2020. 10. 14

Teljes 5G lefedettséget kapott Budapest és környéke

A fõvárosban bevetésre kész a teljeskörû 5G szolgáltatás, és még a BME is saját frekvenciát kapKutatási célú magánhálózat a BME területén

Nem is olyan régen írtunk a fejlett vezetéknélküli telekommunikációs szolgáltatások elterjedtségérõl, melybõl kiderült, hogy néhány államot leszámítva, Európa nem feltétlenül jár élen a fejlett 5G-s infrastruktúra bevezetésében és kiaknázásában, Magyarország pedig érthetõ módon fel sem kerülhetett a listára. Ezen a helyezésen igyekszik javítani a világ jelenleg legnagyobbjaként nyilvántartott távközlési vállalata, ugyanis a Vodafone Magyarország ma bejelentette, hogy elkészült a Budapestet átfogó 5G szolgáltatás elindítás kiépítésével, melybe egy fejlesztési céllal kialakított egyetemi hálózat is beletartozik.


A friss sajtóközlemény szerint szinte teljes egészében befejezõdött annak az 200 darab 5G bázisállomásnak a felépítése, illetve hardveres fejlesztése, melyek Budapesten és környékén hamarosan megkezdik mûködésüket. Dr. Budai J. Gergõ, a Vodafone Magyarország Igazgatóságának Alelnöke szerint, már csak a néhány héten keresztül zajló szoftveres tesztelés van hátra, melynek befejeztével többszázezer ügyfelük férhet hozzá, az újgenerációs mobilhálózat által kínált nagysebességû adatkapcsolathoz. Úgy tûnik, hogy a Vodafone ebben az esetben hû volt ígéreteihez, hiszen 2019-ben elsõként indított 5G szolgáltatást a hazai mobilszolgáltatók közül, a 2016-ban megszerzett 3500 Mhz-es frekvenciakészlet segítségével. A fejlesztést az idén márciusban lezajlott NMHH frekvencia-árverésen megszerzett újabb kommunikációs sávok megszerzésével folytatták, ahol az addig birtokolt 50 Mhz-nyi 3500 Mhz-es sáv bõvítése mellett a 700 Mhz-es, illetve a 2100 Mhz-es frekvenciából is sikeresen nyertek el maguknak szolgáltatásra alkalmas tartományt. Az aukción 65 MHz-el bõvítették a használható sávjaikat, a hivatalos jelentések szerint nem csekély 38.65 milliárd forintért cserébe.

Az 5G még idén behálózhatja a fõvárost


A Vodafone eddig csak a belváros centrumában rendelkezett aktív 5G szolgáltatással, ez viszont hamarosan megváltozik, ráadásul tovább építik a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) részvételével folytatott együttmûködésüket is. A megállapodás szerint az intézmény számára 40 MHz-et különítenek a 3600 Mhz-es tartományból, melynek segítségével egy kísérleti magánhálózatot hoznak létre (5G Smart Campus Hálózat). A tervek szerint ez egyfelõl kifogástalan kapcsolatot biztosít majd a Mûegyetem teljes területén, továbbá lehetõséget biztosít a különbözõ kutatási- fejlesztési programok bõvítésére is, melynek egyik elsõszámú eleme, az "5G Lab" néven indított 5G alkalmazásfejlesztési laboratórium lesz. Ahogy a júliusban virtuálisan megrendezett 5G konferencián is elhangzott, ez egy igen komoly elõrelépést jelent, melynek nemzetközi léptékben is hangsúlyos szerepe lehet. A kutatáshoz a Nokia által biztosított eszközpark mellett a Vodafone szakemberei is hozzájárulnak, ráadásul a korábbi közleményben elhangzott 20 Mhz-nyi munkasávot is megduplázták, így az 5G technológia pontosságát, a frekvenciasávok optimális kihasználását, továbbá az alkalmazásfejlesztést és a teljes iparág számára fontos szabványosítást is hatékonyabban kutathatják.

Behajtott a városba az eddigi legnagyobb 5G fejlesztés


Budapesten ezen felül a jelenleg csak egy másik szolgáltató, a Telekom biztosít lakossági 5G szolgáltatást, mivel a legutóbbi frekvenciaárverésen a Digi nem jutott szabad sávokhoz, nem úgy, mint a Telenor, aki hamarosan szintén belekezd saját hálózatának kialakításába. Az ország legnagyobb 5G fejlesztéséhez tehát egyelõre csak a Vodafone ügyfelei férhetnek majd hozzá, és állítólag még az év vége elõtt kipróbálható lesz.

Forrás: vodafone.hu

2020. 10. 14

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.