2021. 01. 21
Felfordulás az Nvidia-nál? Újra megjelenhet az RTX 2060
Egy szivárgás szerint újra kiadhatják az Ampere kártyák belépõ modelljeit
Számos korábbi cikkünkben esett szó a hardverpiac jelenlegi küzdelmes idõszakáról, mely az AMD-t és az Nvidia-t egyaránt súlyosan érinti. Nemrég azonban furcsa hírek kaptak szárnyra, melyek alapján az Nvidia újabb váratlan húzásra készül és visszahozná a piacra a két tagból álló RTX 2060 sorozatot, melynek gyártása azért állt le, hogy jusson szabad kapacitás az új generációs videokártyáknak.
Különös információ látott napvilágot a francia Overclocking.com jóvoltából, az oldal ugyanis iparági forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Nvidia egy már leállított VGA széria újraélesztésére készül. Míg a közönség arra vár, hogy miként alakul a frissen bejelentett és februárra várt RTX 3060 kártyák sorsa, az oldal szerkesztõi szerint az Nvidia kifejezetten furcsa dolgokat mûvel a háttérben. Az elõzõ generációs Turing architektúráról van szó, azon belül is az elsõ RTX-ek belépõ kategóriájáról, mely tavaly õsz környékén vonult le a gyártósorokról, hogy most valami különös okból visszanyúljanak érte. A riport szerint az Nvidia több gyártópartneréhez is olyan TU106 GPU készleteket küldött, melyek az RTX 2060, illetve RTX 2060 SUPER videokártyák gyártását tennék lehetõvé. Bár hivatalos bejelentés vagy cáfolat híján ez a hír egyelõre csak pletykaként kezelhetõ, az oldal tényként tálalja, mivel a kiszállított Turing chipek kiszállítását több kártyagyártó is megerõsítette.
Nehezen tudtuk volna elképzelni, hogy a túlterhelt gyártóüzemekrõl, folyamatos alkatrészhiányról és rekordmagas piaci árakról szóló híradások után milyen körülmények forgathatják fel még jobban az amúgy is kaotikus helyzetet. Ha az információk valósnak bizonyulnak és a 2060-as modellek ismét megjelennek, az felveti a kérdést, hogy miként tervezi az Nvidia az RTX 3060 zökkenõmentes bevezetését, illetve a fogyasztói igények folyamatos kiszolgálását. A logika azt diktálná, hogy a vékony készletek és az ipari mértékû felvásárlási hullám miatt az új Ampere sorozat kiemelt szerepet élvez, az elõzõ generáció újraélesztése azonban elbizonytalanítja az embert. Az RTX 2060 forgalmazása bizonyos szempontból nagyon is reális döntés lenne, hiszen jelenleg az RTX 3060 Ti erõsebbnek bizonyul az RTX 2080 SUPER-nél, ám eközben a jóval megfizethetõbb árkategóriákban szinte már semmit nem találunk. A STEAM közösségi felmérése alapján, továbbra is a 1080p a játékok alatt leggyakrabban használt felbontás. Ez alapján a felhasználók körében egy ilyen kártya továbbra is reális választás lenne, fõleg, hogy sok esetben még 1440p mellett sem kell szégyenkeznie. A 2060 felélesztése tehát egyedül akkor lenne igazolható, ha a gyártó képes lenne azt elég olcsón kínálni, ám a magas kereslet miatt szinte biztos, hogy a boltok polcaira újból irreális árak mellett kerülne fel.
Nehéz követni az Nvidia sakklépéseit, bár, ha az eddigi bejelentéseikre visszatekintünk, kirajzolódik egy minta, ami nem teszi õket szimpatikusabbá. Elég csak a méregdrágán kiadott videokártyákra gondolni, melyek – amint ellenfelet kaptak az AMD oldaláról –, kaptak egy közel azonos teljesítményû, de jóval olcsóbb változatot is. Hasonló a helyzet a nevetséges VRAM spórolással is, hiszen akik hozzájutottak az elsõ RTX 3080 kártyákhoz, azok most figyelhetik ahogy az új kiadások, de még a gyengébb modellek is jóval több fedélzeti memóriával kerülnek forgalomba. Ez a gyakorlat sokszor keserítette meg a vásárlók életét, és erre kifejezetten cinikus válasz lenne azt felelni, hogy ne vásároljunk újdonságokat, vagy ne bízzunk a piacvezetõ kártyagyártóban. A döntés persze a miénk, a felelõsség azonban továbbra is a cégeké. Az elõzetes tippek szerint több magyarázat is lehet a 2060-as VGA-k visszahozására. Az egyik, hogy OEM szállítmányokról van szó, amik kikerülik a kereskedõket és egyenesen különbözõ vállalati megrendelõkhöz mennek, rendeltetésük pedig akár kriptobányászat is lehet. Ez, ha nem is kizárt, rendkívül valószínûtlennek tûnik, mivel már kiderült, hogy erre a célra az RTX 3000 sokkal hatékonyabb, ugyanakkor nem árt észben tartani, hogy rendszeresen hallani újabb, kizárólag kriptovalutákhoz gyártott kártyák érkezésérõl.
A másik opció, hogy mivel az Nvidia tökéletesen tisztában van az Ampere kártyák elhúzódó és nehézkes gyártásával, így megpróbálja kitölteni az ûrt a 3060-nál gyengébb, de olcsóbb termékekkel. Annyi biztos, hogy enyhébb árak mellett sokan kapnának az alkalmon, hiszen a felsõ kategória alatt lassan alig találhatunk vállalható teljesítményt nyújtó VGA-t, fõleg megfizethetõ áron.
Források: overclocking.com, techpowerup.com, neowin.net, techspot.com, screenrant.com,
2021. 01. 21
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések