2022. 01. 12
Az ASRock Ryzen 5000 támogatást ad egy X370 laphoz
Az ASRock lett az elsõ az alaplapgyártók között, amely immár hivatalosan is támogatja az AMD Ryzen 5000 asztali CPU-kat az X370-es termékcsaládban
A közelmúltban bebizonyosodott, hogy az AMD Ryzen 5000 szériás asztali processzorok tökéletesen mûködhetnek a belépõ szintû A320-as alaplapokban, ugyanis akadt olyan gyártó, aki az AMD figyelmeztetése ellenére elõállt az ehhez szükséges (beta) BIOS-frissítéssel, ezzel vállalva a felelõsséget az esetleges hibákért. A tapasztalatok ekkor azt mutatták, hogy még akár egy Ryzen 9 5950X csúcsmodell is képes megfelelõen mûködni egy olcsó A320-as lapban. Ez a fordulat kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az AMD vajon miért blokkolta kezdetektõl fogva a 300-as sorozatú termékcsaládjuk támogatását. A vállalat a közösség és a sajtó kérdéseire korábban azt felelte, hogy a BIOS chip megkötései, és a 300-as sorozat sokkal régebbi platformja miatt kellett korlátozniuk a Ryzen 5000 CPU-k támogatását az érintett alaplapok esetében. Nemrég azonban elkezdték felülvizsgálni korábbi döntésüket, mely elvezethet felhasználók szélesebb körének kiszolgálásához.
Most az ASRock jelentkezett, hogy elsõ alaplapgyártóként hivatalos BIOS-t szándékozik kiadni az X370 PRO 4 alaplapjához, amely ennek köszönhetõen az AMD Vermeer, Ryzen 5000 processzorokat felírja a támogatási listára. Ahogy azt fentebb említettük, a múltban is voltak már BETA BIOS-ok különbözõ deszkagyártóktól, de az AMD által elõírt korlátozások miatt végül mindegyikük elkerülte a hivatalos verzió kiadását. A cég húzása tehát sokak számára izgalmas lehet, azonban ez egy olyan visszafordíthatatlan változást hoz magával, mellyel a termék végleg elveszítheti a képességét a korábbi generációk meghajtására. Az ASRock figyelmezteti is a felhasználókat, hogy az új BIOS megszünteti a régebbi CPU-k, például a Ryzen 2000, Ryzen 3000G, Ryzen 2000G chipek támogatását, így ezt a mûvelet elvégzése elõtt lehetõleg tartsák szem elõtt. A probléma gyökere valóban a szûkös kapacitású BIOS-ban rejlik, a frissítéssel tehát áldozatot kell vállalnunk, mely egy esetleges CPU-csere esetén nehéz helyzetbe hozhatja azokat, akik a lapot Zen 3-nál korábbi chippekkel szeretnék tovább használni.
A frissítés alkalmazásával tehát elhozza a Renoir és Vermeer CPU-k támogatását, cserébe kiiktatja a Bristol Ridge (AMD A-sorozat/Athlon X4 sorozat) sorozatot. Ezen felül az ASRock NEM ajánlja a BIOS frissítését azok számára sem, akik Pinnacle, Raven, Summit vagy Bristol Ridge CPU-t használnak a rendszerükben és kérik, hogy mindenki olvassa el a BIOS korábbi verziójának leírását is. A Komachi_ENSAKA nevû felhasználó Twitteren megosztott egy SMU (System Management Unit) képernyõképet is, amely megerõsíti, hogy az új BIOS valóban megnyitja az AMD Ryzen 5000 asztali CPU-k támogatását, és azok a felhasználók, akik régi alaplapjukkal frissebb chipekre szeretnének váltani, most megtehetik a legújabb BIOS telepítésével, errõl a linkrõl. Azt viszont egyelõre nem tudni biztosan, hogy az AMD engedélyezte-e az ASRocknak, hogy a Ryzen 5000 Desktop CPU-k támogatását hozzáadja a régebbi X370-es alaplapjaihoz, esetleg ez az ASRock saját magánakciója volt. Az ASRock viszont megszólalt és kijelentette, hogy most már az AMD-n múlik a helyzet kezelése, ami azt jelenti, hogy a lapgyártók minden bizonnyal készen állnak a 300-as sorozatú alaplapok hivatalos BIOS-ainak kiadására.
A régebbi 300-as szériás alaplapokon biztosan veszíteni fogsz néhány funkciót, mint például a PCIe Gen 4, a PBO és a SAM támogatás, de ezek talán nem olyan jelentõs veszteségek a hozzáadott Zen 3 teljesítményhez mérve, hiszen így csak egy processzort kell beszereznünk, a teljes platform cseréjére helyett.
2022. 01. 12
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések