Hiába a 2.65 milliárd felhasználó, az ismert böngészõk többsége látványosan jobban véd az adathalász oldalak ellen

Tagadhatatlan, hogy globális népszerûségét tekintve továbbra is a Google saját fejlesztésû böngészõje vezeti a ranglistákat. A Chrome letisztult és átlátható, meglehetõsen gyors, használata pedig kényelmes, nem is beszélve a végtelen mennyiségû kiegészítõ modulról, mellyel az élmény könnyedén testreszabható. Van azonban egy állandó és napról napra aktuálisabbá váló kérdés, mely szép lassan a hétköznapi felhasználók számára is legalább olyan fontossá válik, mint a nagyvállalatoknak: az adathalászat. Egy friss felmérés most rámutatott arra, hogy ha adataink védelmét helyeznénk elõtérbe, a Chrome messze nem olyan jó választás, mint a konkurensek kevésbé elterjedt ajánlatai.

"A legnépszerûbb számítógépes webböngészõ a leggyengébb teljesítményt nyújtotta az adathalász kísérletek blokkolásakor tesztjeink során" – írja a Which néven tevékenykedõ brit fogyasztóvédelmi szervezõdés. Lesújtó véleményét pedig nem másra alapozza, mint egy közelmúltban zárult felmérésének eredményére, mely a Google és a felhasználók tömegei számára egyaránt kellemetlen végkövetkeztetést jelent. Az átfogó teszt célja nem volt más, mint annak kiderítése, hogy a piacon szereplõ webböngészõk milyen hatékonysággal hárítják el a napjainkban elterjedt adathalász támadásokat. A különféle adathalászatot végzõ oldalak többségében olyan értékes adatokat próbálnak kicsalni a látogatókból, mint fizetési- és banki adatok, jelszavak és egyéb személyes információk, melyekkel a csalás mögött álló felek pénzt szipkázhatnak el számláinkról, de egyre gyakoribbak a kritpovalutákra utazó próbálkozások is.

A felmérés során Windows operációs rendszeren és MacOS-en tesztelték a legkedveltebb szoftvereket, platformonként négyet, de az Apple rendszerén természetesen a Microsoft – Chromium alapú – házi Edge böngészõje helyett az Apple Safari került megmérettetésre. Az összesítése egészen meglepõ eredményeket hozott, hiszen a Chrome árnyékában évek óta masszív lemaradásban igyekvõ Firefox mindkét esetben kimagasló eredményeket hozott, míg a Chrome lényegében szélesre tárt várkapuként engedte be a veszélyes elemeket és úgy nyitotta meg a potenciálisan veszélyes oldalakat, mintha csak a kedvenc híroldalunkra kattintanánk. A beszédes felsorolásban jelzett %-os adatok azt jelzik, hogy az adott böngészõ milyen arányban utasította el a megnyitni kívánt veszélyforrásokat.

Windows

85% Mozilla Firefox 
82% Microsoft Edge 
56% Opera
28% Google Chrome
 
Mac

78% Mozilla Firefox 
77% Apple Safari 
56% Opera
25% Google Chrome

A Statcounter webelemzõ cég szerint a Google Chrome-ot az online számítógép-felhasználók 67.3%-a használja, így messze a legnépszerûbb webböngészõnek számít, éppen ezért az adathalász tesztben elért teljesítménye meglepõ lehet. A Firefox mindkét rendszer esetében az elsõ helyen végzett, Windowson bõven 80%-kot meghaladó hatékonysággal, de az Apple felhasználók 78%-os védelme is látványos, mivel a vizsgálat oldalak esetében a beépített Safarival azonos eredményt ért el, mindössze 1%-os különbséggel. Windowson nagyjából ugyanez a felállás látható, csak ott éppen az Edge került a második helyre, alig 3%-kal lecsúszva az elsõ helyrõl. A Google számára viszont még megalázóbb a vereség az öreg Opera miatt, mely mindkét esetben közel kétszer olyan ügyesen védte ki az adathalász weboldalakat, mint a 25-28%-os rátával dolgozó Chrome.

A szervezet elsõként osztotta meg eredményeit a Google-lel, és nem meglepõ módon igen kritikus válaszreakciót kapott, a nagyvállalat ugyanis vitatta az eredményt és a vizsgálat alapjául szolgáló módszertant is. "Nagyon valószínûtlen, hogy az adathalászat észlelésére ugyanazt a technológiát használó böngészõk jelentõsen eltérnének az általuk kínált védelem szintjétõl, ezért továbbra is szkeptikusak vagyunk a jelentés megállapításaival kapcsolatban" – írják, illetve azt is megjegyzik, hogy a Firefox ugyanarra a biztonsági elvre épül, amit õk fejlesztettek. A Which cikke megjegyzi, hogy a tapasztalataik még nem jelentik azt, hogy a felhasználók feltétlenül nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen a nagyjából 800 vizsgált oldal egy részére talán õk kattintottak elõször, az átverési kísérletek pedig gyakrabban érnek célba e-maileken keresztül, és még akkor sem biztos, hogy rájuk kattintunk, illetve követjük az oldal utasításait.