2022. 02. 18

Hatékonyság mindenekelõtt: Ryzen 9 6900HS APU

Az AMD ezúttal beérte a másodiknak járó hellyel, cserébe hatékonyságban kategóriákat ver az Intelre notebook kategóriában isAz AMD tudja mit csinál, nagyszerûen sikerült a takarékos Ryzen 6000-res.

Az Intel jogosan verheti a mellét, mint a legerõsebb processzorok gyártója, hiszen az Alder Lake beváltotta a teljesítménnyel kapcsolatos ígéreteket. Ám hiába az új, hibrid felépítésû processzorok, olyan, mintha az Intelnél még mindig a régi lemez szólna. Magas órajelek, a korábbira generációkra és a konkurenciára egyaránt rálicitáló nyers erõ, ám mindezt továbbra is csak rendkívül magas fogyasztás árán képesek biztosítani. Érthetõ, ha asztali gamer PC vagy munkagép esetén ez sokakat nem különöseben zavar, a laptopoknál viszont már egész más a helyzet, ott ugyanis egyszerre kell teljesíteni és figyelni a megfelelõ üzemidõre, de nem utolsó szempont az integrált GPU sem. Nos, ez az a hármas kombináció, ahol az AMD ismét képes volt az Intel elé vágni, a médiát elárasztó teszteredmények legalábbis ezt igazolják.

Az AMD új Ryzen 6000 processzorai szép lassan felbukkannak a piacon, méghozzá friss notebookokba ágyazva, hogy újfent kihívják a generáció koronáját viselõ Intelt. Ez a korona azonban eddig a nyers erõ demonstrációjáról szólt, így az AMD most oda szúr, ahol az Intelnek a legjobban fáj. Aki a Zen 4-re várt, az még várhat egy kicsit, ám a Ryzen 5000 továbbfejlesztésébõl és a TSMC 6nm-es eljárásával készült Zen 3+ minden szégyenkezés nélkül mutatkozhat be a közönségnek. A jól sikerült processzormagok tekintetében tehát nem érdemes különösebb változásra számítani, az energiahatékonyság terén azonban van mit tanulnia a kék logós vállalatnak, arról nem is beszélve, hogy jelenleg mit kínál a két cég, ha az integrált GPU képességeirõl van szó. Az AMD ugyanis végre tovább lépett RDNA2-re, mely a látványos energiahatékonysággal együtt több, mint meggyõzõ eredményre vezet.


Ha ennél is tovább akarunk menni, akkor érdemes megemlíteni, hogy mennyit fejlõdtek a laptopok az elmúlt évek során. Az egykor alkar vastagságú, masszív és nehéz gépszörnyek kora lejárt, helyüket pedig az ultravékony formában is hûvösen dolgozó masinák vették át, melyeket akár néhány ujjunk közé fogva is felemelhetünk. Ez fõleg akkor meglepõ, ha azt látjuk, hogy a burkolat alatt nem csak egy SoC, vagy APU egység dolgozik, de még egy különálló grafikus chip is, mint például az idei Asus ROG Zephyrus G14 modellben, ahol a Ryzen processzor mellett egy RX 6800S is helyet kapott. Maga 3.6 kilójával nem tûnik túl ijesztõnek, pedig a 8 magos Ryzen 9 6900HS-ével, új Radeon RX 6800S kártyájával, 32 GB 4800 MHz-es DDR5 RAM-jával és a 14 hüvelykes, 16:10-es, 2560 x 1600-as felbontású, lenyûgözõ 500 nites fényerejû képernyõjével nagyon is tiszteletparancsoló darab.


De fókuszáljunk a lényegre. A 8 magos és 16 szálas 6900HS 3.3 GHz-es alap-, és 4.9 GHz-es Boost órajellel bír, oldaláon egy 12 grafikus maggal bíró Radeon 680M GPU-val, mely 2.4 GHz-re képes. Utóbbi azért nagy dolog, mert végre maguk mögött hagyták a Vegát, hogy a helyére a fejlettebb RDNA2 architektúrát ültessék. Az egész akkor válik izgalmassá, ha meglátjuk, hogy az AMD 35 wattos TDP értéket határozott meg, ami egészen megdöbbentõ lehetne, ám ezt a jelzõt kár lenne elpocsékolni úgy, hogy nem láttuk az Intel csúcsprocesszorát. A Core i9-12900HK papíron egy 45 wattos példány, ami egy 14 magos (6 teljesítmény és 8 hatékony) CPU esetén nem is hangzik rosszul, a Maximum Turbo Power mellett azonban már 115 watt szerepel, maximális terhelés esetén pedig ez elmehet akár 135 wattig is, amennyiben erre engedélyt adunk. Úgy, hogy extra logikai szálak csak az erõsebb magokhoz járnak, az Intel a kb. 126 wattos étvágyával bõven kimeríti a 115 wattos keretét, míg az AMD 85 és 95 watt között fogyaszt, azonos terhelés mellett.


Nem kérdés, hogy az Alder Lake teljesítményével lehagyja az energiahatékony Zen3+ APU-t, ám az AMD egy QHD kijelzõ és egy RX 6800S GPU meghajtása mellett 10 órát meghaladó akkumulátoridõt produkál egy megterhelõ renderfolyamat alatt. Még több idõnk jut YouTube videók megtekintésére, ott ugyanis 11 óra fölé megy az akkuidõ. Ráadásul, ha korlátozzuk a fogyasztást, minél alacsonyabb értéket határozunk meg, a 6900HS annál jobban teljesít a 12900HK-hoz képest, 30 watt környékén pedig akár meg is elõzi. Ezt a játszámát persze továbbra is könnyedén nyeri az Apple M1 Pro lapkája, ám egy Windows PC vásárlásakor ez aligha a megfelelõ érv. Ahogy megyünk lejjebb, egy 12700H már alul is marad az új AMD lapkával szemben, miközben az üzemidõ és a fogyasztás terén is jelentõsen elmarad tõle.


Az AMD tehát nem csak az elõzõ generáció jól sikerült fejlesztéseinek, de még a magasabb TDP-re hangolt 6900HX is tud újat mutatni, hiszen utóbbival lényegében azonos teljesítményt hoz, fogyasztása azonban sokkal barátságosabb, így lényegében egyetlen töltéssel kihúzhatunk vele akár egy teljes munkanapot is. Természetesen egy félmillió forintos ajánlott árral, és jóval masszavabb bolti árral kínált hordozható gép nem feltétlenül nevezhetõ tömegterméknek, ám a felsõ kategória nem is ezt a célt szolgálja. Az AMD viszont egyszerre igazolja a folyamatos fejlõdés ígéretét, és kínál egy olyan hardvert, mely meglepõen nagy teljesítményt zsúfol egy könnyed kis notebookba, mely még az aktuális csúcsprocesszorral szemben is megállja a helyét. Ezek után tényleg kíváncsian várjuk a Zen 4 és a Raptor Lake processzorok képességeit.

2022. 02. 18

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.