2020. 11. 12

Januártól szigorodnak a drónröptetés szabályai

Kötelezõ hatósági nyilvántartás és állami mobilapp közeleg, kibúvót csak a játékok kaphatnak2021-tõl életbe lépnek a szigorítások


Mikor egy trend beindul és végigsöpör a világon, tudhatjuk, hogy elõbb-utóbb a hatóságok figyelmét is felkelti majd, pláne, ha olyasmirõl van szó, mint a drónok. A távirányítású repülõ modellek extrém gyorsan váltak megfizethetõvé, ezáltal pedig népszerû hobbivá, így sokáig szabályozás és bármiféle hivatalos felügyelet nélkül voltak hozzáférhetõk, illetve használhatók. Legalábbis mostanáig, ugyanis a korábbi kényelem némileg megváltozik, amint januárban életbe lép az Innovációs és Technológiai Minisztérium törvényjavaslata.

Kamerás hobbidrón, lenyûgözõ felvételekhez


A hétköznapi nyelvben elterjedt közkeletû „drón” elnevezés valójában némileg pontatlan, hiszen azt eredetileg a katonai felhasználású UAV, vagyis „személyzet nélküli légi jármû” esetében használták. Ez persze szõrszálhasogatásnak is tûnhet, hiszen, ha bemegyünk egy áruház tech osztályára, az eladó pontosan tudni fogja, hogy mit keresünk, arra pedig mondhatni kicsi az esély, hogy egy pilóta nélküli száguldásra képes, akár napokon át önvezérléssel haladó, bombázásra is kiválóan alkalmas kisrepülõhöz vezet majd minket. Amit mi keresünk, az valójában az úgynevezett quadcopter (kvadrokopter), vagy hexacopter, azaz négy vagy hat propeller meghajtásával, távirányítással reptethetõ szerkezet, de érthetõ módon egyszerûbb a gyûjtõfogalomként mûködõ drónként hivatkozni rájuk. Ezek a párezer forintos eldobható daraboktól, egészen a milliós tételt jelentõ professzionális változatokig terjednek, de ami még fontosabb, könnyen beszerezhetõk, és akár egy gyerek is képes irányítani õket. Megjelenésük korábban hozzáférhetetlen élményt hozott el a hétköznapi emberek számára, hiszen a filmekbõl ismerõs látványos helikopterfelvételek, mára akár néhány tízezer forint befektetésével általunk is reprodukálhatóvá váltak.

A katonaság eredetielg inkább erre gondolt


A gond csak az, hogy ez a végtelenül népszerû és sokrétû szabadidõs tevékenység, pillanatok alatt teljesen ellenõrizhetetlenné vált, hiszen néhány középkategóriás, kamerával felszerelt darabbal, akár nagyobb távolságokból is beleshetünk mások magénszférájába, és talán nem kell ecsetelnünk a különféle balesetek lehetõségeit sem, melyekre az elmúlt évekbõl számos vicces, botrányos, de bizonyos esetekben akár életeket is követelõ példát találhatunk. A kérdés persze nem tegnap kezdte el foglalkoztatni a különféle hivatalos felügyeleti szerveket, ám az egységes jogosítvány bevezetését több tényezõ is megnehezítette. Ezeknek a kütyüknek számos eltérõ változata került forgalomba. Egyedi súly és méretkombinációban megtalálhatók, alkalmazási területük pedig bõven túlmegy a hétvégi sárkányröptetés kategóriáján, hiszen a médiától az építészeten át, a tudományos kutatásokig bezárólag rengeteg ágazatban napi rendszerességgel használják. Természetesen számunkra az EU-s direktívák érvényesek, melyek 150 kilogrammos súlyhatárig az adott államokra bízták, hogy milyen szabályokat hoznak, ám az átfogó és hatékony szabályozást talán leginkább az a tény gátolta, hogy ha minden vásárló szabályos bejelentést tett volna egy-egy reptetés elõtt, az jelentõsen leterhelte volna a légihatóság befogadóképességét.

Nem játék.


Az EU-s országban tevékenykedõ drónszövetségek közbenjárásával azonban eljuthattunk odáig, hogy megfelelõen megkülönböztethessük a különféle kategóriákat, így végre mindenki tudni fogja, hogy rá milyen szabályok érvényesek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig igazodva az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által kihirdetett rendelethez, felkészül a kizárólag Magyarországra érvényes rendelkezések bevezetésére is. Az EU-s szabályozás amúgy már idén nyáron életbe lépett volna, de ahogy szinte minden mást is, a COVID-19 ezt is eltolta, így nagyjából év végéig nem került beiktatásra. „Az új elõírások bevezetik a pilóta nélküli játék légijármû fogalmát, amely alatt a 120 grammnál könnyebb, a kezelõtõl 100 méternél messzebbre eltávolodni nem képes drón értendõ. E jármûvekre nem terjed majd ki a nyilvántartásba-vételi kötelezettség.” Olvasható a légiközlekedési hatóság leírásában, mely továbbiakban meghatározza, hogy a kertben reptethetõ mûanyag „kopterünk”, alig veszélyesebb, mint egy távirányítós kisautó.

Mezõgazdasági drón permetezést végez


Azonban a komolyabb eszközök tulajdonosainak jóval komolyabb szabályokhoz is kell igazodniuk, a légiközlekedési törvény kapcsolódó módosítása ugyanis rögzíti a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett honlappal és mobilalkalmazással kapcsolatos legfontosabb szabályokat is. Bizony, mostantól a 12 dekás kis mütyüröknél nagyobb drónok használatához, kötelezõ lesz az állami kötõdésû szervezet mobilos alkalmazásának használata is. Az új rendszer állítólag folyamatosan frissülõ légtér-információkat is nyújt majd, de ismerteti a felhasználókra vonatkozó korlátozásokat is, például egyértelmûen jelzi majd a tiltott területeket. Az app állítólag a Google Play áruházából is letölthetõ lesz, és My Drone Space néven kell majd keresnünk. A fejlesztését és üzemeltetését végzõ vállalat szerint az app a szabályos drónhasználati szokások kialakításának segítését szolgálja majd, illetve támogatná és összekötné a különféle drónos közösségeket is, a végcél pedig természetesen a magasfokú repülésbiztonság.

150 grammig bejelentés nélkül reptethetünk.


Természetesen nem ússzuk meg hivatalos nyilvántartás nélkül sem, a hatóság rendszerébe tehát az összes 120 grammnál súlyosabb, 100 méternél távolabb is repülni képes eszközt be kell jelentenünk. Az engedély és bejelentés nélküli repülést tehát a jövõben nem fogják figyelmen kívül hagyni, így ilyen esetben többek között magánlaksértést is elkövethetünk. Utóbbira elsõsorban a kamerával felszerelt repülõk tulajdonosai is számíthatnak, amennyiben az érintettek hozzájárulása nélkül készítenek felvételeket akár azok lakásáról, akár az ott tartózkodó személyekrõl. Az eseti légtér legfeljebb hét napra szóló kijelölése a továbbiakban is a katonai légügyi hatóságnál kérelmezhetõ, ennek hiányában a lakott területen belüli „drónozás” közlekedési szabálysértésnek minõsül. A szabályozás állítólag közel sem a tiltást szolgálja, sokkal inkább a technológia megfelelõ keretek közt történõ fejlõdését és terjedését kívánja elõsegíteni.


Az érintett dróntulajdonosok számára, a HungaroControl mobilos alkalmazása 2021. január 1-tõl válik elérhetõvé és kötelezõvé.

Forrás: MTI, kormany.hu

2020. 11. 12

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.