2022. 01. 07

Az Intel elhalászta az Apple M1 chip vezetõ fejlesztõjét

Az M1 chipek fejlesztésében is fontos tisztséget betöltõ szakember visszatér egykori munkahelyéreAz év kezdetén az Intel máris nagyot harapott az almából.

Látványosan zajlik az élet a legnagyobb szilíciummágnások háza táján. A piaci versenyben ismét feltörekvõ AMD mellett ugyanis az Intel is belehúzott, méghozzá olyannyira, hogy sikerült magához csábítania Jeff Wilcoxot, azt a korábbi alkalmazottját, aki az utóbbi nyolc évben az Apple sikereiben játszott fontos szerepet.

Az M1 segítségével az Apple-nek nem kell tovább Intel processzorokra támaszkodnia.


Amikor az Intel egy éve nagy lelkesedéssel bejelentette, hogy új vezérigazgatójukként veterán exkollégájukat, Pat Gelsingert köszönthetik, még nem gondoltuk, hogy ezzel egyfajta láncreakció kezdõdik. A szakmájában elismert szakértõ azóta nem spórol a cég zászlaja alatt tett nyilatkozatokkal, sõt, tavaly októberben még arról is magabiztosan beszélt, hogy terveik közt szerepel az idõközben elvesztett Apple együttmûködés helyreállítása. Ezt már azután mondta, hogy az Apple sikerre vitte a házon belül fejlesztett M1 chipjét, így hosszú évek után megköszönték az Intelnek a közös munkát, majd belekezdtek a kék processzorok leváltásába. A láncreakció talán túlzásnak tûnhet, ám jelek szerint az Intel egészen ügyesnek bizonyul a korábban náluk dolgozó szakemberek visszahódításában, most ugyanis pont az Apple egyik fontos chipfejlesztõje jelentette be, hogy az Intelnél folytatja tovább.

Jeff Wilcox mostantól az Intel chipek fejelsztésében segít. (Kép: appleinsider.com)


"Csodálatos nyolc év után úgy döntöttem, hogy elhagyom az Apple-t, és egy másik lehetõség után nézek" – olvashattuk két hete a Linked In profilján, ahol ekkor még nem sejthettük, hogy az Intel lesz a következõ állomás. "Ez egy hihetetlen utazás volt és nem is lehetnék büszkébb mindarra, amit az ott töltött idõm alatt elértünk, és ami az Apple Silicon átállásban csúcsosodott ki az M1, M1 Pro és M1 Max SOC-okkal és rendszerekkel. Nagyon fognak hiányozni az Apple munkatársaim és barátaim, de már alig várom a következõ utat, amely az év elején kezdõdik." A bejelentést titokzatoskodva azzal zárta, hogy van még mit bejelentenie. Ezt az ígéretet végül két napja váltotta be, mikor leleplezte, hogy mostantól hivatalosan is az Intel szerekét tolja tovább. "Örömmel osztom meg önökkel, hogy új pozíciót kezdtem az Intel Corporation-nél, mint Intel Fellow, Design Engineering Group technológiai igazgatója, a Client SoC Architecture részlegnél. Nem is lehetnék izgatottabb, hogy újra együtt dolgozhatok az ottani csodálatos csapatokkal, segítve az úttörõ SOC-ok létrehozását. Nagyszerû dolgok állnak elõttünk!"

Az Apple kidobta az Intel chipeket, az Intel elvitte az új chip vezetõ fejlesztõjét.


Jeff Wilcox 2013-ban még az Intelt hagyta ott az Apple-ért, ahol végül nyolc éven át dolgozott, és a Mac-rendszereket fejlesztõ különítményüket irányítva õ vezethette az utóbbi évek egyik legfontosabb almás fejlesztését, az M1 rendszerchipek megalkotását. Úgy tûnik, hogy Wilcox szerint is a csúcson kell abbahagyni, az Intel pedig örülhet, hogy ilyen értékes tapasztalatokkal tér vissza hozzájuk, pont akkor, amikor a legnagyobb szükségük van a vérfrissítésre. Valószínûleg az Apple viszont nem tudott elég jó ajánlattal szolgálni számára, hiába a hírekben olvasható 100-200 ezer dollár körüli fizetési bónuszok, melyekkel a mérnököket igyekeztek maradásra bírni.

Wilcox minden bizonnyal ennél komolyabb ajánlatot is kaphatott, végül mégis a távozás mellett döntött, így mindenképpen izgalmas, hogy mekkora perspektívát láthat a megújulással próbálkozó Intelnél.

2022. 01. 07

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.