Öt éve jelent meg az operációs rendszer, amirõl a Microsoft azt állítja, hogy az utolsó önálló asztali Windows kiadás lesz

A Windows 10 már öt éve járja összességében sikeres, ám bukkanóktól sem mentes útját, mely tovább öregbíti a Microsoft vegyes asszociációkat keltõ hírnevét. A 10-es verziószámot elnyerõ operációs rendszer hivatalosan 2015 július 29-én kapta meg a startengedélyt, mely a 8-as kiadást végül ügyesen helyrepofozó 8.1 után szimplán kihagyta a 9-es számot. A megjelenés elõtt Treshold és TH munkacímen terjedõ fejlesztés érdekes utat járt be, mivel a tapasztalok szerint a felhasználók nehezen barátkoztak meg a Windows 8 által bevezetett változásokkal, így az ismerõs élmény érdekében a kezelõfelület a Windows 7-tel megismert világhoz kanyarodott vissza, míg a funkciók tekintetében a DirectX 12-vel és más újításokkal próbálta elérni, hogy leváltsuk a többé-kevésbõ jól bevált rendszerünket.

A Microsoft pedig nagyon pedálozott, hogy mindenkit rávegyen a váltásra, így két vonzó ajánlattal is elõállt. Elõször is 2014 vége felé, vagyis már jóval a hivatalos megjelenés elõtt mindenki számára ingyenesen elérhetõvé tette az Enterprise kiadás korai próbaváltozatát, a teszthez pedig elég volt belépni a szintén októberben indított Windows Insider programba. Ez a jó szokás máig él, és ugyan manapság ez már nem számít különlegességnek, a 90 napos próbaverzió máig szabadon tölthetõ,telepíthetõ és bármikor aktiválható. A teljes letámadás érdekében azonban egy jobban hangzó ajánlattal is elõálltak, így a Microsoft történetében talán elõször, minden hivatalos Windows 8, illetve 8.1 termékkulcsal rendelkezõ felhasználó számára ingyen kínálták fel a frissítés lehetõségét, és a lehetõséghez végül a legelterjedtebb kiadás, a Windows 7 tábora is csatlakozhatott. Érdekesség, hogy figyelmetlenségbõl, vagy épp valamiféle furcsa engedékenységbõl, de nem hivatalosan a régebbi kulcsok nagy részét továbbra is elfogadja a Windows 10, sõt, arra is akad precedens, hogy a váltás akár a nem hivatalos változatokon is végrehajtható. Az azért beletelt pár évbe, mire a Windows felhasználók között átbillent a mérleg a 10 felé, végül konkrétan tavaly januárban már 39.22% az új kiadást használta, a 7 pedig a gépek 36.90%-án volt jelen, ami továbbra is jelezte a 2011-es rendszer népszerûségét.

Bár kétségtelen, hogy sokan visszasírják a barátságosabbnak tartott Windows 7-et, és páran még a jóval stabilabbnak bizonyuló 8.1-et is, a Windows 10 végül egy új korszakot kezdett, hiszen a korábbi rendszertelenség után 2017 óta évente két nagy frissítés érkezik hozzá. Ezzel a Microsoft végleg leváltotta a számozott rendszerekre épülõ modelljét is, és továbbra is a Windows 10-et szánja az utolsó hivatalos asztali kiadásnak, melyet a tavaszi és õszi telepítõcsomagokkal kíván a folyamatosan változó igényekhez igazítani. Ez a gyakorlat végül felemás eredményeket produkált, mert az áramvonalasítás kísérlete végül inkább döcögõssé tette az utazást, és lassan nem telik el úgy hónap, hogy a közösség a médiával karöltve ne számolna be különféle hibákról, biztonsági problémákról, felhasználói élményt megnehezítõ anomáliákról. Példát jóformán keresnünk sem kell, hiszen elég úgy két hónapot visszalapoznunk a 2020 Májusi (2004) frissítésig, ami sokaknak egyáltalán nem is hajlandó települni, de a rengeteg kezeletlen panasz ismeretében, ez talán nem is a legrosszabb alternatíva.

Az összkép azért talán nem olyan rossz, mint amit sokan gondolnak, hiszen sokan egyáltalán nem tapasztalnak semmilyen problémát, de ez persze nagyban függ a hardveres környezettõl és a felhasználói szokásoktól is, a Májusi frissítés elérhetõségét pedig egy algoritmus szabályozza, mely a folyamatosan zajló tesztek alapján bõvíti azoknak a gépekben a listáját, ahol a telepítésre végül rábólint a Microsoft. Ilyesmire korábban nem igen volt példa, sõt, arról is hallani, hogy ha a Microsoft szerint gépünk nem felel meg a stabil futtatáshoz szükséges ismeretlen feltételeknek, akkor akár le is mondhatunk a dologról. Szerencsére az amúgy kiváló megítéléssel rendelkezõ Defender biztonsági összetevõ mindenképp frissül, kár, hogy egy ideje ott is egymást érik a problémák, melyek a vizsgálatból kihagyott fájloktól a program mûködésének teljes megtagadásáig terjednek. A másik, meglepõen ritkán tárgyalt gond azonban pont a frissítés intézményének lényegét érinti. A fejlesztõknek láthatóan gondot okoz a Windows feladatütemezõjének, és a már évek óta piacon lévõ AMD Zen architektúrának az összehangolása, ami végeredményében instabil teljesítményhez vezet, vagyis a modern hardverhez sajnos sokszor nehézkesen sikerül megfelelõ szoftveres hátteret biztosítani. Maga a jelenség azért kellemetlen, mert a papíron elavultnak számító Windows 8.1 például tökéletesen megbirkózik a Ryzen processzorok igényeivel, viszont az elégtelen drivertámogatás, és a kompatibilitási hiányosságok miatt ez már egyre kevésbé releváns opció.

A Microsoft ettõl függetlenül rendületlenül dolgozik az újdonságok biztosításán, a munka pedig az Insider programban résztvevõk számára továbbra is folyamatosan nyomon követhetõ. Az aktuális hírek szerint még fel is gyorsult kicsit a tempó, mivel a jövõ tavaszra ígért, új Start menüvel érkezõ 20H2 nevû frissítés már idén õsszel megjelenhet, legalábbis a Windows Latest információi szerint. A változtatások amúgy az új, két kijelzõs okoseszközökre szánt Windows 10X promóciójának is tekinthetõ, mely a redmondi vállalat aktuális projektje, és ahogy a neve is jelzi, nem egy új rendszer, inkább a Windows 10 alternatív változata. A 20H2 frissítés amúgy több aprósággal is próbálkozik, például ismét megújul a már Chromium alapokon üzemelõ Edge böngészõ, és a megnyitott lapjai közt már Alt+Tab billentyûkombinációval is váltogathatunk.

Ismét pofoznak a rendszeren belüli keresést ellátó algoritmus hatékonyságán, és mostantól a könnyebb azonosítás érdekében a frissítések kódneve egyben a rendszer aktuális verziószáma is lesz egyben. Az ígéretek szerint ezúttal a biztonsági javítások is a helyükön lesznek, a 20H2 pedig ugyanazt a kumulatív frissítést kapja meg, mint a hányattatott sorsú 2004-es frissítés, mivel inkább tekinthetõ egy Service Pack-nek, mint komolyabb szolgáltatásbõvítésnek. Aki fél, hogy a letisztultabbnak és egységesebbnek Start menüt valójában csak összekuszálják, annak biztosítják a mostanáig megszokott kialakítást is, a tálca pedig megszabadul az elõre telepített és sosem használt alkalmazások ikonjaitól, a testreszabhatóság mellett pedig képes lesz azokat a programokat listázni, amiket a leggyakrabban használunk.

A Microsoft tehát igyekszik a Windows 10 frissítéseivel foglalkozni, beleértve a mobil eszközökhöz igazított 10X-et is, mely állítólag akkora figyelmet élvez a cégnél, hogy emiatt a szülinapos asztali változatra kevesebb erõforrás juthat, ami az amúgy is problémás frissítések ritkább megjelenését eredményezheti. Ezek alapján továbbra is furcsán áll felhasználóihoz a Microsoft, ám láthatóan a vírus miatt megváltozott felhasználói szokások miatt megpróbál elõre szaladni, és a hordozható PC-kre és eszközökre koncentrálni, ami rendben is lenne, ha az eddig elsõdlegesnek tartott rendszerük hibátlanul teljesítene. Az átlag felhasználó ebbõl annyit láthat, hogy a Windows 10 egyre több problémát mutat, míg a 10X-rõl nem igazán tudja, hogy miért is érdekes, és hogy egyáltalán szüksége lesz-e rá.

Reméljük, hogy ennek az átmeneti idõszaknak végül nem mi isszuk meg a levét, és a vállalatnál képesek lesznek megfelelõen elosztani a munkarõt a két rendszer támogatása között, ugyanis annyi biztos, hogy az idõ elõrehaladtával nem igen marad más Windows opciónk, mint az örökéletûnek hirdetett Windows 10.