2020. 11. 12

Betelt az ingyenes felhõ, fizetõs lesz a Google Fotók

Öt év korlátlanság után bezár a bazár, 15 gigabájt felett fizetõssé válik a képeket tároló szolgáltatásHamarosan fizetnünk kell a nagyobb tárhelyért

Hajlamosak vagyunk elkényelmesedni, és hozzászokni, hogy a rengeteg digitális szolgáltatás között rengeteg ingyenes opciót találhatunk, ám csak azért mert egy vállalkozás sikeres, az nem jelenti azt, hogy nem szeretnének nagyobb bevételre szert tenni. Az ingyenesség ígérete persze sok esetben csak csaliként funkcionál, a szolgáltatások üzemeltetésének költségeit pedig olykor a lehetõségeink korlátozását feloldó elõfizetésekkel, vagy alkalamzásokon belüli vásárlások által - mikrotranzakciókkal - szerzik meg a felhasználóktól. A meglepetést az okozza, amikor egy éveken át díjmentesen elérhetõ lehetõség hirtelen válik fizetõssé, mint például a Google egyik legnépszerûbb szolgáltatása, a Google Fotók, mely hamarosan erõs limitációkat vezet be azok számára, akik a továbbiakban nem hajlandók fizetni.

Több mint egymilliárd felhasználó


A Google aktuális húzása, nem kis megrökönyödést okozott a nemzetközi felhasználói közösségben, ugyanis bejelentették, hogy a mostanáig térítésmentesen használható Google Fotók tárhelyszolgáltatása fizetõssé válik. A helyzet eredetileg korántsem volt olyan drámai, mint ahogy azt a többség gondolta, de mostanában amúgy is szinte elvárássá vált, hogy ha valami digitális, akkor az legyen csak ingyenes. Ez persze nézõpont kérdése, ugyanis eleinte valóban csak korlátozásokról volt szó, melynek keretében a Color Pop funkciót például a továbbiakban kizárólag a Google One-tagok számára tették elérhetõvé. A hirtelen pánik azonban sajnos nem volt alaptalan, hamarosan a mindenki számára szabadon használható felhõ alapú tárhelyet, regisztrációnként 15 gigabájtra korlátozzák, a nagyobb étvágyú érdeklõdõknek pedig fizetnie kell.

A Google kiszámolja nekünk, hogy mire is elegendõ az a 15GB


Márpedig ez az intézkedés nem egy csekély felhasználói kört érint, hiszen idén már több mint egymilliárdan élvezik az ingyenes fotóalbum kínálta kényelmet, mellyel legfeljebb 16 megapixeles képeket, illetve 1080p felbontású videoanyagokat mértéktelenül halmozhattunk a fiókunkhoz csatolt polcunkra. A cégóriás tehát lakatot szerel a felhõre, és csak annak ad kulcsot, aki hajlandó megfizetni egy 6900 forintos éves díjat, mellyel 100 gigabájt extra helyhez férhet hozzá. Ha ennél is többre vágyunk, 10900 forintért dupla ennyit kaphatunk, aki pedig ipari mennyiségû adattal dolgozik, esetleg nem talál jobb módszert az archiválásra, 35990 forintért két Terabájt mennyiséggel gazdálkodhat, továbbra is egy évre szóló korlátozással. Aki jelenleg 15 gigabájtot meghaladó méretû képfarmot legeltet, sajnos elkezdheti a szelektálást, ugyanis 2021. június 1-tõl a Google kíméletlenül lenyesi a megszokott helyünket. A helyzet valóban kellemetlen, de azért júniusig van idõnk más megoldást keresni, a Flickr ezer fájlig szintén ingyenes, amennyiben egy nyers képfájl nem nagyobb mint 200 megabájt, egy videofájl pedig egy gigabájt alatt marad.

Nem árt idõben ellenõrizni, hogy mennyi idõnk maradt


Ha esetleg fontos adatokat tárolunk, nézzünk fel a fiókunkba, és ellenõrizzük, hogy meghaladtuk-e az ingyenes 15 gigabájtos keretet, ha lehet még a nyár kezdete elõtt.

2020. 11. 12

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.