2021. 01. 29
Razer Viper 8K, a világ leggyorsabb gamer egere
A gamer kütyükre szakosodott vállalat ismét feltalálta az egeret
A Razer több mint 22 éve ostromolja a játékosokat különbözõ perifériákkal, a téma iránt érdeklõdõk pedig egészen biztosan találkoztak már az olyan népszerû termékeikkel, mint a Deathadder vagy a Kraken széria. A szingapúri és amerikai együttmûködésbõl született vállalkozás ugyan mindig sokat adott a dizájnra, de többnyire odafigyel arra is, hogy termékeiben fejlett, sõt elõremutató technológiai megoldásokat alkalmazzon. Többek között ezt bizonygatja legújabb egerével is, mely állításuk szerint nyolcszor körözi le a jelenleg elérhetõ leggyorsabb optikai szenzorokat.
Az újabb gamer egerük Viper 8K néven mutatkozott be és a gyártó elsõ terméke, melyben debütál a házon belül fejlesztett HyperPolling technológiájuk. A termék legfontosabb erénye a kiemelkedõ polling rate, vagyis a mintavételezési arány, mely azt jelzi, hogy az egér másodpercenként hányszor jelzi pozícióját a gépünk, vagyis lényegében a játék felé. Fejlesztésükkel az ipari szabványnak számító 1000 Hz-es mintavételezési gyakoriságra licitálnak rá, méghozzá egy 8000 Hz-es értékkel. Ez bõ tíz éve még az USB szabvány kiforratlansága miatt inkább egy hangzatos kijelentés volt, ám ahogy meghaladtuk a csatlakozó 125 Hz-es korlátait, a polling rate is egyre nagyobb szerephez jutott. Minél magasabb ez a szám, a kurzor, illetve a célkereszt mozgása annál lágyabb és pontosabb lesz, miközben a bemeneti késleltetés minimálisra csökken.
A Razer aktuális állítása szerint a legtöbb cég csak a DPI-re koncentrál, az alacsony késleltetésre viszont alig jut figyelem, pedig utóbbi látványosabban befolyásolhatja az általános játékélményt. A DPI a szenzor (többnyire optikai szenzor) mintavételezési potenciálját jelöli, vagyis azt, hogy mennyire érzékenyen térképezi fel a felületet, amit a játékos átpásztáz vele. A fejlõdés természetesen fontos, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy bizonyos értékhatár fölött a többség számára inkább zavaróan érzékeny lesz az egér. Az ember nem lesz pontosabb attól, hogy a kurzor a legapróbb mozdulat után háromszor körbeszalad a bolygón, tehát a precíz mozgáskövetés akár frusztráló is lehet. A cég kijelentése amúgy megfontolandó, viszont valamivel átélhetõbb lenne, ha nem egy 20 000 DPI-s Focus+ optikai szenzort használnának. Ebbe persze kár lenne belekötni, hiszen miért ne adnák meg a vásárlóknak a választás szabadságát, a DPI pedig a megszokottak szerint egy fizikai kapcsolóval igényeinkre szabható. Nem marad el a szoftveres támogatás sem, melyet a hivatalos honlapról tölthetünk le. A Razer Synapse 3 részletesebb beállításokat ad a kezünkbe, melybe az elmaradhatatlan RGB is beletartozik, az integrált memória pedig öt egyedi profilt képes megõrizni nekünk.
A Viper 8K esetében a HyperPollinghoz a Razer második generációs optikai gombjai társulnak, 0.125ms-os válaszidõvel. Ezekkel a mechanikus kapcsolókhoz mérten szintén gyorsabban jelezhetjük kattintási szándékunkat, akár 70 millió alkalommal. A gyártótól megszokott egyedi formaterv ezúttal is egy szimmetrikus, balkezesek számára is elérhetõ modellt takar, melynek további pozitívuma, hogy mindkét oldalán találunk egy pár extra gombot. Szerencsére a Viper esetében is tartózkodtak a fényes, csúszós felületektõl. Az alapvetõen matt textúrát két oldalt dombornyomott – feltételezhetõen gumi, de legalábbis gumi hatású – borítás egészíti ki, a kényelemmel tehát egészen biztosan nem lesz gond. A maximális sebesség érdekében egyelõre kizárólag vezetékes verzió érkezik, mely a Razer keresztségében SpeedFlexnek nevezett kábellel csatlakozik a gépünkhöz. A talpak anyaga PTFE (teflon), a csatlakozó USB, a harisnyázott vezeték pedig 1.8 méter hosszúságú. Mivel se akkumulátor, se súlyzókészlet nem tartozik hozzá, a gyors mozgatáshoz az egér 71 grammos tömege is ideálisnak tekinthetõ.
A felsõkategóriás egerek sokak számára még rétegterméknek tûnhetnek, az eSport és online multiplayer címek elõretörésével egyre többen választanak költségesebb perifériákat. Ennek fényében a Viper 8K ára talán nem is olyan extrém, mely Amerikában 80 dollár, nálunk viszont inkább az euró a mérvadó, így nagyjából 25 és 30 ezer forint között számíthatunk rá.
Források: press.razer.com, razer.com
2021. 01. 29
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések