2020. 09. 22

A Microsoft megvette a Bethesdát, és még vagy 7 stúdiót

A Microsoft váratlan sebességváltással magába olvaszt egy sor ismert játékstúdiótAz Xbox Games Studios mégis komolyan gondolja?

LEugrottak a boltba tejért, és hazajöttek egy Bethesdával.


Néhány éve még a játékosok és a sajtó együtt találgatták, hogy a Microsoftnak vajon mi a jó franc lehet a terve a konzolpiaccal, és próbálták megtippelni, hogy mi lehet az elképzelése a játékiparban betöltött szerepét illetõen. Redmondban olyannyira nem érezték már a közönség igényeit, hogy azt gondoltuk, náluk talán el is marad a következõ generáció. Mindenki hiányolta náluk az egyedi fejlesztéseket, miközben évrõl évre figyeltük, ahogy az Xbox One szépen lemaradozik a Playstation 4 mögött, mivel utóbbi pénzt és kreatív energiát nem sajnálva készített el jópárat a generáció legnépszerûbb játékai közül. Aztán szépen lassan körvonalazódni kezdett az út, ami a Microsoft számára is mûködik, ez pedig egy olyan szolgáltatás, ami tömegek számára jelent nehezen visszautasítható ajánlatot. Ugyan a Game Pass elõfizetés a Netflix berobbanása óta már nem számít különlegességnek, az viszont igen, hogy a Microsoft tegnap 7.5 milliárd dollárért vásárolt be játékstúdiókból.

Nem éppen szolid portfólióra csapott le a Microsoft.


Legalábbis akvizíció hivatalos bejelentése tegnap történt meg, na persze csak az után, hogy Twitteren már futótûzként terjedt a Bethesda felvásárlásának híre. Pontosabban az egész ZeniMax Media, vagyis a Bethesda anyavállalata képezi az üzlet tárgyát, mellyel egy szép csokor játékstúdió, és egy egész zsákra való klasszikus videojáték, illetve azok fejlesztõje került az Xbox Game Studios irányítása alá. Egészen elképesztõ hír ez, hiszen már önmagában a tény is különleges, hogy a Microsoft vajon mennyire rendezi át a terepet, és minél tovább boncolgatjuk, annál több kérdés vetõdik fel. Elõször talán lessük meg, hogy mely stúdiókról van szó, a teljesség igénye nélkül néhány említésre érdemes alkotásukkal együtt.

Volt idõ, amikor Doomguy nem kedvelte a konkurenciát.


Mi más állhatna a lista élén, mint a legendás id Software, mely a Wolfenstein és a Doom elkészítésével egy életre meghatározta a játékipart, és úgy ahogy van, az egész videojátékos kultúrát is, technológiai és stílus szempontjából egyaránt. De akkor már szorosan ide is tartozik a MachineGames is, mely önmagában felel az újraélesztett Wolfenstein sorozatért, kezdve a 2014-es The New Order epizóddal. És természetesen az egész Bethesda, illetve Bethesda Sofworks, beleértve az Austin, Dallas és Montreal különítményeket is. Többek között nekik köszönhetjük a teljes The Elder Scrolls univerzumot, és persze a 3D-s Fallout játékok nagy részét, egészen az elkeserítõ Fallout 76-ig bezárólag, de ha szigorúak szeretnénk lenni, technikailag azért a ZeniMax Online Studiosnak mondhatunk köszönetet. Természetesen nem mehetünk el a két modern Doom mellett sem, hiszen mindkettõ képes volt igényes formában tisztelegni az eredeti klasszikus elõtt. Ami különösen izgalmas, hogy Bethesdáék mostantól egy tábort alkotnak a Fallout New Vegasért felelõs Obsidian csapatával, így sokak szívében gyúlt remény egy New Vegas 2-ért. Az Arkane Studios fõleg a nagyszerû, de kissé alulértékelt játékok fejlesztõje, hiszen anno õk készítették a mára erõsen hanyagolt Might and Magic univerzumban játszódó Dark Messiah-t, de hozzájuk tartozik a Dishonored széria és a 2017-es Prey reboot is, jövõre pedig a Deathloop érkezik. Itt van még a Tango Gameworks, mely a két The Evil Withint készítette, jelenleg pedig a Ghostwire: Tokyo-n dolgozik. Érdemes még kitérni a (sajnálatosan kiábrándítóra sikerült) Rune II után szétesett Human Head Studiosra is, melyet a Bethesda végül Roundhouse Studios néven alakított újra, méghozzá teljes létszámmal. A listából aligha hiányozhat egy mobiljátékos gárda, márpedig az Alpha Dog Games az érintõkijelzõs címekben utazik.

Vége a balhénak, az ûrszéli kocsmában együtt koccintanak egy nehéz nap után.


Az egyik kérdés, ami mellett egyetlen sajtóorgánum sem tudott elmenni, az a Microsoft viszonya a Sony-hoz, illetve azokhoz a frissen bekebelezett stúdiókhoz, melyek valamiféle konzolos exkluzivitásban egyeztek meg a japán riválisukkal. A kérdést Phil Spencer, a teljes Xbox ágazat vezére igyekezett tisztázni, a Bloombergnek adott válaszaival. A lényeg, hogy maradnak az üzletileg korrekt magatartásnál, és nem mennek neki semmilyen korábbi szerzõdésnek, tehát a Deathloop és GhostWire PC-n kívül továbbra is csak PlayStation 5 konzolra érkezik majd, ugyanakkor azt sem érdemes elfelejteni, hogy ezen címek esetében csak ideiglenes exkluzivitásról van szó, szóval késõbb akár Xboxon is felbukkanhatnak. A jövõrõl még kissé ködösen nyilatkozott, és valahogy úgy fogalmazott, hogy minden egyes játéknál egyedi elbírálás dönti majd el, hogy milyen platformokra jelenjen meg, így az sem kizárt, hogy a Bethesda és a többi stúdió címei továbbra is megjelennek majd PlayStation rendszerekre is. Ez természetesen nagyon vékony jég, és nem érdemes elfedni, hogy a rengeteg konzolos játékos eldöntheti egy új játék sorsát, mely a PC-s megjelenésekre is komoly hatást gyakorol, és azt például nehéz elképzelni, hogy a két éve bejelentett Starfield kihagyná a PS5-ös szereplést. A jövõvel kapcsolatban a Bethesda élén tevékenykedõ Todd Howard is nyilatkozott, a célkeresztben pedig a Fallout és a The Elder Scrolls játékokat hajtó grafikai motor volt. A Creation Engine már 14 éve szolgálja ki mindkét sorozatot, és a rajongók szerint igencsak megérett már a cserére. Howard egyértelmûvé tette, hogy az engine-t továbbra sem váltják le, azonban a Microsoft jóvoltából példátlanul komoly felújításon esik át. A cél állítólag a Series X konzolban rejlõ potenciál kiaknázása, meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül majd az Elder Scrolls hatodik részének, és hogy a kiadó miként viszonyul majd a PlayStation vásárlóihoz, hiszen a Morrowind volt az elsõ és az utolsó, melybõl a Sony-s játékosok kimaradtak.

A Bethesda valószínûleg itt sem váltott új grafikai motorra


Az esemény jelenleg a játékipar történetének legkomolyabb üzletének tekinthetõ, már ha nem soroljuk ide azt az összeolvadással létrejött szörnyeteget, melyet csak Activision Blizzardnak hívunk. A felvásárlást követõen a lehetõségek egészen új dimenziói nyílhatnak meg, hiszen simán megvalósulhat a rajongók fantáziájában számtalanszor lejátszott Doom Guy és Master Chief párbaj, vagy éppen egy közös misszió az világot fenyegetõ rémségek ellen, esetleg létrejöhetnek az eddig teljesen függetlenül mûködõ játékuniverzumok közötti crossoverek is. Mi csak azt reméljük, hogy a Microsoft végre valóban szeretne új életet pumpálni a játékaiba, és ez nem annyiban merül majd ki, hogy az Xbox Game Pass elõfizetés mostantól az összes Bethesda játékot magában foglalja majd. A legjobban talán a PC-s tábor jön ki az egészbõl, hiszen számos már bejelentett PlayStation 5 cím kap majd PC-s változatot is, a Microsoft pedig jó szokása szerint továbbra is garantálja az újdonságok PC-s kiadását. A stúdiók esetében személyi változtatásokról, távozó munkatársakról, esetleg elbocsátásokról egyelõre nem esett szó, de ez a helyzet nem nevezhetõ éppen kis változásnak, így nem kizárt, hogy a közeljövõben hallhatunk majd hasonló híreket is. Fõleg azok után, hogy a Microsoft múltjától sem idegenek a becsõdölt fejlesztések és elkaszált stúdiók. A ZeniMax cégcsoporttal kiegészülve 15 helyett már 23 fejlesztõgárdát tudhatnak zászlajuk alatt, az átvétellel pedig összesen 2300 új munkatársat köszönthetnek.

Az átvételt kísérõ jogi huzavona valamikor 2021 környékén ér véget, a teljes irányítás ekkor kerülhet a Microsoft vezetõinek kezébe, tehát most csak dõljünk hátra és figyeljük az eseményeket.

2020. 09. 22

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.