptikus állapotokról szólnak, melyek részeként sokan tapasztaltak klasszikus "kék halál" kíséretében maga alá rogyó rendszert, indítás közben összeomló rendszert, eltûnõ hangot és helyrehozhatatlanul letiltott hangkártyát. Volt, akinél bemondta az unalmast a Bluetooth, de a csúcs a teljes hálózati szolgáltatás megszûnése volt, természetesen internettel együtt. Utóbbi volt, hogy egy újraindítás után visszatért, hogy aztán megint leállhasson. Jobb esetben vállalhatatlanul megnõtt a boot idõ, a keresõ ráadásul továbbra is betegeskedett, így a jobb klikk alkalmazásához elõbb bal kattintással elõ kellett hozni a kurzort. Bár a jelenségek nem minden esetben, vagy nem feltétlenül egyszerre jelentkeztek, de pont elegendõ panasz érkezett ahhoz, hogy a helyzetre ráhúzható legyen a tragikomikus jelzõ.

Nem kell hang, ha be sem kapcsol.


A dolog akkor kezdett eszkalálódni, amikor kiderült, hogy a frissítés eltávolítása nem feltétlenül hozza helyre az okozott károkat, ugyanis volt akinek a rendszer továbbra sem volt hajlandó felismerni semmilyen csatlakoztatott hangeszközt. Persze sokan biztosan észre sem vették, hogy az új csomag idõ közben már beépült, mivel nem tapasztaltak semmiféle rendellenességet. Aki azonban még nem végezte el a frissítést, talán jobb ha megvárja a dupla javítást javító mentõcsomagot, biztos ami biztos. Aki úgy döntene, hogy nem kockáztat, és a következõ frissítésig inkább megszabadulna a KB4532695 kódnevû potenciális pokolgéptõl, az a Vezérlõpult > Programok > Programok és szolgáltatások > Telepített frissítések menüpont alatt letörölheti.


A Microsoft mondhatni kellemetlen helyzetbe keverte magát, és igen kényelmetlenbe a felhasználóit, akiknek egy része most nagyjából csökkentett módban használhatja számítógépét. Remélhetõleg a megoldás hamar érkezik, és nem csak olaj lesz a tûzre.

2020. 02. 13

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.