2021. 03. 23

Követés elleni védelmet hoz a Firefox 87 böngészõ

A védelemhez nem lesz szükség privát ablakra és bõvítmények telepítésére semTovább növelnék a felhasználók biztonságérzetét.

A Mozillánál nagyon igyekeznek, ami érthetõ is, hiszen nagyjából tíz éve vesztették el a népszerûségi versenyt a Google Chrome-mal szemben, mely azóta totálisan legyalulta a böngészõk piacát, mindössze 4%-ot hagyva az egykor élen járó Firefoxnak. A menetrendszerûen, havi rendszerességgel érkezõ frissítéseikkel az adatbiztonság mindenkit érintõ problémáira koncentrálnak, most például egy beépített követés elleni védelemmel jelentkeztek.


A nyílt forráskódú webböngészõt azért még így is közel 250 millióan használják évente, akik mostantól még nagyobb biztonságot élvezhetnek internetezés közben. A frissen bejelentett Firefox 87 a felhasználók azonosítását és követését igyekszik megnehezíteni a különbözõ oldalak számára, ezzel lényegében lecsökkenti a rólunk begyûjtött információkat. Az új adatvédelmi funkció az érzékeny felhasználói adatok véletlenszerû kiszivárgása ellen kerül bevezetésre, a kulcsot pedig a HTTP protokoll referer fejlécének óvatosabb kezelése jelenti. A program mostantól levág a beazonosításunkat elõsegítõ információkból, és azokat nem küldi tovább, így nem derül majd ki, hogy milyen cikket olvastunk, és az ott használt felhasználói fiókokról sem kerülhetnek ki lényeges információk.

Jelenleg is több mint 220 millió felhasználó.


A fejlesztõk elmagyarázzák, hogy a HTTP referer (helyesen referrer, vagyis hivatkozó) fejlécek részleteket tartalmaznak arról a helyrõl, amely a jelenlegi webhelyre vezette a látogatókat. Míg ezeket általában ártalmatlan okokból, például elemzésre használják, a referer fejlécek gyakran tartalmaznak érzékeny felhasználói információkat is. A Referral Policy (hivatkozási házirend) HTTP fejléc bevezetésével a webhelyek szabályozhatták, hogy a látogatókról milyen részleteket adtak át a következõnek. De ha egy webhelynek nem volt ilyen házirendje, a böngészõk alapértelmezés szerint egy korlátozó beállítást alkalmaztak, amely a kevésbé biztonságos erõforráshoz navigáláskor levágta a referer részleteit, azonban a teljes URL-t továbbította, beleértve a forrás elérési útját és egyéb lekérdezett adatait.

Az új házirend visszatartja az adatainkat.


“Ez a régi házirend a múlt relikviája” – érveltek a fejlesztõk, amikor felfedték, hogy a Firefox 87 új alapértelmezett beállítása teljesen eltávolítja a felhasználó érzékeny adatait a hivatkozó URL-bõl. A fejlesztõk hozzáteszik, hogy az új házirend minden navigációs kérelemre, átirányított kérelemre és alerõforrás-kérelemre érvényes, legyen az egy script, vagy kép, így a végeredmény egy jóval privátabb böngészési élmény lesz. Jól látható, hogy a fejlesztõk minden hónapra tartogatnak valamilyen adatbiztonságot szolgáló újdonságot, a most leváltásra kerülõ 86-os verzió például elrejtette a weboldalak elõl a többi oldalhoz tartozó Sütiket (Cookie), így azok csak a sajátjaikhoz férhetnek hozzá. A különbséget többek között a kevésbé személyre szabott hirdetésekben fedezhettük fel, mivel a felkeresett oldalak nem kaptak részletes információkat böngészési tevékenységünkrõl, így vakon tapogatózva próbáltak számunkra reklámokat ajánlani.

A böngészési elõzményeink értékesek lehetnek a meglátogatott oldalak számára.


A Firefox 87 hamarosan mindenki számára elérhetõ lesz, a böngészõ belsõ frissítõrendszerén keresztül, vagy a hivatalos weboldalról, ha IDE kattintunk.

Egyéb források és illusztrációk: bleepingcomputer.com

2021. 03. 23

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.