2018. 08. 14
El sem hinnéd, milyen kis helyen elfér ez a gamer PC
Ezúttal egy kis méretû összeállítást teszteltünk, ami amellett, hogy rendelkezik egy mainstream gamer PC adottságaival, kis helyen is elfér, és meglepõen kevés zajt csap. A PCX i5 8400K/GTX1060 számítógépet azoknak ajánljuk, akik nem akarják terebélyes gépházzal foglalni a helyet, de mégis teljeskörû játékélményt akarnak.
NZXT H200i CA-H200W-BB fekete számítógép ház
Asus ROG STRIX Z370-I Gaming alaplap
Intel Core i5-8400 BX80684i58400 processzor
Be quiet! Dark Rock 4 BK021 processzor hûtõ
Noiseblocker NB-eLoop ITR-B12-PS-BL Black Edition 120mm rendszer hûtõ
Gigabyte GTX1060 6GB DDR5 GV-N1060IXOC-6GD videokártya
G.Skill Ripjaws V 2x8GB DDR4 3000MHz F4-3000C15D-16GVGB memória
Samsung 512GB 970 PRO NVMe MZ-V7P512BW M.2 PCIe SSD meghajtó
Be Quiet! 600W Pure Power 10 BN278 tápegység
A konfiguráció egy NZXT H200i CA-H200W-BB fekete számítógép házban foglal helyet, ami tömör és helytakarékos kialakításának köszönhetõen belülrõl némileg nehezebben volt fotózható, mint a korábbi összeállítás, ám annál célszerûbb és gazdaságosabb.
A 21 cm széles, 37 cm hosszú és alig 35 cm magas gépház beépített zajdetektorral rendelkezik, emellett 3 ventilátornak van hely benne. Asus ROG STRIX Z370-I Gaming alaplapot építettünk be, ami Intel processzorokhoz ajánlott, így ebbe a gépbe is egy Core i5-8400-as processzor került.
A ROG STRIX Z370 egy játékhoz optimalizált minis-ITX alaplap, megcímezhetõ Aura Sync RGB LED megvilágítással, 802.11ac Wi-Fi-vel, 4333 MHz-es DDR4 memóriával, két M.2 csatlakozóval, SATA 6 Gbps és elõlapi USB 3.1 Gen 2 csatlakozóval.
Alaplapi M.2 hûtõborda hûti az M.2-es meghajtókat, emellett automatizált rendszerszintû hûtéssel rendelkezik, saját felszereléshez szabott hûtési profilokkal. Az alaplapon LGA1151 foglalat van 8. generációs Intel Core processzorok fogadására, ebbe került a Core i5-8400 BX80684i58400 processzor.
Ez a 6-magos, 6-szálas gyártmány egy tunningolható processzor, alap órajele 2,80GHz, amit 4,00GHz-re növelhetünk. Maximum 64Gb-os memóriát támogat, ami ebben a gépben nem lett kihasználva, a G.Skill Ripjaws sorozatból 2x8Gb-ot használtunk.
A processzor hûtését egy Be quiet! Dark Rock 4 BK021 végezte, ami 200W TDP hûtõteljesítmény mellett gyakorlatilag hang nélkül mûködik, és kifejezetten overclockolt rendszerekhez, nagyobb igényû munkallomásokhoz gyártották. A német dizájn alapján készült 135 mm-es Silent Wings ventilátor mindössze 21,4dB-re hangosodik maximális sebességen, és támogatja egy további 120mm-es ventilátor beépítését. Ennek örömére lett része a konfigurációnak a Noiseblocker NB-eLoop ITR-B12-PS-BL Black Edition 120mm rendszer hûtõ, ami szintén német gyártmány, és nem hangosodik 21dB fölé.
A beszerelt Gigabyte GTX1060 videokártya integrált 6GB GGDDR5 192bites memóriával rendelkezik.
A gyártó szerint gaming módban az alap órajele 1531 MHz, ami 1746 MHz-re növelhetõ, ráadásul egyetlen kattintással, így overclocking terén semmilyen tapasztalat nem szükséges hozzá. A túlmelegedés elkerülésérõl 90mm-es 3D aktív hûtés gondoskodik.
A használt memóriakártyák egy G.Skill Ripjaws V 2x8GB páros, ami összesen 16Gb memória, 3000MHz-es frekvenciával, CL15-ös idõzítéssel.
Tápellátásról Be Quiet! 600W Pure Power 10 BN278 fél-moduláris tápegység gondoskodik, ez 600W-os teljesítményével, 80+ silver hatásfokkal szintén nem hangosodik 20,3dB fölé. Tárhelynek Samsung 512GB 970 PRO SSD meghajtót használtunk, ami másodpercenkénti 3500 MB-os szekvenciális olvasási sebességével szintén ideális választás egy mainstream gamer PC-be.
A gépen a megszokott benchmark és játékteszteket futtattuk, ezeken meglepõen jó eredményt hozott. Doom esetében 191 volt a maximum és 152 az átlagos FPS, míg a GTA V 91 maximum és 82 átlagos FPS-el futott. Wolfenstein II: The New Colossus esetében 330 volt a maximum, és 220 az átlagos érték. A gép a grafikus teszteken viszonylag jó eredményt hozott, 17085 pontot ért el 3D Mark11, 13293 pontot Firestrike esetében, míg Skydiver terén szintén a grafikai teszten teljesített legjobban a gép.
FPS és egyéb benchmark tesztek eredményei:
2018. 08. 14
Mi a BIOS, a CMOS és hogyan érjük el õket?
Összefoglalónk az alaplapok és egyben a PC-k rejtélyes kezelõfelületétét mutatja be
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Megvettem az elsõ számítógépemet, csak a BIOS-szal ne kelljen vacakolnom. Egyáltalán mi az és mit kezdjek vele? Sok felhasználó gondol így elsõ számítógépére, de még sokszor azok is, akik már egy ideje használják és nem most húzták le a fóliát frissen összeszerelt gépükrõl. A következõ sorok arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák, mi is az a BIOS, hogyan jutunk oda a különbözõ gyártók alaplapjain, és mit tehetünk, ha egyes beállítások miatt gondokat tapasztalunk.
A BIOS
A BIOS a Basic Input/Output System rövidítése és egy olyan beépített firmware, melyet minden számítógép esetében az alaplapon találunk és alapvetõen a rendszerindításért felel. Egy olyan aprócska szoftver, mely felismeri, diagnosztizálja és kezeli egy számítógép legfontosabb alkatrészeit, tehát a processzort és a RAM-ot, melyek nélkül a gép el sem indulna, illetve a háttértárakat és az USB portokat melyek az operációs rendszer betöltéséhez, illetve a kezeléséhez szükséges eszközöket, perifériákat tartalmazhatják.
Bár a Windows és a Linux számos lehetõséget és módot kínál egyes beállítások elvégzésére, néhány változtatás csak a rendszer BIOS-án keresztül végezhetõ el. A BIOS segítségével ellenõrizhetõ, hogy a gép minden összetevõje megfelelõen mûködik-e, mielõtt a Windows rendszer
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 2. rész
Mi a VRM szerepe egy alaplapon, miben térnek el a lapkészletek, és milyen alaplapok közül választhatunk?
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Cikkünk elsõ fejezete az alaplapok szerepét tárgyalta, kitérve az alapvetõ felszereltségre, amelyek tekintetében többé-kevésbé minden lap ugyanazt kínálja. De mik azok a részletek, amelyek nagyobb mértékben is megkülönböztetik ezeket a hardvereket? A következõkben a feszültségszabályozást végzõ VRM, a chipsetek és az igényeink és pénztárcánk szerinti választási lehetõségek következnek.
A VRM
Az alaplapi VRM-ek meglepõen fontos részei minden modern alaplapnak, de gyakran figyelmen kívül hagyják õket a marketing és a kritikák során is, vagy nem magyarázzák el megfelelõen, ha egyáltalán megemlítik õket. Mik azok az alaplapi VRM-ek, miért említik õket együtt a túlhajtással, és milyen kulcsfontosságú specifikációkat kell megérteni ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk vásárlás elõtt?
A VRM a Voltage Regulator Module (feszültségszabályozó modul) rövidítése, és szerencsére ez a név eléggé magától értetõdõ. Minden alaplapon van egy feszültségszabályozó modul, amelyet a CPU közelében helyeznek el, hogy szabályozza a feszültséget, amely a tápegységtõl és a tápkábelektõl a CPU aljzatához jut. Annak ellenére, hogy a CPU önmagában is elég sok energiát képes fogyasztani, mégis szüksége van arra, hogy ezt az energiát kezeljék és szabályozzák,
Amit az alaplapokról tudni érdemes - 1. rész
Az alaplap egy asztali számítógépben és amit még tudni érdemes
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Jól tudjuk, hogy számítógépünk szívét és lelkét a processzor és a videokártya párosa adják, pláne, ha játékra vagy komolyabb grafikai munkára vásárlunk számítógépet. Azt azonban továbbra sem felejthetjük el, hogy a számunkra kiemelten fontos összetevõk nem feltétlenül a legfontosabb összetevõk. Minõségi tápegység nélkül gépünk egy instabil idõzített bomba lehet, és talán még el sem indul, megfelelõ alaplap nélkül pedig ugyan mibe pakolnánk az izmos CPU-t és méregdrága videokártyát? A következõkben az alaplap általános mûködését és funkcióit igyekszünk bemutatni, hogy megértsük, miért fontos egy PC-s felhasználó számára. A cikk folytatásában kitérünk a különbözõ árkategóriákra is, amelyek különbözõ minõséget és lehetõségeket kínálnak a felhasználóknak.
Mi is az alaplap?
Ha valaha is raktunk össze vagy szedtünk már szét számítógépet, akkor láthattuk azt az egyetlen alkatrészt, amely mindent összeköt – az alaplapot. Ahogy a neve is árulkodik róla, egy PC esetén ez lesz az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a központi áramköri lap, amely mindazokat az alkatrészeket és csatlakozókat tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik, hogy a számítógép minden eleme áramot kapjon és kommunikáljon egymással. Jellemzõen számos beépített funkcióval büszkélkedhetnek, és közve
Értékelések