2022. 02. 01
Kell ennyi? Készül a világ elsõ 500 Hz-es kijelzõje
A kínai vállalat szerint készen állnak rekordot dönteni, jöhetnek az elsõ 500 Hz-es monitorok
Manapság már könnyû szerrel hozzáférhetünk magas képfrissítést kínáló monitorokhoz, hiszen a belépõ kategóriát már évek óta nem aranyárban mérik. Ezekhez képest a világ leggyorsabb "esport gaming monitorai" 360 Hz-es frissítésre képesek – azaz meg tudnak jeleníteni másodpercenként pontosan 360 képkockát –, ám a kijelzõpaneleket gyártó BOE szerint õk ennél jobbat is tudnak.
A vállalat múlt héten egy 27 hüvelykes monitor prototípusát szellõztette meg, amely 500 Hz-es frissítési frekvenciával rendelkezik – derül ki a Sina.com oldal kínai nyelvû elõzetesébõl. Bár az újdonságról tudósító szerzõ OLEDindustry néven szerepel, a bemutatott termék állítólag nem éppen OLED-et használ majd. A viszonylag szûkre szabott leírás alapján a BOE azzal dicsekszik, hogy "fontos áttöréseket ért el az oxid félvezetõ kijelzõtechnológia területén" és "a réz összekötõ stack struktúrák tömeggyártásával", amelyek a "nagy frissítési frekvenciájú, nagy felbontású, alacsony energiafelhasználású oxid kijelzõtechnológiával" kombinálva lehetõvé teszik ezt az elképesztõ, 500 Hz-es frissítési rátával bíró játékkijelzõt.
A BOE elõzetes videója, a 27 colos, 500 Hz-es prototípusról
A témával a Wccftech és a Videocardz is foglalkozott, a tech oldalak pedig úgy vélik, mintha valamilyen oxid TFT képernyõrõl lenne szó, de egyelõre elég ködös, hogy a BOE valójában mire is készülhet. Az egyik ilyen technológiát, az IGZO-t már évek óta ismerhetjük, amely egykor lehetõvé tette, hogy a képernyõkkel a korábbinál olcsóbban lehessen nagyobb felbontást (például 4K és 8K) elérni. Hogy magát az 500 Hz-et kontextusba helyezzük, a grafikus kártyának 2 milliszekundumonként kellene egy képkockát küldenie erre a monitorra, hogy a maximális sebességet elérje. Egy 360 Hz-es panel esetében ez az idõ 2.78 ms, a 240 Hz-esnél 4.17 ms, a 144 Hz-esnél 6.95 ms, míg a hagyományos 60 Hz-es képernyõnél viszonylag hosszúnak hangzó 16.7 ms. Utóbbi ugyan nem eSport kategória, de egy irodában például nem is feltétlenül vágynak hiánytalan válaszidõre (mondjuk, nem lehet tudni, mióta már a táblázatkezeléshez is tartozik hivatalos eSport liga).
A mai 360 Hz-es monitoroknak van egy jelentõs hátránya, méghozzá az, hogy ezt a sebességet csak az egyre alacsonyabbnak számító 1080p felbontás mellett érik el, ez pedig ugyanúgy igaz lehet erre az 500 Hz-es csodapanelre is. Érdekesség, hogy az Nvidia nemrég mutatott be egy új típusú monitort, amely eredetileg 27 hüvelykes, ám nem csak a maximális 1440p felbontásról lehet lejjebb váltani 1080p-re, de az egyedi eSport móddal a képátlót is 25-re csökkenti, amennyiben a játékosoknak hagyományosabb élményre van szükségük. A BOE videója szerint a prototípust a beágyazott DisplayPort nyolc sávján keresztül hajtják, és jelenleg csak 8 bites színmélységet kínál. Az tagadhatatlan, hogy a magasabb frissítési frekvencia elõnyeit már nem csak a játékosok ismerik fel, 60 Hz-rõl 120 vagy 144 Hz-re váltani az átlag felhasználónak is új élményt jelenthet, mellyel még az asztalon való babrálás is simább élmény lehet. Az 500 Hz azonban rendkívül túlzónak hangzik, még akkor is, ha képesek lesznek a kijelzõk más fontos tulajdonságait is viszonylag magas szintre hozni. Elõször is még az alacsonyabb gépigényû, illetve eSport címek esetén is viszonylag ritkán találkozunk másodpercenként 500 képkockával, másodszor pedig aki jelenleg nem talál használható teljesítményt nyújtó videokártyát, az aligha gondolkodik ilyen teljesítményen.
Nem tudni, hogy a BOE valóban épít-e forgalomba szánt modellt a kijelzõ köré, és egyelõre arra sincs bizonyíték, hogy az újságírók személyesen is láthatták-e a fejlesztés alatt álló képernyõt. Ugyanakkor a BOE a világ egyik vezetõ kijelzõpanel-gyártójának számít, tehát nem kizárt, hogy puszta reklámfogás helyett egy valódi eszközzel készülnek. Már csak az a kérdés, hogy milyen áron, legyen szó felbontásról, képminõségrõl, vagy akár a bolti árról, ami már önmagában is biztosan szemkápráztató lesz. Amúgy láthatóan készülnek más, hasonlóan hangzatos termékkel is, mivel egy másik fotón állítólag a 110 hüvelykes Oxide 8K 120 Hz-es kijelzõjük látható, mely hosszú távon a konzoltulajdonosoknak is izgalmas lehet.
2022. 02. 01
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések