2020. 12. 18
Semmi extra, csak a világ leggyorsabb SSD-je az Inteltõl
Az Intel máris rálicitált az SK Hynix új NAND lapkájára
Az biztos, hogy az IT szektor azon kevesek közé tartozik, ami talán többet nyert a koronavírus helyzettel, mint amennyit veszített, a fejlesztések pedig mintha sosem látott tempóra kapcsoltak volna. Ez utóbbi talán csak illúzió, az Intel új Optane szériás meghajtója viszont nagyon is valós, melyrõl természetesen azt állítják: a leggyorsabb SSD a piacon.
Ha néhány éve új háttértár után nézelõdtünk, kissé félve kattintottunk csak az SSD kategóriára, hiszen a nagy tárkapacitásért még rendesen a zsebünkbe kellett nyúlnunk, miközben tudtuk, hogy a memória alapú meghajtók jóval kevésbé idõtállóak, mint a sokat megélt lemezes társaik. Azt ugyanakkor szintén éreztük, hogy néhány év múlva már jóval barátságosabb ajánlatokkal találkozunk majd, hiszen az egyik leggyorsabban fejlõdõ ágazatról van szó. A fejlesztési verseny márpedig folyamatosan zajlik, és alig, hogy megírtuk az SK Hynix új 176 rétegû NAND Flash lapkájának érkezését, az Intel hirtelen elõállt saját újdonságaival. A legizgalmasabb fejlesztés persze az adatközpontokba szánt 3D XPoint memóriás termékvonal, mely ugyan távolabb nem is lehetne a belépõszinttõl, cserébe sosem látott sebességet és elõremutató minõségi elõrelépést hoz a paicra.
A P5800X névre keresztelt meghajtóról van szó, melyet a gyártó minden szerénységet mellõzve a leggyorsabb SSD-nek kiáltott ki. Ezt persze nehéz lenne bizonyítani PCI-Express 4.0 nélkül, mely csatolófelület már elengedhetetlen egy felsõkategóriás modell számára, esetünkben pedig maximum négy sávon szállíthatja az adatokat. A masszívra sikerült eszköz szívét az a saját fejlesztésû 3D XPoint lapka adja, mely az Alder Stream kódnevû változattal megérkezett a második generációhoz. Az elõd P4800X-hez képest állítólag háromszoros teljesítménynövekedést sikerült tetõ alá hozni, ami szekvenciális írás esetén 6.2 GB/s-ot, szekvenciális olvasás esetén pedig 7.2 GB/s-ot jelent. Az impozáns értékek mellé fért még néhány a listára, hiszen a másodpercenként mért Input/Output mûveletek esetén is utat mutat az Intel.
A prezentációs anyag szerint 4 kB-os blokkok esetén 1.8 milliós IOPS értéket kapunk, míg 512 bájtos egységek esetén 4.6 millióig nyújtózhat a véletlenszerû mûveleti sebesség. Az írástûrés szintén egy kiemelendõ terület, hiszen a 100 DWPD-s érték egy tekintélyes 67 százalékos javulást szállít a strapabíróságnak. Ebben az esetben a formátum nem M.2, hanem az adatközpontokban használatos U.2, mely kísértetiesen hasonlít a hagyományos SATA-ra. A különbség viszont igen jelentõs, mert az U.2 szolgál négy extra PCI Express sávval is, továbbá gyárilag támogatja a hot swap-et, vagyis elõzetes áramtalanítás nélkül is eltávolítható. A páncélozott meghajtó 400 és 800 GB-os, illetve 1.60 és 3.20 TB-os kapacitással kerül majd forgalomba, egyelõre csak üzleti felhasználóknak.
Azért az úgynevezett konzumer kategória sem marad teljesen 3D XPoint nélkül, ugyanis készült egy Optane Memory H20 nevû modell is, mely egy érdekes megoldás. Úgy is mondhatnánk, hogy a tavalyi H10 utódja továbbra is kissé vegyes képet mutat, ugyanis az adatok fogadását nagyrészt QLC NAND memóriára bízták. Ebbõl 512 GB vagy 1 TB lehet a fedélzeten, és ezt egészíti ki 32 GB-nyi 3D XPoint segédlapka, mely korrekt mennyiségû gyorsítótárként funkcionál. A formátum M.2, az interfész pedig maradt PCI Express 3.0, ráadásul önálló formában nem biztos, hogy elérhetõ lesz, mivel állítólag a 2021 második felében megjelenõ laptopok gyorsítására szánják. Annyi mindenesetre biztos, hogy az Intel SSD részlege jóval látványosabban teljesít, mint a CPU labor, ahol a redmondi vállalat már évek óta nem találja a helyét. Az már csak hab a tortán, hogy az SK Hynix 2025-ig átveszi a teljes NAND Flash részlegüket, mely az újabb eredmények tekintetében a korábbinál is jobb üzletnek tûnik. A gyártó továbbra is 5 év jótállást biztosít, mindkét termékéhez.
Források: newsroom.intel.com, extremetech.com, anandtech.com,
2020. 12. 18
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések