2021. 08. 12

Tenyérnyi RTX kártyával állt elõ az Nvidia, jön az A2000

Elképesztõen apró az új RTX, ahhoz képest, hogy valójában munkára szántákGrafikai munkákhoz ideális apróság érkezik.

Az Nvidia aktuális Ampere GPU szériája a kissé indokolatlan és túlméretezett RTX 3090-ben csúcsosodott ki, a legkisebb és egyben leggyengébb megoldás pedig az RTX 3060 volt, persze csak akkor, ha a laptopokba szánt 3050 lapkákat nem számítjuk. Jogosan hihettük hát, hogy az asztali gépek frontján is az RTX 3050-es lesz a következõ lépés lefelé, ám az Nvidia váratlanul bejelentette a generáció legapróbb kártyáját, mely méretéhez képest meglepõ specifikációkkal rendelkezik.


A napokban megismerhettük az új AMD Radeon 6600 XT legkülönbözõbb kiadásait, az MSI például kissé túlzásba vitte a dolgot, mivel az amúgy nem túl félelmetes VGA-ból egy masszív, három ventilátorral felszerelt megoldást dobott piacra. Azonban, míg az új Radeon érkezésérõl hosszú ideje tudtunk és kíváncsian vártuk a megjelenését, a tegnap leleplezett Nvidia RTX A2000 ügyesen megbújt a homályban, elkerülve az úgynevezett szivárgásokat. A képeket látva pedig nem is olyan nehéz megérteni, hogy miért számolnak be többen is arról, hogy a leleplezés alatt nevetõgörcsben törtek ki, hiszen a rövidke bemutató végén egy olyan apró kis kártyát mutatnak meg a kamerának, ami jóformán egy tenyérben elfér. Ez viszont nem feltétlenül egy rosszindulatú kacaj, ugyanis ez a kis feketébe burkolt mütyûr meglepõen korrekt erõforrásokat hordoz, a specifikációk terén konkrétan meglepõen közel áll az RTX 3060-hoz.


A 3328 CUDA mag, 104 Tensor mag és 26 RT mag tényleg nem marad el sokban egy RTX 3060-tól, azonban néhány részlet egyértelmûen jelzi, hogy nem csak fizikai dimenzióit tekintve kisebb nála. A legbeszédesebb különbséget a felhasznált fedélzeti memória jelenti, hiszen az A2000-re szerelt 6 GB GDDR6 konkrétan a fele az RTX 3060-ra pakolt, amúgy kissé indokolatlan 12 GB-os mennyiségnek, hiszen az RTX 3070 és 3080 se kapott akkora csomagot. Ez mostanában nem igazán megy az Nvidia-nak, hiszen rengeteg kritikát kaptak, amiért az egyes kártyákon kevés a GDDR memória, és ez valószínûleg ebben az esetben is szóba kerül majd. Az adatbusz is maradt 192 bites, ráadásul ECC hibakorrekcióval is találkozhatunk, ami egy elsõsorban játékra szánt termékrõl érthetõ módon hiányzik. Az A2000 rendeltetése azonban valóban nem a gaming, hiszen egy kompakt munkaállomásokba szánt hardverrõl van szó, mondjuk ebbõl a szempontból a sokkal kevesebb memória tényleg nem igazán tûnik logikus döntésnek. Ami viszont biztos, hogy a 6001 Mhz-es órajelû VRAM és az összesen 8 teraflops teljesítmény jóval ígéretesebb egy RTX 3050-es laptop GPU-nál.


Egyértelmû elõnye az elképesztõen kompakt kialakításában rejlik, hiszen talán még sosem láttunk ilyen parányi hardvert, melyet kifejezetten 3D modellezõ és renderelõ szoftverek, például a Blender, az Autodesk 3ds Max és hasonló programok meghajtására terveztek. Az AI alapú munkákhoz jó szolgálatot tesz majd az RT magok második, illetve a Tensor magok harmadik generációja, és modern platform révén nem maradt el a PCIe 4.0 támogatás sem. A Mini-ITX összeállításokba is kiválóan passzoló kártya négy Mini DisplayPort 1.4 csatlakozót kapott, ami 4K-s kijelzõkbõl akár négyet is tud egyszerre 120 Hz-es képfrissítésen hajtani, míg 5K-s kijelzõk esetén legfeljebb 60 Hz-en teljesít. Amúgy Ampere GPU révén nem spóroltak semmilyen alapszolgáltatással, és papíron VR támogatással is szolgál, ami még munka esetén sem egy elvetélt ötlet. A kérdés továbbra is az, hogy egy ilyen jópofa, ígéretes és tagadhatatlanul kissé fura ajánlattal mekkora mennyiségben lesznek képesek ellátni a piacot.


Annyi biztos, hogy kezdetben a Dell, Lenovo, HP, Asus és más cégek elõre összeállított munkaállomásaihoz fog utat találni, azt pedig a kereslet és a gyártó termelési kapacitása dönti majd el, hogy mikor találkozhatunk vele, önálló, kiskereskedelmi formában. A megjelenés már biztosan októberben várható, az árat viszont egyelõre titkolják, de az elõrejelzések szerint nagyjából 450 dollár körül, vagyis nagyjából 135 ezer forintos áron indulhat útnak, ami talán a céges partnerek számára valóság lehet, a boltokban inkább minimum a duplájára számítanánk.

2021. 08. 12

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.