2022. 06. 19

Japánban megvalósult az élõ szövet a fémvázon

Japán tudósok tulajdonképpen élõ emberi bõrt alkottak, amely segíti majd az élõ és mesterséges anyagokból készült biohibrid robotok létrehozásátIsmét közelebb kerültünk a hiteles megjelenésû gépekhez. (Kép: © Picture Alliance)

Az elsõ Terminator film annak idején igazi horrort faragott az emberi bõr mögé rejtõzõ humanoid gép ötletébõl, mely bele is égette magát az emlékezetünkbe. Aztán jött a második rész T-1000-res modellje, hogy ellopja a show-t a folyékony fémmel, mi pedig azóta drukkolhattunk, hogy a technológia fejlõdésével végül melyik fantázia kerül közelebb megvalósuláshoz. Az alakváltó fém bizonyos formában már 2018 óta létezik, a mesterséges bõrt azonban idén szintén sikerült elkészíteni és az eredmény semmivel sem lett kevésbé horrorisztikus, mint a 84-es mozifilm elképzelése volt.


A találmányt június 9-én, a Matter címû folyóiratban mutatták be, miszerint a japán csapatnak sikerült egy robotujjat bõrszerû textúrával, valamint víztaszító és öngyógyító funkciókkal ellátni. "Az ujj kissé izzadtnak tûnik közvetlenül a táptalajból" – mesél a lenyûgözõ, ám kissé visszataszító találmányukról Shoji Takeuchi, a Tokiói Egyetem professzora. "Mivel az ujjat egy elektromos motor hajtja, érdekes hallani a motor kattogó hangjait is, harmóniában egy olyan ujjal, amely pont úgy néz ki, mint egy valódi ujj" – fûzte hozzá. A tudósok következetesen próbálják elérni, hogy a humanoid robotok "valódinak" tûnjenek, különösen azok esetében, amelyeket az egészségügyben és a szolgáltatóiparban az emberekkel való interakcióra fejlesztettek ki. Az emberhez hasonló megjelenés megteremtésével javítható a robotok kommunikációs hatékonysága és az irántuk táplált szimpátia.


A mesterséges szilikonbõrnek azonban megvoltak a korlátai, márpedig a jelenlegi robotokhoz kifejlesztett mesterséges bõr általában szilikonból készül, amely az emberi megjelenést utánozza. Azonban nem ér el valósághûen finom textúrákat, például ráncokat, és nincsenek bõrspecifikus funkciói sem. A robotokat borító élõ bõrlemezek elõállítása is csak korlátozott sikerrel járt, mivel nagyon nehéz õket az egyenetlen felületû, ráadásul mozgékony tárgyakhoz igazítani. "Ezzel a módszerrel egy képzett kézmûves kezére van szükség, aki ki tudja vágni és testre tudja szabni a bõrlapokat" – folytatja Takeuchi. "A felületek bõrsejtekkel való hatékony lefedése érdekében szövetformázási módszert dolgoztunk ki, amellyel közvetlenül a robot köré formázhatjuk a bõrszövetet, ami egy robotujj zökkenõmentes bõrborítását eredményezte.

A folyékony fémet kínai tudósok készítették el. (Kép: Advanced Materials)


Az élõ bõr megépítéséhez a csapat elõször a robotujjat egy kollagén és emberi bõrfibroblasztok (kollagén rostokat termelõ sejtek a kötõszövetben) oldatával töltött hengerbe merítette, amelyek az emberi bõr kötõszövetét alkotó két fõ alkotóelem. Takeuchi szerint a módszer sikere a kollagén és a fibroblasztok keverékének természetes zsugorodási hajlamának köszönhetõ, amelynek hatására az összezsugorodik és az ujjhoz igazodik. Ez a réteg biztosítja az alapot a következõ sejtrétegnek, amelyhez a következõ sejtréteg tapad. Ezek a sejtek az emberi hámkeratinociták, amelyek a bõr legkülsõ rétegének 90%-át alkotják, és ezek teszik lehetõvé, hogy a robot bõrszerû textúrát és nedvességmegtartó barrier tulajdonságokat érjen el. A bõr elegendõ szilárdságot és rugalmasságot mutatott ahhoz, hogy a robotujj görbülni és nyújtózkodni tudjon, a legkülsõ réteg pedig elég vastag volt ahhoz, hogy csipesszel fel lehessen emelni, és még a vizet is taszította. A fejlesztés egyik másik érdekessége, hogy a megmunkált bõr az emberi bõrhöz hasonlóan öngyógyító képességet mutatott."Meglepett minket, hogy a bõrszövet milyen jól alkalmazkodik a robot felületéhez" – mondja Takeuchi. "De ez a munka csak az elsõ lépés az élõ bõrrel borított robotok megalkotása felé". Mindezzel együtt még mindig vannak kihívások az ilyen típusú élõ bõrrel kapcsolatban. Egyrészt gyengébb, mint a természetes bõr, és a túléléshez állandó tápanyag-utánpótlásra és a hulladék eltávolítására van szükség.


A csapat most ezeket a kihívásokat úgy próbálja majd leküzdeni, hogy kifinomult funkcionális struktúrákat épít a bõrbe, amelyek közé szõrtüszõk, körmök, érzékelõ neuronok és verejtékmirigyek tartozhatnak. "Úgy gondolom, hogy az élõ bõr a végsõ megoldás arra, hogy a robotoknak az élõlények kinézetét és tapintását adjuk, mivel pontosan ugyanaz az anyag borítja az állati testeket" – mondja Takeuchi. Elon Musk minden bizonnyal már fel is vette velük a kapcsolatot, hiszen továbbra is lelkesen készül saját tervezésû, humanoid gépeinek megalkotására.

2022. 06. 19

Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések
Az értékeléshez be kell jelentkezned. Belépés
PCX 2006-2024.
Kapcsolat: [email protected]
Cookie / süti kezelés Az oldalon cookie-kat használunk, melynek részleteit itt találod.