2020. 08. 13

Phoenix? A NUVIA szerint övék a leggyorsabb CPU!

Az ismeretlenségbõl elõtûnõ vállalat szerint processzoraik hatékonyabbak a konkurencia fejlesztéseinélVeterán fejlesztõk robbatnanának a processzorpiacon


Mi is az a NUVIA? Nos, nem csoda, ha még nem cseng ismerõsen a név, pláne most, amikor mindenki az Intel és az AMD párharcát figyeli, és az új Zen 3 architektúra bevezetését várja. A NUVIA egy Kaliforniában alapított elektronikai vállalat, mely elsõsorban processzortervezéssel foglalkozik, és mindössze tavaly lépett színre a szilikongyártók viszonylag szûknek nevezhetõ piacán. A 2019 novemberében bemutatkozó cég tehát szinte újszülöttnek tekinthetõ, ám magabiztosságát még a veterán Intel és AMD is megirigyelné, hiszen a csapat nem kisebb kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet, minthogy saját tervezésû processzormagja gyorsabb és energiatakarékosabb lesz a fent említett nagyvállalatok legjobb ajánlatainál is.

Elõször a szerverek piacán érvényesülnének


Bár nem õk az elsõ fiatal cégindítók, akik hasonló vehemenciával promotálják magukat, állításuk nem nélkülöz minden racionalitást, a három alapító ugyanis nem éppen most végzett holmi OKJ tanfolyamon. Gerard Williams III közel tíz évig volt vezetõ processzortervezõ az Apple-nél, de az ARM szárnyai alatt is hasonló ideig tevékenykedett. Manu Gulati az AMD-nél kezdte, nyolc évet töltött az Apple berkeiben, majd a Google-nél felelt a processzorok és termékek fejlesztéséért. John Bruno az ATI Technologies mobilchipjein és integrált megoldásain dolgozott, majd úgy öt évig õ is erõsítette az Apple gárdáját, hogy végül a Google rendszermérnöke legyen, de az illusztris társaságot még a hasonló tapasztalatokkal rendelkezõ Jon Masters, Syrus Ziai és Jon Carvill is erõsíti. Nos, õk így hatan állítják, hogy Phoenix processzormagjuk minden másnál gyorsabb, miközben fogyasztása alacsonyabb, mint a jelenleg ismert megoldások.

Vidám, lelkes és nem utolsó sorban tapasztalt fejlesztõk


A NUVIA elsõdleges célja a szerverpiac és az adatközpontok meghódítása egy olyan fejlesztéssel, mely mindent túllicitáló erejével és takarékosságával vonzó lehet a nagyobb érdekcsoportok számára is. Ahogy õk fogalmaznak: „a NUVIA azzal a céllal jött létre, hogy újralkossa, illetve újragondolja a szilikondizájnt, mellyel az iparágban vezetõ teljesítményt és energiahatékonyságot biztosíthatnak az adatközpontok számára”, ezzel konkrétan kisebb iparági forradalmat hirdettek, végeredményében „a számítási teljesítmény és az energiahatékonyság fokozatos növekedése” által. Terveikkel nem állnak teljesen önmagukban, hiszen olyan vállalatok szavaztak nekik bizalmat, mint a Dell Technologies, a Capricorn (befektetési vállalat), vagy a WRVI Capital és a 2.5 milliárd dollárösszértékû kockázati tõke fölött bábáskodó Mayfield, akik a laboratóriumi szolgáltatásokkal foglalkozó Nepenthe közremûködésével 53 millió dollárral tolták meg a cég piaci startját. Ez persze szépen hangzik, ám szimpla ígéretekre senki nem adna pénzt, a NUVIA ugyanis már rendelkezik ígéretes eredményekkel.

A Phoenix már most gyorsabbnak ígérkezik, mint a konkurencia érkezõ termékei


A Phoenix processzormag az ARM architektúrájából indul ki, ám összességében teljesen egyedi fejlesztésnek tekinthetõ, mely az egyelõre ismeretlen specifikációkkal rendelkezõ Orion nevû processzorban teljesítene szolgálatot. A hangzatos ígéreteiket többek között egy Geekbench 5 alatt végzett teljesítményteszt igyekszik alátámasztani, melyben a Phoenix mag lekörözi az x86 architektúra felsorakoztatott képviselõit, köztük egy Intel Sunny Cove alapú i7-1068NG7-et, egy Zen 2-vel dolgozó AMD Ryzen 4700U-t, és egy ARM A77 meghajtású Qualcomm lapkát is. A vállalat szerint lassan nem lesz jelentõségteljes különbség a mobilchipek és szervermagok között, illetve csak akkor válik relevánssá, ha masszív vektormotorokat adnak hozzá, meghatározott ügyfelek számára. A fejlesztés természetesen még közel sem végleges, és azt is megjegyezték, hogy ha 18 hónap után célba érnek, piaci vetélytársaik már megérkeznek újdonságaikkal, ám még ennek ellenére is hatékonyabb megoldást ígérnek. A cég tehát további befektetõket vár, és igyekszik megnyerni õket, hiszen a modern gyártástechnológiák közismerten magas költségeseket igényelnek.

A NUVIA ígéri, hogy igyekeznek tájékoztatni a közönséget a fontosabb történésekrõl, így reméljük, hogy hamarosan kézzelfogható eredményt is láthatunk, valódi hardver formájában. Jól is jönne egy ehhez hasonló vérfrissítés a piacra, az esetleges siker pedig talán az Intelt is felrázhatja végre, hiszen az már egészen tragikomikus lenne, ha a patinás chipgyártót már nem csak az AMD, de egy "tegnap" alakult mikrovállalat is elkezdené szorongatni.

2020. 08. 13

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.